150755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet idomok, főként csövek folyamatos előállítására

. március MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.755 SZÄM Nemzetközi osztály: B 21 c WO—51 ALAPSZÁM Magyar osztály: 7 b 1-13 Eljárás és szerkezet idomok, főként csövek folyamatos előállítására "Wögerbauer Alfred mérnök, Linz/Donau (Ausztria) A bejelentés napja: 1960. december 8. Ausztriai elsőbbsége: 1959. december 10. A találmány eljárás idomoknaK, elsősorban csöveknek és üreges idomoknak előformált idomokból való folyamatos előállítására, továbbá az eljárás foganatosítására szolgáló szerkezet. Csöveknek és más idomoknak a két vagy több meghajlított lemezsávból való előállítási már ismert. Ennél a lemezsávokat idomhengerlő gépeken előidomokká, pl. vályú vagy szög alakú idomokká, vagy felhasított csövekké alakítják és az előidomok összehegesztendő éleit egymáshoz közelítik, amely esetben az élek között hosszú konvex görbületű rés képződik. Az egymáshoz érő éleket a rés csúcsánál az elektromos réshatás kihasználásával hegesztik össze. A résvarrat -hegesztésnél, amely a bejelentő előbbi javaslatai (169 611, 169 915 és 200 839 számú osztrák szabadalmi leírások) alapján ismert, az elektromos áram az összehegeszteni kívánt élek által képzett rést körülfolyja. Az egyenletes varratminőség elérése céljából a hegesztési helyeken lehetőleg állandó áramsűrűségnek kell lenni. Az áramsűrűséget nagyon sok tényező befolyásolja. A hegesztőáram sűrűségének állandóságára legnagyobb befolyása az élek közötti horony hosszváltozásának, illetve más szavakkal az élek találkozási pontja (hegesztési rés csúcsa) helyzetingadozásának van. Ha a hegesztési rés csúcsa a gyártási irányba tolódik el, akkor a rövidebbé váló áramút következtében az áramsűrűség növekszik. Ha az áramhozzávezetési helytől távolodik, tehát a kész végidom irányában mozdul el, akkor az áramsűrűség csökken. A hegesztési réscsúcs helyzetének ingadozása különféle okokra vezethető vissza. Ha pl. az előidomok az idomhengerlő gép szerszámainak kismértékű excentricitása következtében (pl. tengelyidomhengerillesztés), vagy más okok következtében kissé hullámosan kerülnek ki az idomhsngerlőgépből, ami szabad szemmel gyakran nem is vehető észre, akkor ennek eredményeként az élek összeíalálkozásakor a hegesztési varrat csúcsának helyzete bizonytalanná válik. Hasonló jelenség következik be a melegen hengerelt acéllemezek alkalmazásánál. Ezek hegesztési hely előtti részének görbülete nem állandó, mert ezeken a helyeken kismértékű törések keletkeznek. A szakemberek körében jól ismert jelenség, hogy a melegen hengerelt szalagok letekercselésénél ilyen hajlítási törések lépnek fel. Ezt a jelenséget eddig azzal küszöbölték ki, hogy a melegen hengerelt szalagot egyszeri hideghengerlésnek vetették alá. Ehhez azonban meglehetősen drága speciális hengerlőgép szükséges. A hegesztési varratcsúcs ide-oda vándorlásának további oka lehet a kiinduló szalag szélességi méretének helyi változása, a formálószerszámban az előidom változó balra-, illetve jobbrecsúszása lehet stb. A hegesztési varratcsúcs helyzetingadozásának eredményeként a hegesztési varrat nem egyformán melegszik fel, és ezáltal a hegesztési varrat minősége a csőhossz mentén nein lesz egyenletes. A találmány célja állandó, a hosszirányban ide-oda nem vándorló hegesztési varratcsűes létesítése és ezáltal a hegesztési varrat minőségének javítása. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a hegesztési zónában a rést képező éleket a résen átmenő tengefysíkban ható erővel nyomással alakítjuk és így a horonycsúcs helyzeté! sinusvonal alakú horonykialakítással az áramhozzávezetési zónához képest rögzítjük. Az átalakulás a hegesztési hely közvetlen közelében olyan rövid szakaszon megy végbe, hogy a hegesztési varrat, csúcsának vándorlása nem következik be. Az eljárás egy- és kétvarratos körkeresztmetszetű csövekhez, továbbá bonvolult