150975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-fenilpiperazin-származékok előállítására

2 150.975 zin, l-2'-(4-iacetamido - 3-aminofenil) - e'til-4-o-klór­fenii-píperazin, l-2'-(3,4-diammofenil)-etil-4-o-klór­fenil-piperazin, 1-2'-(4-aeetamido - 3-aminof enil)­-etil-4-o-fluorfenil-piperazin, l-2'-(3,4-diacetamido­feniT)-etil-4-o-fluorfenil-piperazin, valamint e ve­gyületek savakkal képezettt addiciós sói. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek közbenső termékekként is felhasználhatók további, gyógyászati szempontból értékes anyagok előállí­tására. Az (I) általános képletnek megfelelő N-fenil­piperazin-származékok előállítása a jelen talál­mány értelmében oly módon történhet, hogy va­lamely Ar—P általános képletű vegyületet vala­mely alábbi (II) általános képletű vegyülettel rea­gáltatunk ; (II) mimellett a fenti képletekben P és Q oly cso­portokat jelentenek, amelyek egymással való re­akciójuk révén az alábbi (III) általános képletnek megfelelő csoportot hozzák létre a reakciótermék­ben: -X» (III) Ar, Rí, R2 és X jelentése pedig megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel; az így kapott reakciótermékben azután — amennyiben ez kí­vánatos — az Rí és R2 helyettesítők valamelyi­két vagy mindketttőt oly egyéb csoporttá alakít­hatjuk át, amely e jelek fentebbi meghatározá­sának körébe esik. Ez utóbbi átalakulás önmagá­ban ismert módszerekkel történhet: „ismert mód­szerek" alatt e leírásban és az igénypontokban olyan módszereket értünk, amelyek már eddig is használatosak voltak vagy a kémiai szakirodalom­ban ismertetve lettek. így tehát, a jelen találmány szerinti eljárás egyik kiviteli alakja esetében az (I) általános képletű N-f enilpiperazin - származékok előállítása oly módon történik, hogy valamely alábbi (IV) áltE.lános képletű N-fenilpiperazint **-í y* (IV) (ahol Ar jelentése megegyezik a fentebbi meg­határozás szerintivel) valamely alábbi (V) általá­nos képletű vegyülettel reagáltatunk: (V) (ahol Y valamely reakcióképes észter-maradékot, mint pl. halogénatomot vagy pedig kénsav- vagy szulfonsavészter maradákot képvisel, X, Rí és R2 jelentése pedig megegyezik a fentebbi meghatá­rozás szerintivel). A reakciót célszerűen oly mó­don folytatjuk le, hogy a reagáló anyagokat vala­mely, a reakció szempontjából közömbös oldószer, mint alkohol (pl. n-butanol), keton (pl. aceton), aromás szénhidrogén (pl. benzol vagy toluol) vagy halogénezett szénhidrogén, továbbá valamely sav­lekötőszer, mint alkálifém vagy alkálifém-szárma­zék, pl. karbonát, alkoholát, amid vagy hidrid, vagy pedig valamely tercier bázis, pl. trietilamin jelenlétében hevítjük. Savlekötőszerként célszerűen a (IV) általános képletű fenilpiperazin feleslegét is alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárás egy másik kiviteli alakja esetében az (I) általános képletű N-fenil­piperazin-származékok előállítása oly módon tör­ténik, hogy valamely alábbi (VI) általános kép­letű fenil-származékot Ar — N(V)2 (VI) valamely alábbi (VII) általános képletű vegyület­tel reagáltatunk: /»/j^i (VII) (e képletekben V és W közül az egyik hidrogén­atomot, a másik pedig egy —CH2—CH2—Y cso­portot jelent, míg Y és a többi általános jel je­lentése megegyezik a fentebbi mieghatározás sze­rintivel). A reakciót valamely, a reakció szem­pontjából közömbös oldószer jelenlétében vagy oldószer nélkül, továbbá valamely savlekötőszer jelenlétében vagy anélkül folytathatjuk le, cél­szerű azonban oldószer és savlekötőszer jelenlété­ben dolgozni, amint ezt az előző módszer eseté­ben ismertettük (csupán azzal az eltéréssel, hogy itt a (IV) általános képletnek megfelelő fenil­piperazin-vegyületet nem használjuk savlekötő­szerként). A találmány szerinti eljárás egyik további ki­viteli alakja esetében az olyan (I) általános kép­letű vegyületeket, amelyek képletében X 2—4

Next

/
Thumbnails
Contents