150897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati hatású farnezil-ecetsavészterek előállítására

4 150.897 fenolftaleinre nem mutat lúgos kémhatást, végül magnéziumszulfáton szárítjuk. Az étert eltávolítjuk és a maradékot vákuumban frakcionáljuk. Az első frakció a nem reagált geraniolt tartalmazza. 0,05 Hgmm nyomáson 165—168 C° forrpontú frakciót fogjuk fel, amikor is 11,5 g. geranil-farnezilacetátot kapunk. II. 3 g acetilkloridot lassú ütemben csepegtetünk hozzá 3 g vízmentes piridin és 10 ml vízmentes benzol keverékéhez. Majd a kapott elegyhez 10 g farnezil-ecetsavat csepegtetünk fél óra alatt, visszacsepegő hűtő alatt való forralás közben, majd a reakciókeveréket további három órán keresztül forraljuk. Lehűtés után a piridin sósavas sóját leszűrjük, az oldószert desztillációval eltávolítjuk és a maradékot 150 C° hevítőfürdőn vákuumban négy órát hevítjük, ennek folytán 9,9 g nyers anhidridet kapunk. A nyers anhidridet 8 órán keresztül 160 C° fürdő hőmérsékleten 5,15 g geraniollal hevítjük. Hűtés után a maradékot éterben oldjuk és az éteres oldatot 10%-os szódaoldattal, vízzel mossuk, végül magnéziumszulfát felett szárítjuk. Az éter eltávolítása után a maradékot vákuumban desztilláljuk és a 0,05 Hgmm nyomáson 165— 170 C°-on desztilláció frakciót fogjuk fel. 6,3 g kívánt anyagot kapunk. 7. példa: a) Eljárás ezüst-farnezil-acetát előállítására. 10 g farnezil-ecetsavat, 200 ml 0,5 ammóniumhidroxidban oldunk, ehhez keverés közben hozzáadunk 480 ml desztillált vízben oldott 12,8 g ezüstnitrátot. Fehér színű csapadékot kapunk, amelyet leszűrünk és vízzel, majd acetonnal mosunk. A terméket szobahőmérsékleten foszforpentoxid felett vákuumban szárítjuk. Ily módon 13,5 g ezüstsót kapunk. b) Eljárás etil-farnezil-acetát előállítására ezüstfarnezilacetátból és etiljodidból. 200 ml vízmentes benzolban feloldunk 5 g ezüst-farnezil-acetátot és keverés közben 2,13 g etiljedidot adunk hozzá öt perc alatt. A keveréket 9 óra hosszat visszacsepegő hűtőn forraljuk, hűtjük, majd leszűrjük. A benzolos oldatot egymást követően vízzel, 10%-os szódaoldattal, majd ismét vízzel mossuk, míg kémhatása fenolftaleinre semleges lesz. A benzolos oldatot magnéziumszulfáton szárítjuk, bepároljuk és a maradékot vákuumban ledesztilláljuk. Az etil-farnezilacetátot, amelyet 0,06 Hgmm nyomáson 114'—115 C° forrponttal kapunk, összegyűjtjük. 8. példa: a) Eljárás íarinezil-aeetilklorid előállítására. 19,3 g farnezil-ecetsavat feloldunk 100 ml vízmentes benzolban és 40 perc alatt csepegtetve és 5—10 C°-ra visszahűtve hozzáadunk 10 ml vízmentes benzolban oldott 11,5 g tionilkloridot. A reakciókeveréket szobahőmérsékleten 2 órát kevertetjük és egy éjjelen át állni hagyjuk. A benzolt és a SOC1.2 felesleget vízfürdőről vákuumban lodesztiliáliuk, a maradékot pedig vákuumban desztilláljuk. A farnezil-acetilklorid forráspontja 0,7—1 Hgmm nyomáson 145—156 C°. A hozam csaknem elméleti érték. b) Eljárás 3,7-dimetil-oktil - farnezil-acetát előállítására farnezilacetilkloridból. 5,84 g 3,7-dimetil-oktanol-(l) és 4,46 g dimetilanilin 21 ml vízmentes benzolban kapott elegyéhez cseppenként hozzáadagolunk 15 perc alatt 7 g íarnezil-acetilkloridot. A keveréket 8 óra hosszat visszacsepegő hűtőn forraljuk, hűtjük és 20 ml benzollal hígítjuk. A benzolos oldatot 10%-os sósavval, 10%-os nátriumkarbonáttal és vízzel mossuk, míg a vizes mosás után az oldat fenolftaleinre semleges lesz. Szárítás után az oldószert eltávolítjuk, és a maradékot vákuumban desztilláljuk, először a nem reagált 3,7-dimetil-oktanol-(l) vegyületet, majd ezt követőleg a kívánt 3,7-dimetil-oktil-farnezilacetátot kapjuk. A 3,7-dimetil-oktil-farnezilacetát 0,15 Hgmm nyomáson 183—185 C°-on desztillál. A hozam 5,9 g termék. 9. példa: Eljárás farnezil-farnezilacetát előállítására farnezil-acetilkloridból és farnezolból. 9,4 g farnezcl, 3,4 g vízmentes piridin és 20 ml vízmentes benzol elegyéhez 8 g farnezil-acetilkloridot adunk cseppenként. A keveréket 6 órán keresztül visszacsepegő hűtőn forraljuk, hűtjük és benzollal hígítjuk. A benzolos oldatot vízzel, 10% sósavval, 10% szódaoldattal és ismét vízzel mossuk, míg a kémhatás fenolftaleinre semleges lesz. Az oldószert eltávolítjuk és a maradékot vákuumban desztilláljuk. A nem reagált famezolt felfogjuk. Az észter terpénszagú, viszkózus folyadék. Forrpont] a 1,17 Hgmm nyomáson 218—221 C°, a. hozam 9,1 g termék. 10. példa: Eljárás izo-amil-farnezilacetát előállítására etil-' farnezilacetátiból át észter ezés útján. 7,55 g etil-farnezilacetátűt 2 órát 6.8 g gáz alakú sósavval telített izo-amilalkohollal visszacsepegő hűtő alatt forraljuk. Az alkoholt ledesztilláljuk, a maradékot éterben oldjuk, az éteres oldatot 10%-os nátriumkarbonáttal, majd vízzel mossuk és szárítjuk. Az oldószert eltávolítjuk és a maradékot vákuumban desztilláljuk. 6,2 g kívánt terméket kapunk. Az izo-amil-farnezilacetát forráspontja 0,1 Hgmm nyomáson 145—449 C°. 11. példa: Eljárás etil-farnezilacetát előállítására farnezilmalonsavdietilészterből. 50 g dietil-farnezil-malonátot feloldunk 50 ml 95%-os etilalkoholban, az oldatot 5 C°-ra hűtjük és ehhez a lehűtött oldathoz alkoholos káliumhidroxidot adunk. (7,6.2 g KOH-ot oldunk 80 ml 95%-os etilalkoholban.) Az elegyet szobahőmérsékleten 30 órát állni hagyjuk, majd az alkoholt vákuumban filmdesztillálóban ledesztilláljuk és a maradékot vízben oldjuk.