150902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kristályos alfa-olefin-polimér alapú hegeszthető csomagolófóliák előállítására

2 150.902 bevonat felvitele önmagában ismert módszerekkel, a bevonóanyag és/vagy a tapadást fokozó szer vizes vagy szerves oldószeres oldatainak vagy diszperzióinak az alkalmazásával, főként rápermetezés, bemártás vagy hasonló műveletek segítségével történhet. A bevonat vastagsága 2—20 mikron lehet. A bevonatnak az alap-fólián való tapadási szilárdsága oly módon határozható meg, hogy a bevont fóliára egy ismert önmagától tapadó cellulóz-szalag csíkot nyomunk; ez a bevonatréteg felületére tapad; azután ezt a csíkot hirtelen lehúzzuk a felületről, amikor is a jól tapadó bevonat az alapfólián tapadva marad, míg a rosszabbul vagy egészen rosszul tapadó bevonatok ilyenkor részben vagy egészen leválnak az alap-fóliáról. A bevonatréteg tapadását az ún. hámozási módszerrel is meghatározhatjuk, amikor is a hegesztési varrat húzóigénybevétellel szembeni ellenállóképességét dinamométer segítségével mérhetjük. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1. példa: Egy kétirányban nyújtott, 15 mikron vastagságú, kristályos, izotaktikus polipropilén-fóliát elektromos kisülési készülék segítségével felületi előkezelésnek vetünk alá, majd a fóliát a vékony filmek bevonására ill. dublírozására általában használatos berendezésben az egyik oldalán az alábbi összetételű bevonattal látjuk el: aceton vinilklori d-vinilacetát kopolimér (85—15%) toluol-diizocianát és hexántriol kondenzációs terméke 79 súly% 20% 1% A bevonat felvitele után a fóliát szárítószekrényben 80 C° hőmérsékleten megszárítjuk; ily módon 18—20 mikron ossz vastagságú terméket kapunk, amely az eredeti fóliával egyező átlátszóságot és fényt mutat. A fenti módon elkészített fóliából vágott 2,5X10 cm méretű csíkokat bevont oldalukkal, közönséges cellofán-hegesztő berendezés segítségével összehegesztjük, aminek során a hegesztőpofákat 4 mpig hevítjük különböző hőmérsékleteken, majd dinamométer segítségével meghatározzuk a hegesztés: varrat ellenállóképességét húzóigénybevétellel szemben (lehámozási kísérlet). A fenti kísérlet során kapott eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: A ragasztószalaggal végzett, fentebb ismertetett kísérlet során a bevonat nem vált le a hordozófóliáról. A fólia kedvező hegesztési hőmérséklet-tartománya nyilvánvalóan 90 C° és 120 C° között van, vagyis még egy olyan hőmérséklet-tartományban, amelyben a fóliát a hő még nem támadja meg. A fenti módon előállított fóliát kétféle módon próbálhatjuk ki, a cellofán feldolgozására alkalmazott önműködő csomagológépekkel való feldolgozhatóság szempontjából: zacskó-töltőgépen és felcsévélőgépen. Mindkét fajta gépen a fólia mindenfajta nehézség és zavar nélkül dolgozható fel és ily módon olyan csomagolásokat állíthatunk elő, amelyek hegeszthetőségi és egyéb felhasználhatósági tulajdonságaik szempontjából a cellofánhoz hasonlóak. 2. példa: Egy 20 mikron vastag, kristályos izotaktikus polipropilén-fóliát, amelyet kétirányú nyújtásnak vetettünk alá és amelynek felületét elektromos kisülési berendezéssel történő előzetes kezelésnek vetettünk alá, egyik oldalán az alábbi összetételű oldattal vonunk be, vékony filmek feldolgozására alkalmas szokásos kenő- és dublírozógép segítségével : aceton 74,5 súly% vinilklorid-vinilacetát kopolimér (80 : 15) 22,0 súly% toluol-diizocianát és hexántriol kondenzációs terméke 3,0% gliceril-monosztearát 0,5% A bevonat felvitele után a fóliát szárítószekrényben 80 C° hőmérsékleten megszárítjuk: ily módon 25 mikron összvastagságú terméket kapunk, amely átlátszóság és fény szempontjából az eredeti fóliával megegyező minőségű. Az e példa szerint előállított fólia az 1. példa szerinti termékkel megegyező kiváló optikai tulajdonságok mellett még feltűnően kis súrlódási együtthatót mutat. E. fóliából 2,5X10 cm méretű csíkokat vágtunk és ezeket bevont oldalukkal összehegesztettük egy cellofán hegesztésére alkalmazott szokásos hegesztőberendezés segítségével, 4 mp időtartammal, az alábbi táblázatban megadott különböző hőmérsékleteken, majd dinamométer segítségével meghatároztuk a hegesztési varrat ellenállóképességét húzóigénybevétellel szemben (lehámozási kísérlet). A kapott eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Hegesztési hőmérséklet A hegesztési varrat ellenállóképessége g/2,5 cm Hegesztési hőmérséklet C° A hegesztési varrat ellenállóképessége g/2,'5 cm 50 60 70 80 90 100 110 120 0 50 120 200 300 350 400 400 50 00 70 80 90 100 110 120 0 50 100 180 250 300 350 350