150832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szteroidok epoxidjainak előállítására
Megjelent: 1934. július 1. MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG <0"Sfr Nemzetközi osztály: C 07 c» OiiSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.832 SZÁM GO—862 ALAPSZÁM Magyar osztály: 12 o 25 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás szteroidok epoxidjainak előállítására Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Magyar György vegyészmérnök, dr. Bite Pál vegyész és Köves György vegyészmérnök A bejelentés napja: 1982. július 25. Ismeretes, hogy a szteroidok epoxidjai fontos közbenső termékek a gyógyászatilag hatásos szteroidok előállítása során. Ilyen vegyületek például a. 16« 17<x-epoxi-/í5 -pregnén-3^-ol-20-on, továbbá a 16«, 17«-epoxi-5a-pregnán-3i /' ? -ol-2:0-on. Előbbi vegyület előállítása során szolaszodint, utóbbi előállítása során pedig tomatidint acileznek, izomerizálnak, oxidálnak, oldalláncukat hasítják s a hasítás utáni reakcióelegyből jelentős anyag- és munkaráfordítással izolált ZÍ5 » 16 -pregnadien-3/'~o]-20-on-acetátot, illetve A' G -5a-pregnén-3/?-ol~2'0-onacetátot külön lépésben epoxiddá alkítják. Kísérleteink során azt találtuk, hogy a 16«, 17"-epoxi-z15 -p regnen - 3^-ol-2'0-on szolaszodinból, illetve a 16«, 17«-epoxi-5a-pregnan-3/?-ol-20-on tomatidinből igen egyszerűen és jó kitermeléssel nyerhetők, ha a megfelelő szteroid-alkaloid acilezcse, izomerizálása és oxidációja után nyert reakcióelegyet vízre öntjük, állni hagyjuk, a kiülepedett olajos fázist elkülönítjük, az ecetsavas fázist vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel extraháljuk, az extraktumot bepároljuk és az olajos maradékot az előbbiek 'során kapott olajos fázissal egyesítve alkálilúggal lúgosított 1—3 szénatomszámú telített alifás alkoholban oldva 30—38%-os hidrogénperoxid-oldattal 7 fölötti pH-értéken kezeljük, majd a nyert epoxidot elkülönítjük. Utóbbi reakciót 0—30 C° hőfokhatárok között, célszerűen 15 C° körül vitelezzük ki. A találmány szerinti eljárás eredménye nem volt előrelátható, hiszen nem tiszta, izolált anyagot, hanem olyan reakcióelegyet reagáltatunk a hidrogénperoxiddal, amely a szteroid elbontási termékek egész sorát tartalmazza s így meglepő az, hogy csak a kívánt végterméket nyerjük jó kitermeléssel és megfelelő tisztaságban. A találmány szerinti eljárás lényeges előnye, hogy a hasítást nem savval, hanem alkalikus közegben hidrogénperoxiddal végezzük s ugyanekkor történik az epoxid-gyűrű kialkítása is. Az ismert eljárás szerint a szteroid-alkaloidok lebontása során az oxidáció után nyert reakcióelegyet savas hasításnak vetik alá, majd vízreöntés után benzollal többször extrahálnak. A semlegesre mosott és szárított benzolos oldatot bepárolják s a mardékot metanolból kristályosítják. Az így nyert A5 , 16 -pregnadien-3/?-ol-2'0-cm~acetáíot, illetve A] 6 -5«-pregnén-3^-ol-2'0-on-acetátot hidrogénperoxiddal oxidálva állítják elő a megfelelő epoxi-származékokat. Az ismert és a találmány szerinti eljárások összevetéséből világosan kitűnik, hogy a találmány szerinti eljárás a kívánt termékek előállítását megfelelő minőségben és kitermeléssel lényegesen egyszerűbben, kevesebb ráfordítással biztosítja. Eljárásunk kivitelezését az alábbi példák szemléltetik: Példák: 1. 10 g 194—200 C° olvadáspontú szolaszodint ismert módon acilezünk, izomerizálunk és oxidálunk. Az így nyert ecetsavas oldatot 420 ml vízre öntjük és l'O—24 óra hosszat ülepedni hagyjuk. Ezután az ecetsavas folyadékot leöntjük a leülepedett olajról. Az ecetsavas folyadékot '50 mi benzollal kirázzuk. A benzolos oldatot minden további kezelés nélkül bepároljuk. A vízre öntéssel és a benzolos extrahálás és bepárlás után kapott olajos maradékot egyesítjük. Az egyesített
