150830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új azepin-származékok előállítására

2 150.830 Rí I2 ao-cH /V V\ \^/--—-H; x/ 2(V) R 4 — ahol R'2 rövidszénláncú alkil- vagy alkenilgyököt jelent —• a fenti módon kapott (IV) vagy (V) általános képletű vegyületeket azután az alábbi (VI) általános képletnek megfelelő vegyülettel Rí— Mg — Hal (VI) reagáltatjuk Grignard szerint, majd a keletkezett (VII) általános képletű hidroxi-vegyületet ÉVII) — ahol az általános jelek jelentése megegyezik a fentebbi meghatározások szerintivel — vízlehasítást előidéző feltételeknek tesszük ki és az így kapott alábbi (VIII) általános képletű vegyületet r. — ahol az általános jelek jelentése megegyezik a fentebbi meghatározások szerintivel — kívánt esetben a 10,11-helyzetben redukáljuk vagy hidrogénezzük és/vagy a (VIII) általános képletű vegyületet vagy ennek 10,11-dihidro-származékát az R4 gyök lehásítása céljából valamely tömény halogénhidrogénsavval kezeljük. A (II) általános képletnek megfelelő kiinduló anyagként pl. a következő vegyületek alkalmazhatók: 10-metoxi-5H-dibenzo(b,f)azepin (op. 124°), 10-etoxi-5H-dibenzo(b,f)azepin (op. 132—133°), 10-n-butoxi-5H-dibenzo(b,f)azepin (op. 113—114°), 10-metoxi-3,7-diklór-5H-dibenzo(b,f)azepm (op. 182—183°), 10-metoxi-3-klór-5H-dibenzo(b,i)azepin. Ezeket a vegyületeket az esetleg helyettesített 5-acil-10,ll-dihidro-5H-dibenzo(b,f)azepinekből kiindulva állíthatjuk elő, a 10-helyzetben brómszukcinimid segítségével történő brómozás, a brómhidrogén pl. tercier szerves bázissal, mint pl. kollidinnel való hevítés vagy alkoholos kálilúggal hidegen való kezelés útján történő lehasítása, brómnak a keletkezett 5-aeil-5H-dibenzo~ -(b,f)azepinre való addicionálása és az így kapott 10,11-dibrómvegyületnek legalább két mól menynyiségben alkalmazott rövidszénláncú alkanolalkálifém vegyülettel való reagáltatása útján, amikor is az utolsó lépésben egyidejűleg az 5-acilcsoport is lehasításra kerül. A (II) általános képletű vegyületekkel reagálíatandó reakcióképes rövidszénláncú alkanol- ill. ariimetanol-észterek példáiként a következőket említhetjük: metiljodid, metilbromid, etiljodid, etilbromid, n-propilbromid, n-butilklorid, dimetilszulfát, dietilszulfát, p-toluolszulfonsav-metiJ észter, 2,4-dinitro-benzolszulfonsav-metilészter, benzilklorid és benzilbromid. Bázisos kondenzálószerként különösen nátriumamid, litiumamid, káliumamid, nátrium, kálium, butillitium, fenillitium vagy litiumhidrid használható. A reakció valamely közömbös oldószer jelenlétében vagy anélkül folytatható le; oldószerként pl. benzol, toluol vagy xilol használható. Ezt követően a (IV) általános képletű ketovegyületté történő hidrolízis pl. oly módon folytatható le, hogy a (III) általános képletnek megfelelő vegyületet savas közegben, pl. 0,5 n—ö n sósavoldatban hevítjük; a reakciófeltételek nehézség nélkül választhatók meg oly módon, hogy az R3 gyök lehasításával egyidejűleg az R4 gyök ne hasadjon le. A (IV) általános képletű vegyületek a molekulájukban jelenlevő keto-csoport és a szomszédos reakcióképes metilcsoport révén nem csupán a találmány szerinti reakció-sorozat közbenső termékeként, hanem egyéb szintézisekben is értékesek lehetnek. Valamely R'2

gyöknek, tehát egy hidrogénatomtól különböző R2 gyöknek az adott esetben történő bevezetése céljából pl. oly módon járhatunk el, hogy a (IV) általános képletű ketovegyületet alkálifém-amiddal, pl. nátriumamiddal a reakció szempontjából közömbös oldószerben, mint pl. toluolban, benzolban vagy xilolban kezelve a megfelelő alkálifém-vegyületté alakítjuk át, majd ezt rövidszénláncú alkanolok vagy alkenolok erre alkalmas reakcióképes észtereivel, ' mint pl. metilj odiddal, etilbromiddal, etiljodiddal, n-propilbromiddal, n-butilbromiddal vagy alíilbromiddal reagáltatjuk. A Grignard-reakció során a reagáltatandó ketovegyületet, ennek éterben való rossz oldhatóságára való tekintettel valamely benzol-szénhidrogénben, célszerűen benzolban oldva adjuk hozzá a (VI) általános képletű szerves magnéziumhalogenid-vegyület előre elkészített oldatához. A Grignard-oldatok elkészítésére alkalmas halogenidként pl. a következőket említhetjük: metiljodid, metilbromid, etiljodid, etilbromid, etilklorid, n-propilbromid, n-butilbromid, n-butilklorid, izobutilbromid, n-amilbromid, izoamilbromid, n-hexilbromid, allilbromid, béta-metallilbromid, krotilbromid, brómbenzol, benzilklorid, béta-feniletilbromid és gamma-fenilpropilbromid. Az elsődlegesen keletkező (VII) általános képletű hidroxi-vegyületek (VIII) általános képletű vegyületekké történő átalakítása céljából rendszerint elegendő az előbbieket híg sósavban rövid ideig forralni. A vízlehasítás történhet még pl. nagyvákuumban való desztilláció útján, vagy pe-