150736. lajstromszámú szabadalom • Eljárás védett dodekapeptid előállítására
4 150.736 —Val—Gly—Lys(tos)—Lys(tos)—OMe (XIII illetőtőlegtőleg XIII') pentapeptid-származék keletkezik, melyek dekarbobenzoxilezése a H—Pro— Val—Gly—Lys(tos)—Lys(tos)—OMe-brómhidrátjához (XIV) vezet. A pentapeptid-származék ok kristályos, új anyagok. A Z—Gly—Lys(tos)—N3 -al (V) most a fenti szabad pentapeptidésztert (XIV) kapcsoljuk és a Z— Gly—Lys(tos)—Pro—Val—Gly—Lys(tos—Lys(tos)— OMe (XV) védett heptapeptidésztert kapjuk, melyet hidrazinhidráttal a Z—Gly—Lys(tos)—Pro— Val—Gly—Lys(tos)—Lys(tos)—NHNH2-á alakítunk át. A heptapeptidek is újak. Az £ -tozil-lizinmetilésztert (II) Zx—Pro—Val— Ns-al (XII illetőleg XIF) is acilezzük és a megfelelő védett tripeptidésztert (XVIII vagy XVIII') kapjuk. Ezek a dekarbobenzoxilezése szolgáltatja a H—Pro—Vai—Lys(tos)—OMe-klórhidrátot (XIX). Űj és kristályos vegyületek a tripeptid-származékok is. Utóbbit (XIX) benziloxikarbonil-argininnel (XX) kapcsolva a Z—Arg(HCl)—Pro — Val—Lys(tos)— OMet (XXI) kapjuk és dekarbobenzoxilezésével a H— Arg(HCl) — Pro — Val — Lys(tos) — OMe -HCl (XXII) tetrapeptid - származékhoz jutunk. Ismét benziloxikarbonil - argininnel (XX) kapcsolunk és a Z — Arg (HCl) — A rg (HCl) — Pro — Val -Lys(tos)—OMe (XXIII) pentapeptid-származék keletkezik. A benziloxikarbonil csoport eltávolítása a H—Arg(HCl)—Arg(HCl)—Pro — Val—Lys(tos)— OMe-klórhidrátjához (XXIV) vezet, A tetra- és pentapeptid-származékok is új vegyületek. Amikor a Z—Gly—Lys(tos)—Pro — Val—Gly— Lys(tos) — Lys(tos)—NHNH2 (XVI) védett heptapeptidhidrazidból készült aziddal (XVII) a fenti szabad peptapeptidésztert (XXIV) acilezzük, a Z—Gly—Lys(tos)—Pro — Val—Gly—Lys(tos)—Lys(tos)—Arg(HCl)—Arg(HCl) — Pro—Val—Lys(tos)— OMe (XXV) dodekapeptid-származék keletkezik. Elszappanosítása a szabad C-terminálisú védett dodekapeptidhez vezet (XXVI). Ennek dekarbobenziloxilezése a mind C-, mind N-terminálisán szabad tetratozil-dodekapepüdet szolgáltatja (XXVII). A dodekapeptidek szintén új anyagok. A 2. táblázat szerint a II—Pro—Val—Lys(tos)— OMe-t (XIX) a-benzoiloxikarbonil-«>-tozil-argininnel (XXVIII) is acilezzük. Ekkor a Z—Arg(tos)— Pro—Val—Lys(tos)—OMe (XXIX) keletkezik. Ennek dekarbobenzoxilezése szolgáltatja a H—Arg(tos)—Pro—Val—Lys(tos)—OMe di toziltetrapeptidésztert (XXX), melyet ismét •x-benziloxikarbonil-oj-tozil-arginínnel (XXVIII) kapcsolva a Z—Arg(tos)—Arg(tos)—Pro—Val—Lys(tos)—OMe (XXXI) keletkezik. Dekarbobenzoxilezése a H—Arg(tos)— Arg(tos)—Pro—Val—Lys(tcs)— OMe-hez (XXXII) vezet, melynek szekvenciája azonos a XXIV aminosav sorrendjével, de tritozil-pentapeptidészter. A fenti tetra- és pentapeptidek is újak. Az előbbi N-terminálisán szabad tritozil-pentapeptidmetilésztert (XXXII) a már említett védett heptapeptidaziddal (XVII) acilezve a benziloxikarbonil - hexatozil - dodekapeptidmetilészter (XXXIII) keletkezik: Z — Gly — Lys(tos) — Pro— Val—Gly—Lys(tos)—Lys(tos)—Arg(tos)—Arg(tos)— Pro—Val — Lys(tos) — OMe. Ez a dodekapeptidszármazék is új vegyület. A fent elmondottakat az alábbi példák szemléltetik. (Az 1—17. példákra az 1. táblázat vonatkozik.) 