150914. lajstromszámú szabadalom • Kémiai vízmegkötéssel működő üzemi liofilizáló berendezés
2 150.914 úgy történik, hogy az adszorbens lemezeket a beléjük épített fűtővezeték közvetítésével vákuumban plusz 100—120 C°-ra fűtjük fel, azaz a megkötött vizet kidesztilláljuk. Az adszorbens egymás után több liofilizálás elvégzését teszi lehetővé regenerálás nélkül. A találmány szerinti berendezésnél célszerű a lemezek méretét és számát, illetve ebből adódóan az aktív felületét úgy megválasztani, hogy egymás után minél több liofilizálás vízmenynyiségét tudja megkötni, célszerűen 10—12 munkamenetét. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárás foganatosítására két példát közlünk: 1. példa: A vivőanyag az építőiparban használatos cementtel és mésszel kötött horzsakövet, azbesztet tartalmazó szigetelőanyag lemez. Ezen vivőanyag 1 kg-ja 0,21 m2 felületet képvisel. A lemezt 2840 ml 43%-os CaCl2 oldattal kezeljük, melyből 1445 ml-t vesz fel. Vákaumban való szárítás után a felvett kristály vízmentes CaCl2 mennyiség 622 g. Az így preparált páramegkötőlemez a liofilizálás során 23(5 g vizet kötött meg, mely a lemez súlyának 23,6%-a. 2. példa: Az 1. példában használt vivőanyagnak horzsakő és azbeszt, helyett porított kazánsalakot és cellulózerostot tartalmaz. A vivőanyag 1 kg-ja 0,26 m2 felületet képvisel. A lemezt 2840 ml 43%os CaCla-al kezeljük, melyből 1555 ml-t vesz fel. Vákuumban való szárítás után a felvet krisvízmentes CaCl2 mennyisége 670 g. A liofilizálás során 326 g vizet kötött meg, mely a lemez súlyának 32,6%-a. A találmány szerinti liofilizáló berendezés oly zárt vákuumtartállyal rendelkezik, melyben a szárítandó anyagokat befogadó tér, az adszorbens lemezeket befogadó térhez közvetlen csatlakozik, továbbá az adszorbens lemezeket olyan vivőanyagot tartalmazó massza alkotja, mely előnyösen cementből és mésszel kötött hidroszilikátból áll és kalciumkloriddal van átitatva. A szárítandó anyagokat befogadó teret határoló, valamint az adszorbens anyagokat befogadó teret határoló tartályrészek, előnyösen egymás felett vannak elhelyezve oly módon, hogy hosszoldalukkal párhuzamos szimmetriatengelyük egy egyenesbe esik. A találmány példaképpeni változatánál a fent említett tartályrészek szimmetriatengelyei egymást keresztezik és előnyösen egymásra merőlegesek. Az adszorbens lemezek belsejében hűtőcsőkígyót helyezünk el, melyben a hűtőközeget keringetjük, továbbá villamosfűtőtesttel látjuk el, mellyel a fent említett fűtést eszközöljük. A fentiekben ismertetett adszorbenssel működő találmány szerinti üzemi liofilizáló berendezés előnyei a már ismert berendezésekhez képest a következők: közös vákuumíartállyal rendelkezik a szárítandó anyagok és adszorbenslemezek befogadására. A közös tartály abból a szempontból jelentős, hogy a szárítandó anyagból távozó vízgőz lit ja az adszorbens felé a lehető legrövidebb, akadálymentes, ennek következtében a folyamat rövidebb ideig tart és igen kedvező hatásfokú szárítást, illetőleg liofilizálást tesz lehetővé. A szárítótérben elhelyezett fűthető anyagtartók cserélhetők, azaz a berendezés egyaránt alkalmas tálcákban, palackokban, vagy ampullákban fagyasztott anyagok liofilizálására. A találmány szerinti berendezés az adszorbens regenerálásához szükséges deflegmátorral és szedőedénnyel, a hűtéshez szükséges hűtőkompresszorral, hűtőfolyadéktartállyal és folyadékszivattyúval van felszerelve. A liofilizáló berendezés működtetése és működésének ellenőrzése közös műszerfalról történik. E műszerfalon a berendezés célszerűen elektronikus berendezés segítségével szabályozható; így a liofilizálás folyamán az anyagtartók fűtése és a regenerálás folyamán az adszorbenslemezek fűtése. A hőmérséklet ellenőrzése a fűtőtestekbe épített és a szárítandó anyagba fagyasztott platina ellenállásmérők segítségével történik. A találmány tárgyát képező liofilizáló berendezés példaképpeni kiviteli alakját a rajzok alapján az alábbiakban részletesebben ismertetjük. A rajzok a következőket tartalmazzák: 1. ábra: Vertikális elrendezésű liofilizáló berendezés függőleges metszetét ábrázolja sematikusan a hozzátartozó segédberendezésekkel. 2. ábra: Az 1. ábrában szemléitetet liofilizáló berendezés felülnézetét szemlélteti a szárító -tartály nélkül. (A segédberendezéseket az ábrában nem tüntettük fel.) 3. ábra: A palcktartó függőleges metszetét ábrázolja nagyobb léptékben. 4. ábra: A 3. ábra szerintii palacktartó B—B metszés vonalak menti keresztmetszetét szemlélteti, 5. ábra: Egy adszorbenslemez hosszmetszetét mutatja be. 6. ábra: Horizontális elrendezésű liofilizáló berendezés sematikus függőleges metszetét ábrázolja. 7. ábra: A 6. ábra A:—A vonalai mentén készített metszetet mutatja be. A találmány szerinti liofilizáló berendezést acéllemezekből készített légmentesen zárható tartály képezi, mely két részből, mégpedig a szárítandó anyagokat befogadó tartályrészből, továbbiakban 1 szárítótartályból, és az adszorben.slemezeket befogadó tartályrészből, továbbiakban 2 adszorbenstartályból áll. Ezek elrendezésüket tekintve vertikálisak lehetnek, vagyis a 2 adszorbenstartály felett helyezzük el az 1 szárítóitartályt oly módon, hogy azok peremeit átfúrjuk és tömítőlemez közbeiktatásával csavarokkal összeerősítjük, vagy összehegesztjük (lásd 1. és 2. ábra). A találmány változatánál a 2 adszorbenstartályhoz, annak egyik oldalfala mentén horizontális helyzetű szárítótartályt erősítünk fel. (Lásd 6. és 7. ábra). Mindkét példaképpeni kivitelnél az 1 szárító- és 2 adszorbenstartályok egymáshoz közvetlen csatlakoznak. Az 1 szárítótartály homlokoldala, ill. teteje légmentesen zárható, kinyitható 3 fedelet tartalmaz, melyeken keresztül a szárítandó anyagokat a szárítótérbe helyezzük. A szárítandó anyagok elhelyezése célszerűen a 3. és 4. ábrákon szemléltetett 4 palacktartókkal, vagy 5 tálcák segítségével történhet. A 4 palacktartót, az 1 szárítótartály alján elhelyezett rácsra, míg az 5 tálcákat a célszerűen kialakított vezetéklécekre, vagy polcokra helyezzük rá. A 4 palacktartót előnyösen hengeres alakú alumíniumöntvényből készítjük, melyben több egymás fölött elhelyezett vízszintes sorban 8 üregek vannak oly módon kiképezve, hogy azokban a 7 palackok könnyen elhelyezhetők legyenek. Célszerű, ha az
