150875. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5'-mononukleotidek előállítására

Megjelent: 1965. február 1. M AGYAK NÉP KÖZ TÁ R SA SÁG ORSZÁGOS TA L \ LA1AÍN ¥i HIVATAL 150.875 SZÁM Nemzetközi osztály C 07 f -197 ALAPSZÁM Magyar osztály 12 o 26—27 Eljárás S'-mononukleotidek előállítására Zwfsíoi'iabrik Walclhof cég, Mannbcim-Waldhoí (NSZK) Feltalálók: Dr. Kirchhof! Heinrich vegyes*, MaEsahtim-Alrcenhof (NSZK), dr. Pfieiderer G. egyetemi tanár, Frankfurt (Main) (NSZK), dr. Holle Kort vegyész, Mannheim-Waldhof (NSZK) A bejelentés napja: 1962. január 30. A purinek és pirimidinbázisok riboz-5-íos ^'árjai mind a biokémiai kutatásban, mind a gyógyszerkémiában egyre nagyobb jelen; őségre testnek szert, mivel az anyagcsere-folyamatokban központi szerepet játszanak. A termék előállítását célzó eljárások nem megfelelőek. A kémiai szintézis a múltban és ma is körülményes és költséges reakciólépéseken keresztül kivitelezhető. A megfelelő bázisokból és riboz-l-íoszfátból, illetőleg a ribüzoidokból (nukleozidák) kiinduló bioszintézishez biológiai nyersanyagokból való tiszta kiindulási termékek szükségesek; így ez az éljárás is műszakilag bonyolult. A nukleinsavak kémiai lebont ^ < n n i ku m' 5-mononukleotidákat, hanem 2- i s i nono i n

' ' tidák keverékét eredményezi. \ n <1

'

1

m használatos depolimerázokkal \ alu n » ^c> ,< t i lésénél ugyancsak 2- és 3-mon i u -»i ^ if J it -rékét kapják. Ismeretes továbbá az is, hogy a nukleinsavak enzimekkel mononukleotidekké hasíthatok. Enzimtartalmú anyagként e célra bizonyos mikroorganizmusok mellett mindenekelőtt kígyómérgeket alkalmaztak. Khorana kimutatta, hogy a hidrolitikus behatás valamely ribonukleinsav véghelyzetű mononukleotidjánál kezdődik, amelyben a riboz 3-hidroxil csoportja szabad, azaz foszforsavval nincsen észterezve. A leépülés fokozatosan halad tovább, és minden lépésben egy-egy mononukleotid hasad le. Kígyómérgek alkalmazása azonban azzal a hátránnyal jár, hogy miután ezek különféle enzimeket tartalmaznak, a. leépülés nehezen ellenőrizhető és gyakran egészen a nukleozidákig történik meg. Az ilyen messzemenő leépülésre a legtöbb esetben nincsen szükség. Ezért megkísérelt oil t c v ri/i n i IÁI h Idbdii ik csök-1 11 LLMIUIII a/ 3 I is/!oi.-dieczteia/ ha* l

n» it, ii it 'LLI mrc

untam tgyidc-> H k a azo halt &at gátolni. F LH tu/ s } lunh)/ >ket>:> n crheto el. Az f i nt ! i >ncigcket különböző <• •> i t'f J 4 1 li ' i ) it v

i

x

nukleotidáz i v Unk ic v iobi 1 hetos^g abban áll, i ] ^ M (J^t hcneh t M ik teszik ki. Ot '( abun hoto\ bz>i\os tmionok

inaktiváló hatásra képesek. Az egyes inaktiváló eljárások kombinációját is leírták már. Mindezeknek az eljárásoknak közös hátránya azonban, hogy a legtöbb ismert kígyóméreg esőiében körülményesek, időigényesek és csak bizonyos feltételek betartása esetén keresztülvihetők. Exeu túlmenően az enzimatikus hasítás kiindulási anyagát képező kígyómérgek előteremtése költséges és veszélyes. Azt találtuk, hogy egyszerű és olcsó módon lehet 5'-monc,nukleotideket előállítani, ha a nukleinsavak enzimatikus leépítését foszfor-dieszteiaz-aktív, vizes növényi extraktumokkal végezzük, esetleg szerves oldószerek jelenlétében, és a t dkc i ^b'1

a

Teleik / It J-momrukleotide-i ltrt 'on ttul Ikhsn ,t k ug m 'ío^j a legkülönbözőbb í \ n "k \ n »ven es/eü nov r\i an\agá-I s f h

/hiizok VÍ inak e^ ezekből vizes «ni ^/ s-u s Uet, -=i 's ' ldo 7v_iek lelenlétéit i i rii'nu k an cLithoir eh) Ni •> n i r v g >' i ü lm in\ szeuni első-1-* i < rn (rv (

r

)i t 1 s vag ioldalaíti "\ i i t L. i \ in>le il el m g\ akat, i elit. \ ig\ í rakai topábbá i \ í /CPL LÜ<-° s K.v 1 alkotott keveréke 1 k K on >sk -> n n gfekloiek bizo-