150951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidropiridin-származékok előállítására

2 150.951 szüntetésére, továbbá pszichikus izgalmi és feszültségi állapotok kezelésére alkalmazhatók. Orális beadásra alkalmas adagolt készítmények előállítása céljából a fent említett hatóanyagokat, pl. szilárd por alakú vivőanyagokkal, mint talkummal, tejcukorral, szacharózzal, szorbittal, mannital, keményítőfélékkel, pl. burgonyakeményítővel, kukoricakeményítővel vagy amilopektinnel, cellulóz-származékokkal vagy zselatinnal kombinálhatjuk, adott esetben simítószerek, mint magnézium- vagy kalciumstearát vagy megfelelő molekulasúlyú polietilénoxidok (Carbowax), vagy a tabletták szétesését elősegítő szerek, pl. alginsav, laminária-por vagy citruvelő-por hozzáadásával; az ilyen készítményeket tablettákká vagy drazsémagokká alakítjuk, mimeilett az utóbbiakat pl. sellakkot, arabgumit, talkumot és/vagy titándioxidot is tartalmazó tömény cukoroldattal vonhatjuk be. A drazsékhoz pl. a különböző hatóanyagadagok megjelölésére színezőanyagokat is adhatunk. Készíthetünk pl. gyöngy alakú vagy más zárt kapszulákat zselatinból, amelyekbe a hatóanyagot polietilénoxidokkal kevert alakban vihetjük be; a tok-kapszulákba az (I) általános képletű hatóanyagokat zselatinnal, magnéziumsztearáttal vagy sztearinsavval szemcsézett alakban tölthetjük be. Rekális alkalmazásra végbélkúpok szolgálhatnak, amelyeket az (I) általános képletű hatóanyagnak valamely semleges zsírszerű kúpalapanyaggal való kombinációjából állíthatunk elő. A parenterális alkalmazásra, pl. intravénás vagy intramuszkuláris injekciók céljaira szolgáló készítmények előállítása céljából az (I) általános képletű vegyületeket pl. vízben oldhatjuk, szükség esetén valamely alkalmas oldásközvetítő szer, mint nátriumbenzoát és/vagy propilénglikol hozzáadásával. Oldásközvetítőként a készítmény szándékolt alkalmazási módjától függően oly anyagokat is alkalmazhatunk, amelyeknek saját gyógyhatásúk, pl. gyulladásgátló és/vagy fájdalomcsillapító hatásuk is van; ilyenek pl. a nátriumszalicilát vagy az l,2-difenil-4-n-butil-3,5-dioxo-pirazelidin vagy l-(p~hidroxi-f enil) - 2-f enil - 4-n-butil-3,5-dioxo-pirazolidin nátriumsója. Felhasználhatók parenterális alkalmazásra az (I) általános képletű vegyületek emulziói is; ezek emulgálószerként pl. lecitin-készítményeket tartalmazhatnak. Az (I) álalános képletnek megfelelő vegyületek találmány szerinti előállítási módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik. E példákban a „részek" súlyrészeket jelentenek, ezek úgy viszonylanak a térfogatrészekhez, mint g : cm3. A hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 1. példa: a) 77 tf. rész mezitíloxidhoz 51 tf. rész allilamint adunk és az elegyet 15—30 percig állni hagyjuk. Ezután a kapott elegyet hűtés közben oldjuk 2 n sósavoldatban, majd ezt az oldatot éterrel kétszer extraháljuk. Ezután a savas oldatot tömény nátriumhidroxidoldattal hűtés közben meglúgosítjuk, s leváló amint éterrel felvesszük és az éteres oldatot szobahőmérsékleten, csökkentett nyomás alatt bepároljuk. Az olajszerű maradék alakjában kapott nyers 4-allilamino -4-metilpentan-2-on közvetlenül kerül továbbfeldolgozásra. b) 94 rész fenti nyers terméket 820 tf. rész vízmentes éterben oldunk és az oldathoz 306 rész trietilamint adunk. Ezután az elegyhez —10 C° és —20 C° közötti hőmérsékleten, keverés közben hozzácsepegtetjük 63,5 rész ciánecetsavklorid 635 tf. rész absz. éterrel készített oldatát, majd az elegyet 90—120 percig ugyanezen a hőmérsékleten tovább keverjük. Ezután a trietilamin-hidrokloridot, amely számottevő mennyiségű nyers 5,6--dihidro-l-allil-3-ciano - 4y6,6-trimetilj - piridon-(2)-t is tartalmaz, kiszűrjük és a szüredéket vákuumban bepároljuk. A leszűrt elegyet vízben oldjuk, a nem oldódó anyagot kiszűrjük, kloroformban oldjuk, az oldatot vízzel mossuk, megszárítjuk és bepároljuk. A nyers 5,6-dihidro-l-allil-3-ciano-4,6,6-trimetil - piridon - (2)-ból álló két bepárlási maradékot egyesítjük és aceton-víz elegyből átkristályosítjuk; a kapott termék 113°-on olvad. 2. példa: a) 9,8 rész 2-metil-2-penten-4-ont 10,7 rész benzilaminnal 30 percig keverünk szobahőmérsékleten. Ezután erős hűtés közben 2 n sósavoldat feleslegét adjuk hozzá és az elegyet éterrel extraháljuk. A savas oldatot erélyes hűtés közben tömény nátriumhidroxidoldattal meglúgosítjuk és a kivált bázist éterrel felvesszük. Az étert 20° hőmérsékleten csökkentett nyomás alatt ledesztilláljuk és a kapott olajszerű maradékot nyers állapotban közvetlenül dolgozzuk fel tovább. b) 30,5 rész fenti nyers terméket 300 tf. rész absz. éterben oldunk ós 73 tf. rész trietilamint adunk hozzá. Az elegyhez —15° és —25° közötti hőmérsékleten 5 perc alatt, erélyes keverés közben hozzácsepegtetjük 15,1 rész ciánecetsavklorid 150 tf. rész. absz. éterrel készített oldatát, majd az elegyet —10° és —30° közötti hőmérsékleten 2 óra hosszat tovább keverjük. Ezután leszűrjük a reakcióelegyet és a szüredéket bepároljuk, amikor is kikristályosodik az l-benzil-3-ciano-4,6,6--trimetil-5,6-dihidro-piridon-{2). A termék aceton és éter elegyéből történő átkristályosítás után 146—143°-on olvad. További termékhez jutunk, ha a kiszűrt trietilamin-hidrokloridot, amely még l-benzil-3-ciano-4,6,6-trimetil-5,6-dihidro-piridon-(2)-t is tartalmaz, vízben oldjuk, a nem oldódott anyagot kloroformmal felvesszük, a kloroformos oldatot vízzel mossuk, megszárítjuk és bepároljuk. A fent leírthoz hasonló módon állíthatjuk elő az alább felsorolt további hasonló vegyületeket is: l-etil-3-ciano-4,6,6-trimetilJ

5,6-dihidro-piridon-(2), op. 138—141°; l-propil-3-ciano-4,6,6-trimetil-5,6-dihidro-piridon-<2), op. 108—110°; l-izopropil-3-ciano-4,6,6-trimetil-D,6-dihidro-piridon-(2), op. 181—183°; l-butil-3-ciano-4,6,6-trimetil-5,6-dihidro-piridon-{2), op. 116^117°; l-izobutil-3-ciano-4,6,6-trimetil-5,6-dihidro-piridon-(2', op. 119—121°; l-pentil-3-ciano-4,6,6-trimetil-H5,6-dihidro« -piridon-(2), op. 118—119°;