150787. lajstromszámú szabadalom • Hajlékony tengelykapcsoló

2 150.767 zítés következtében a tárcsák sugárirányban összenyomódnak. A szóban forgó szerkezeti, de szokásos kivitelű kapcsolóknál mindegyik kapcsolószervet csupán egy tárcsa hordozza és így a kapcsolószervnek a tárcsa külső, pereméhez viszonyított mozgása tengelyirányban nagymértékben korlátozott, továbbá a szög alatti elfordulás vagy sugárirányúmozgás is korlátozott, mert fontos, hogy a gumianyag nyomóigénybevétela meg ne szűnjön. Ha. ugyanis a viszonylagos elmozdulás az említett határt túllépi, olyan húzófeszültségek lépnek fel, amelyek folytán a tárcsák és ezzel a télies kapcsoló rövidesen használhatatlanná válik. Ha azonban a találmány szerint a tárcsákat párosával alkalmazzuk és azokat sugárirányban, valamint tengelyirányban is kellően összeszorítva szereljük, a találmány szerinti tengelykapcsoló nemcsak nagyobbfokú szögeltérés esetén is működhetik, hanem a sugárirányú elmozdulás is nagyobb lehet, ami azzal jár együtt, hogy a kapcsoló nagyobb nyomatékokat tud átvinni. Nyilvánvaló továbbá, hogy a tengelykapcsoló a nagyobb nyomaték átvitele helyett oly módon is készíthető, ill. használható, hogy egyes részei a hozzájuk tartozó gumitárcsa külső pereméhez képest nagyobb elmozdulást végezhessen, a kapcsoló hajlékonysága tehát nagyfokú. E célból a gumitárcsa méreteit megfelelően kell megválasztani és hasonlóképpen a gumi keménysége is a szükségletek szerint állapítandó meg. Kísérletek igazolták, hogy a találmány szerinti kapcsoló tengelyirányú merevsége csupán kb. a fele az ismert kapcsolók keménységének hasonló szerkezetű kivitel és méretek esetén. Ez annak köszönhető, hogy amennyiben mindkét egymáshoz szorított gumitárcsa tengelyirányú feszültségnek van kitéve, a pár egyik tárcsájában a feszültség csökken akkor, amikor a másikban növekszik. Ennek legfontosabb gyakorlati előnye az. hogy a kapcsoló a tengelyirányú rezgések vagy elmozdulások ellen kisebb ellenállást mutat, miáltal a két tengely egymáshoz viszonyított ferdesége nagyobb lehet. Megemlítendő még, hogy motoros járműben való alkalmazás es-;tén, ha a kapcsoló az erőátviteli szervek bajtótengelyén van, a nagymértékben csökkentett tengelyirányú merevség azt eredményezi, hogy a hajtótengelyt tartó csapágyak tengelyirányú igénybevétele erősen csökken. A találmány további jellemzője szerint a gumiból vagy hasonló műanyagból készített tárcsa oly módon készül a középen levő drótfonat-erősítésre történő öntéssel vagy sajtolással, hogy a tárcsa belső része tengelyirányban eltolódott helyzetű a külő peremhez viszonyítva. Eszerint a tárcsa tengelyirányú síkban tekintve nem részarányos, noha a belső és a külső peremek előnyösen tengelyirányban mérve azonos hosszúságúak. A tárcsát előnyösen lehet természetes gumiból készíteni, de más hasonló rugalmas anyagok is használhatók. így pl, a nagyszilárdságú és viszonylag kemény műgumi, főleg a poliuretán alkalmas a találmány céljaira. A találmányt a következőkben a rajzokkal kapcsolatosan ismertetjük, amelyek példaképpen a hajlékony tengelykapcsolók két kiviteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra a tengelykapcsoló végnézete, a 2. ábra metszet az 1. ábra II—II vonala szerint és a 3. ábra a kapcsolót részben metszve távlati feltüntetésben mutatja. A 4. ábra a szerelést, tehát a még nem kész kapcsolót szemlélteti, az 5. ábra pedig az összeszerelt tárcsákat mutatja metszetben. Végül a 8. ábra nagyobb léptékben a kapcsoló mindkét kiviteli alakjához alkalmas tárcsát részleges nézetben szemléltet. Az 1. és 2. ábra szerint a négy darab 1 kapcsolószerv gyűrű alakban úgy helyezkedik el, hogy egy négyzet csúcsainál vannak a kapcsolószervek középpontjai. A kapcsolónak egydarabból készített 2 tartószerve van, amelynek a négy hengeres 3 burkolata részét képezi. Az utóbbiakban helyezkednek el a gumitárcsák oly módon, hogy a 4 és az 5 tárcsa egymás mellett, egymással párhuzamosan és egymáshoz szorulva van rögzítve. A 2 tartószerv olyan kialakítású, hogy befelé hajlított pereme van, mindegyik 3 burkolat egyik végénél, hogy ilyen módon a hozzátartozó gumitárcsát kellő helyzetben tartsa. A 4 és 5 gumitárcsáknak középen hengeres nyílásuk van és ezt magában véve ismert módon a drótfonatból készült 6 henger erősíti meg, amely köré sajtolják vagy öntik a tárcsát. A tárcsa külső kerületénél kanavászból készült 7 erősítés van. Ellentétben a szokásos megoldással, a 4 és 5 gumitárcsák készítése úgy történik, hogy azok terheletlenül aszimmetrikus alakúak (4. ábra) oly módon, hogy tengelyirányú metszetben belső és külső peremük egymással egyenlő hosszúságú ugyan, de egymáshoz képest tengelyirányban eltolt helyzetű. A gumitárcsák minden párja megfelelő elhelyezés folytán a terheletlen állapotban külső pereménél érinti egymást, de a belső peremek egymástól bizonyos távolságban vannak és ez a távolság attól függ, hogy mennyire aszim-1 metrikus a tárcsa alakja. Mindegyik 1 kapcsolószerv acélhüvelyből áll. amely a hozzátartozó 4 és 5 gumitárcsa középső nyílásában sajtoló illesztéssel helyezkedik el. A szerelés kezdetben a 4. ábra szerint történik, oly módon, hogy a 8 tüskét használjuk, amelynek a vezetést biztosító kúpos 9 része van. A két 4 és 5 gumitárcsa sajtolással kerül a 8 tüskére és így azt az 1 kapcsolószerven a kívánt helyre juttatjuk. A tárcsák a szerelésnél a helybenálló 10 tartóhüvelyhez viszonyítva a megfelelő helyzetet veszik fel. amelynél a két 4 és 5 tárcsa belső peremei is érintkezésbe kerülnek egymással. Ebben a helyzetben a tárcsák biztosan megmaradnak, mert, mint már említettük, sajtoló illesztéssel helyezkednek el a belső 1 kapcsolószerven. Ezt a helyzetet az 5. ábra szemlélteti. A kapcsolószerv egyik végénél 12 váll van kialakítva, amelyen a mellette levő 4 tárcsa felfekszik és a kapcsolószerv ugyanezen végén van még a 13 karima, valamint a 14 központosító perem, amely egy hajtó vagy hajtott alkatrész helyzetének meghatározására alkalmas; utóbbit a rajz nem szemlélteti. Ez a hajtó vagy hajtott alkatrész az 1. és a 2. ábra szerint a 15 csavarok révén kapcsolódik az 1 kapcsolószervvel. A csavarok ez utóbbin teljes szélességében áthatolnak.