150765. lajstromszámú szabadalom • Jelfogós kapcsoló berendezés járműhajtásokhoz
150.765 3 16 dugattyúrúd a gépberendezés rajzon fel nem tüntetett működtető szervével, például mechanikus sebességváltó fokozat valamelyik kapcsoló villájával van összekötve. Az egyes vezérlési műveletekhez szükséges elmozdulásokat általában ilyen munkahengerekkel valósítják meg, minthogy üzemük megbízható és olcsó, az általuk kifejtett erőhatás pedig a dugattyúikra ható nyomással arányos. A 12, 13 tápvezetékbe iktatott elektropneumatikus K szelep szerkezeti részletei a 2. ábrából tűnnek ki. Lényege 20 tekercs (szolenoid) és 21 horgony, amelynek 22 szára egy-egy golyós 23, illetőleg 24 szelepet hordoz. A 20 tekercs kapcsait 20a, illetőleg 20b hivatkozási számmal jelöltük. A 24 szelep és 25 hálának a rajzon felső homlokfala, közé 26 rugó van iktatva. Egy-egy 27, illetőleg 28 válaszfal a 25 ház belső terét három 29a, 29b, 29c részre osztja. Ezek közül a legfelső 29a tér a 12, 13 vezeték tápoldali 12 részével közlekedik. A 27 válaszfalban a 23 szelep, a 28 válaszfalban pedig a 24 szelep által vezérelt nyílás van. A két 27, 28 válaszfal közötti 29b térrész a 12, 13 vezeték munkaoldali 13 szakaszával közlekedik. A 29c térrész 30 vezetéken át a környezeti térrel áll összeköttetésben. Az L mérőátalakító mint érzékelő szerv részleteit a 3. ábrán tüntettük fel. Ennek lényege 40 membránszelence, amely a már említett 13 vezetéken át az M munkahenger 11a térrészével közlekedik és 41 tokban helytállóan van elrendezve. A rajzon felső homlokfala 42 rúd útján villamos kapcsoló 43 mozgóérintkezőjével van csuklósan összekötve. Ez a 41 tok falán sziget elten kivezetett 44 vezetőhöz és ennek révén például az áramforrás -f- sarkához csatlakozik. A villamos kapcsoló állóérintkezőit 45, illetőleg 46 hivatkozási számmal, az állóérintkezőkhöz csatlakozó vezetőket pedig 47, illetőleg 48 hivatkozási számmal jelöltük. A 41 tokot 49 válaszfal osztja meg, amely a 40 membránszelencét terhelő 50 nyomórugó egyik támfelüleiét alkotja. Az 50 rugónak a rajzon fel nem tüntetett módon szabályozható feszülése szabja meg, hogy a kapcsoló milyen nyomásnál vált át. A 4a. ábrán az 1—3. ábrák szerinti és önmagukban működésképes M, K, L elemekből összeállított oly rendszer példakén ti kiviteli alakja látható, amely két ütemből álló vazérlési program találmány szerinti végrehajtására van hivatva. A rendszer áramforrását 60 hivatkozási számmal, áramkörét 61 hivatkozási számmal jelöltük. Na a 61 áramkörbe iktatott kapcsolót, Pc a 61 áramkörbe iktatott jelzőlámpát jelöl A 4a. ábra szerinti rendszer működésmódja a következő: Amikor az Na kapcsolóval a 61 áramkört zárjuk, az La mérőátalakító, és az elektropneumatikus Ka szelep feszültség alá kerülnek. Ennek következtében az előbbi gerjesztést kap és 21 horgonyát a 2. ábrán felfelé meneszti. A 23 szelep a 26 rugó ellenében elhagyja ülését a 27 válaszfalon, ugyanakkor a 24 szelep elfoglalja helyét a 28 válaszfalban kialakított ülésén. Ez azt jelenti, hogy a 12a, 13a vezeték 12a tápoldali és 13a munkaoldali szakasza egymással összeköttetésbe jutnak. Ebben a helyzetben tehát a 12a vezetéken és az elektropneumatikus Ka szelepen át a rajzon fel nem tüntetett nyomólégforrásból nyomólevegő áramlik az Ma munkahenger 11a térrészébe és a 10a dugattyút a rajzon lefelé meneszti, amivel az Ma munkahengerrel társított vezérlési műveletet a 16 dugattyúrúd útján végrehajtja. A 11a térrészben uralkodó nyomás a 14a vezetéken át az La mérőátalakító vagy érzékelő szerv 3. ábra szerinti 40 membránszelencéjébe is eljut és ennek a rajzon felső homlokoldalát az 50 rugó ellenében a rajzon felfelé meneszti. Mihelyt a nyomás az előírt értéket elérte, az 50 rugó erejét legyőzi és a 43 mozgóérintkezőt a 46 állóérintkező helyett a 45 állóériníkezővel hozza kapcsolatba. Ez azt jelenti, hogy a 44a vezető a 47a vezetővel kerül összeköttetésbe, vagyis aszerint, hogy a 47 vagy a 48 vezető van bekötve, az La mérőátalakító vagy érzékelő szerv ,,átvezető"-vé válik („átvezet"), vagy „reteszel". Az előbbi esetet feltételezve, tehát az elektropneumatikus Kb szelep 2. ábra szerinti 20 tekercse is feszültséget kap és így a fentiekben az Ma munkahengerrel kapcsolatban leírt folyamai az Mb munkahengert illetően megismétlődik. Amkor 44b és 47b vezetők összekötésével az Lb mérőátalakító vagy érzékelő szerv is átvezet, feszültség alá kerül és kigyullad a Pc jelzőlámpa, amivel jelzi a kétütemű vezérlési program befejezését. A 4b. ábrán hasonló rendszert tüntettünk fel, amelynek rendeltetése azonban az önműködő vezérlés helyett a vezérlés lefolyásának ellenőrzése és rendellenes üzemi állapot esetén a vezérlő berendezés kiiktatása. Ennek megfelelően ez a példakénti kiviteli alak abban különbözik az előzőtől, hogy az Mb munkahenger vagy- vezérlő szerv működése független az Ma munkahenger vagy vezérlő szerv által végrehajtandó vezérlési ütem befejezésétől. A berendezés célja éppen annak a megakadályozása, hogy e függetlenség következtében rendellenes üzemállapot (például a járműhajtás motorteljesítményének növelése a beiktatott sebességi fokozatot biztosító nyomás beállta előtt) bekövetkezzék. Evégből a találmány értelmében alkalmazott La érzékelő szerv vagy mérőátalakító le van ágaztatva az Mb munkahengert működtető elekeropneumatikus Kb szelepbe vezérlő jelet juttató 61b vezetékről és például a 3. ábra szerinti 48 vezetőnek megfelelő 48a vezetőn át F jelfogót működtet, amelynek nyugalmi f érintkezője a 61 áramkörbe van iktatva. Amikor tehát a vezető a jármű indítása' után az egyik vezérlési ütemről idő előtt térne át a "második vezérlési ütemre, vagyis az Na kapcsolót az I helyzetből a II helyzetbe állítaná át, mielőtt az Ma munkahenger 11a terében a teljes üzemi nyomás létrejönne, a 61a áramkörben ekkor fellépő és a 44a vezetőn át leágaztatott jelet az La mérőátalakító vagy érzékelő szerv átvezetné és ellenőrző jelként az F egységbe juttatná. Ennek következtében az F jelfogó f érintkezője meghúzna és a 61 áramkört megszakítva nemcsak az Mb vezérlő szerv vagy egység működtetését akadályozná meg, hanem a 4b. ábra szerinti teljes berendezést elkapcsolná a 60 áramforrásról.
