150855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroidok előállítására
16 150.855 rás során az Si képletű vegyületeket szelektív A' -dehidrogénezésnek vetjük alá, és szükség esetén az S2 általános képletű vegyületeket, amelyeket kaptunk, funkcionális származékaikká alakítjuk át. Ezt többféle eljárással lehet elérni. Az egyik eljárás szerint a kettőskötést az Sí képletű vegyületek 1-helyzetében e vegyületek 2-helyzetben való halogénezésével 'és a hidrogénhalogenid ezt követő lehasításával alakítjuk ki. Egy másik eljárás szerint a Sí képletű vegyületekben a kettőskötést közvetlen biokémiai dehidrogénezéssel képezzük. Egy további eljárás szerint az Sí képletű vegyületeket ugyancsak az 1-helyzetben közvetlenül dehidrogénezzük oly módon, hogy jódpentoxiddal vagy jód savval vagy olyan vegyülettel kezeljük őket, amely a reakció során jódpentoxidot vagy pedig jódsavat szolgáltat. Egy nagyon alkalmas eljárás abból áll, hogy az 1-helyzetben levő egyszerű kötés közvetlen dehidrogénezésére az Sí képletű vegyületet szeléndioxiddal vagy szelénessavval kezeljük. Ezt a dehidrogénezést előnyösen vizes vagy nem vizes szerves oldószerben végezzük, előnyösen egy tercier alkohol, pl. tercier butanol vagy tercier amilalkohol jelenlétében. Alkalmas oldószerek lehetnek, esetleg az említett tercier alkoholokkal keverve, rövidebb szénláncú primer és szekunder alifás alkoholok, pl. metanol, etanol, propánok izopropanol, etilénglikol, alifás vagy aromás szénhidrogének, pl. hexán vagy benzol, és alifás vagy aromás éterek, pl. ' etiléter, dibutiléter és anizol. Felhasználhatók továbbá oldószerül: széntetraklorid, piridin, etilacetát és ecetsavnitril vagy mindezeknek az oldószereknek az elegyei. A reakciót szervetlen vagy előnyösebben szerves sav, pl. ecetsav, propionsav vagy benzoésav hozzáadásával meggyorsíthatjuk. E szerves savak közül néhány, mint az ecetsav és a propionsav, egyúttal a. reakciókomponensek oldószere gyanánt is szolgálhat. Ha a reakciót víz vagy vízzel elegyedő oldószer, például alkohol, jelenlétében folytatjuk le, akkor a reakció meggyorsítására nem feltétlenül szükséges más savat, mint a szelénessavat hozzáadni. A reakciót előnyösen a szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közti hőmérsékleten, előnyösen oxigén kizárásával, például nitrogénatmoszférában végezzük. Általában annyi szeléndioxidot használunk, amennyi egy kettőskötés létesítéséhez számítás szerint szükséges. Ha. azonban feleslegben alkalmazzuk a szeléndioxidot, akkor a reakció végeztével ezt a felesleget redukálószcrrel, pl. kéndioxiddal vagy ólomacetáttal, elbontjuk. Az ebben a fejezetben leírt reakciókat igen előnyösen végezhetjük azokkal az Sí képletű vegyületekkel, amelyekben. Rí—Rg és R11 az ebben a fejezetben megadott jelentésűek, Rio hidrogénatom, vagy egy, adott esetben éterezett vagy észterezett, hidroxil-csoport és R9 a következő cso,0 portok egyike: —CHíCHo)—-Cf , - CO-^CH3 , \H —CO—CH20-acil, metil-, etinil-, etilidén-, etil-, —CO—CH2OH. Kiinduló anyagként különösen azok az Sí képletű vegyületek alkalmasak, amelyekben Ei, R3 , R 3 , R 6 , R 7 , R 8 és R n hidrogénatomok és R2 egyszerű kötés vagy kettőskötés a 4-belyzefben vagy kettőskötések a 4- és 6-helyzetekben. RQ és Ri 0 ebben az esetben is a.z előző bekezdésben említett jelentést!. Az ebben a fejezetben a XXIV képletű vegyület előállítására leírt eljárásokat a 13. példában világítjuk meg. XI. fejezet Azoknak a vegyületeknek a találmány szerinti előállítására, amelyeket a T3 képlet jelez, amelyben Rí, Rn, Re, R7, Rg, Ro, Rio és Rn a már a találmány definíciójában említett jelentésűek, és R2 a 4, 5, 6, 7, 8, 9 (11). 15 és/vagy 16-helyzetek legalább egyikében levő kettőskötés, Alk pedig egy metil- vagy etil-csoport, kiindulásként Ti képletű vegyületeket használhatunk, amelyben Rí—Rí 1 azonos jelentésűek, mint a T3 képletben. Az eljárás során a Ti képletű vegyületeket egy oxálsavas dialkilészterrel kondenzálószer jelenlétében kondenzáljuk, mire T2 képletű vegyületek keletkeznek, amelyben Rí—Rí 1 azonos jelentésű, mint a T;> képletben, és R12 egy alkilcsoport. A T2 képletű vegyületeket azután egy metilvagy aikilhalogeniddal reagáltatjuk, és a termékeket végül egy alkálialkoxidclal kezeljük, mire T3 képletű vegyületek keletkeznek. A Tj képletű vegyületek előnyösen vízmentes körülmények között rövidebb szénláncú alifás alkoholoknak, pl. metanolnak, etanolnak, propanolnak oxálsavas észtereivel alakíthatók át T2 képletű vegyületekké. E reakció kondenzálószereként alkálihidridek, pl. nátriumhidrid, vagy egy alkálialkoxid, pl. nátriurnmeíilát, alkalmas. A reakciót előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Ez esetben pl. rövidebb szénláncú alifás alkoholok, mint tercier butüalkohol, vagy aromás vagy alifás szénhidrogének, mint benzol vagy petróleum, jön tekintetbe. A reakciót előnyösen 1! 0 C" és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezzük. A savval kapott alkálienolátok átalakítása után T'2 képletű vegyületeket kapunk. A T2 képletű. vegyületekek metil- vagy etilhalogeniddel való reakcióját előnyösen jodidokkal vagy bromidokkal végezzük. Szükség esetén a reakció során oldószert alkalmazhatunk, pl. alifás ketonokat, pl. mint acetont vagy metiletilketont. Előnyösen a reakeióelegyhez kondenzálöszert, pl. alkálikarbonátot, pl. káliumkarbonátot. vagy alkálihidrogénkarbonátot, pl. nátriumhidrogénkarbonátot, adunk. A reakciót előnyösen a szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezzük. A reakcióidő a reakcióhőmérséklettől függően erősen ingadozhat, például V2 és 45 óra között. A keletkezett reakciótermékeket T3 képletű vegyületek előállítása céljából egy alkálialkoxiddal reagáltatjuk. Alkálialkoxidként pédául a rövidebb szénláncú alifás alkoholok -Na-, K- vagy Li-vegyületei jönnek szóba; az alkalmazott alkohol
