150755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet idomok, főként csövek folyamatos előállítására

2 150.755 alakú csövekh'ez és üreges idomokhoz is alkalmazható. A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt kiviteli példákkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra az ismert eljárásoknál keletkező résalak vázlata. A 2. ábra a találmány szerinti eljárásnál keletkező résalak vázlata. A 3—6. ábrák két vályú alakú előidomból készült négyszög keresztmetszetű cső előállítás közbeni állapotának felülnézete, oldalnézete, valamint a hegesztési hely utáni es előtti metszete. A 7. ábracsoport nagyított léptékben két előidom metszete (7a. ábra), a hegesztési hely közelében levő nyomóhengerek nézete (7b. ábra) és az előkészített négyszögű végidom metszete (7c. ábra). A 8. ábracsoport négyszög alakú cső, rx 9. ábracsoport körkeresztmetszetű cső, a 10. ábracsoport pedig az anyagból kihajlított bordákkal ellátott négyszögkeresztmetszetű cső előidomjainak. a végidomjainak és ezek gyártás közbeni állapotának vázlatai. A 11., 12. és 13. ábrák bonyolult alakú előidomok, és ezeknek megfelelő végidomok vázlatai. A 14—17. ábrák az előidomoknak a hegesztési zónában való végső alakítására szolgáló nyomógörgők, és ezek állítási lehetőségeinek vázlatai. A 18. és 19. ábrák nyomógörgők összeállítási vázlatai. Az 1. ábrán felülnézetben ábrázolt két négyszögű, U-alakú 1 előidom a hosszan elnyújtott konvex 2 rést zárja be. A 2 rés 3 csúcsa az 1 előidomok haladásának irányában van. Ez a hegesztési varratcsúes a 3 és 3'-vel jelzett pontok között az e hosszúságú szakaszon változtathatja helyét, ha az idomok előalakításánál rendellenességek lépnek fel. A hegesztőáramot a 4 áramvezető görgők juttatják az 1 előídomokhoz. Az 1. ábrán a hegesztőáram útját az eredményvonallal rajzolt 5 görbe mutatja. A 2. ábrán ugyanolyan 1 előidomok találmány szerinti összehegasztési eljárásánál kialakuló rés látható, amelynek alakja a 3 csúcshoz közel az 5' szakaszon szinuszvonalhoz hasonló. A találmány szerinti eljárásnál a rés hossza megrövidül és a hegesztési varrat csúcsának helye állandó. A 3—7. ábrákon a négyszögkeresztmetszetű 6 cső (5. és 7c. ábrák) előállítása látható, amelynél két vályú alakú 1 előidom (6. és 7a. ábrák) éleit hegesztjük Össze. Az előidomokat a 7 és 8 külső görgők, valamint a 9 és 10 belső szétfeszítő görgők vezetik. A végső alakítás a hegesztési zónán belül, azaz a 4 érintkezőgörgők és a hegesztési varratcsúcsok között, a 11 és 11' nyomóhengerpár hatására megy végbe, amelynél az előidomok 12 szárrészeit, amelyek az előidomok gerinclemez részével tompaszöget képeznek, benyomjuk, és az összehegesztés folyamán derékszögűre állítjuk be. A 4 érintkezőgörgő által az előídomokhoz vezetett hegesztőáramot a 6. ábrán látható 13 primértekercsű és 14 szekurdertekercsű transzformátor szolgáltatja. A 8—10. ábrák hasonló ábrázolásban a négyzetkeresztmetszetű, a körkeresztmetszetű és a saját anyagából kihajlított bordákkal ellátott négyszögkereszmetszetű csövek előállítását mutatják. Az előidomok l-es, a végidomok pedig 6-os számmal vannak jelölve. Mindegyik kiviteli alaknál az utolsó alakítást a hegesztési zónában a 11 és 11' görgők nyomóhatásával végezzük, az élek egymáshoz közelednek, az egyébként konvex alakú rés a hegesztési varratcsúcs előtti részen szinuszvonal alakúvá változik, és ezáltal a hegesztési varratcsúcs helyzete állandó marad. A 11—13. ábrák az 1 előidomokból összehegesztett kissé bonyolultabb kialakítású 6 végidomokat szemléltetnek. A 11. ábrán kereszt alakú cső, a 12. ábrán átlósan szemben levő beugró sarokkal kialakított négyszögcső, a 13. ábrán pedig egy egyszerű beugró sarokkal kialakított négyzetcső látható. Az ilyen különböző konstrukciós célokra használható idomalakokat eddig csak körülményes, költséges módokon tudták előállítani. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló szerkezetre lényegében- az a jellemző, hogy a végső formálás végrehajtására a hegesztési zónában legalább egy nyomóhengerpárja van. A kívánt végidom alakjának megfelelően e hengerek nyomófelületei lehetnek egyenes határolóvonalúak (5. ábra), profilosak, vagy kimunkáltak is. Annak érdekében, hogy a 12. vagy 13. ábrán látható, vagy ezekhez hasonló bonyolult keresztmetszetű idomokat is ki tudjuk alakítani, a nyomőhengereknek messzemenően mozgathatóknak kell lenni. A hengerpárokat az előállítani kívánt idom irányában előre és hátra el kell tudni állítani, ezeknek emelhetőnek és süllyeszthetőnek kell lenni, azonkívül nagyon előnyös, ha az egyes hengerpárok hengerei egymáshoz képest elállíthatok, oldalirányban eltolhatók és tengelyük körül elfordíthatók. A különböző hengereiállítási lehetőségek a 14—17. ábrákon nyilakkal vannak feltüntetve. Az ábrákon a felső hengerek 11-es, az alsó hengerek 11'-es, az előállítani kívánt idomok pedig 6-os számmal vannak jelölve. A nyomóhengereknek és az elektródahengereknek a cső hosszirányában való egymáshoz képesti helyzetét úgy határozzuk meg, hogy a nyomóhengerek az elektródahengerektől oly távolságban hozzák érintkezésbe a hegesztendő éleket, amely távolság a jó összehegedéshez szükséges áramsűrűséget adja. Ezt előnyösen úgy érjük el, hogy először mindkét elektródahengert a nyomóhengerektől olyan távolságra állítjuk be, amely nagyobb az előidom, illetve a kész cső méreteinél. A négyszögkeresztmetszetű csövek előállításánál pl. a hengereket a görgőktől az U-idoni kétszeres szárszélességének -j- ,.e<nezvastagságnak megfelelő távolságra állítjuk be. A nyomógörgők hosszirányú beállítását először megközelítően előválasztjuk, és azután tapasztalati úton, üzem közben toljuk az optimális helyzetbe. Négyszögkeresztmetszetű csöveknél az elektródahengerek középvonalának a nyomóhengerek középvonalától mért, a távolsága (3. ábra) kb. a kész négyszögcső b szélességének felel meg. A nyomóhengereket célszerűen nyomóhengerállványon ágyazzuk, és ezzel pl. orsó és anya segítségével hosszirányban a kellő mértékben állíthatjuk.