1. példa: Benzoiloxikarbonil-glicil- £-tozil-L-lizin-hidrazid (IV). a) Feloldunk 30 ml vízben 24,8 g £ -tozil-L-lizinmetilészterklórhídrátot (II) és 80 ml 10%-os szódaoldattal felszabadítjuk az észter-bázist, melyet négy részletben kb. 120 ml etilacetátba rázunk át. Az etilacetátos oldatot szárítás után 50— 60 ml-re töményítjük be vákuumban és 17,8 g benziloxikarbonil - glicint (I) is feloldunk benne. Jeges vízzel lehűtve hozzáadunk 18,7 g diciklohexilkarbodiimidet (a továbbiakban DCC). Egy éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A kivált diciklohexilkarbamid (a továbbiakban DCU) kiszűrése után mossuk 5%-os nátriumbikarbonátoldattal, vízzel, 1 n sósavval, vízzel. Az organikus részt szárítás után vákuumban bepárolva sárga olaj formájában kapjuk a védett dipeptidésztert (III). b) A védett dipeptidésztert (III) feloldjuk 70 ml metanolban és 26,2 ml 80%-os hidrazinhidráttal visszafolyós hűtő alatt forraljuk három órán át, majd éjszakán át szobahőfokon állni hagyjuk. Hozzáadunk 140 ml vizet és jeges vízben hűtjük. A kivált kristályokat szűrjük, 33%-os metanollal mossuk, kénsav felett szárítjuk vákuumban. A kapott védett dipeptidhidrazíd 28,7 g (80%). Op: 87—90°. [«]D°=— 5° (c= 1, metanolban). R/i :0,89 és R/2 : 0,97. C23H31O6N5S (505,58) Számított: C 54,6 H 6,2 N 13,9 S 6,35 Talált: C 54,7 H 6,3 N 13.9 S 6,40 (Az Rf értékek közül Rfi butanol-ecetsav-víz — 4—1—5 rendszerben, illetőleg Rf2 butanol-2—10%os ammónia — 85—15 rendszerben mért érték.) 2. példa: Benziloxikarboníl-glicil- £-tozil-L-lizil- £-tozil-L-lizinmetilészter (VI) Feloldunk 10,1 g védett dipeptidhídrazidot (IV) 60 ml jégecet és 120 ml 1 n sósav elegyében és sőjéggel —10°-ra hűtjük. Keverés közben 5 perc alatt 4,5 ml 5 mólos náttiumnitrit-oldatot csepegtetünk be, majd 100 ml etilacetátot adunk hozzá és további 5 percen át hagyjuk állni. Ezután 100 ml 0°-os telített konyhasó-oldatot csurgatunk a reakcióelegyhez. A keletkezett vizes fázist elválasztjuk és 2XIOO ml etilacetáttal kirázzuk. Miután az etilacetátos oldatokat egyesítettük, savmenesre mossuk 10%-os szódaoldattal (0°-os), majd káliumkarbonáton megszárítjuk. A kapott etilacetátos oldat tartalmazza a benziloxikarbonil-glicil- f-tozil-L-lizinazidot (V). Feloldunk 7:0 g £ -tozil-L-lizinmetilészter - klórhidrátot (II) 20 ml 10%-os nátriumkarbonát-oldat és 40 ml etilacetát keverékében. A vizes fázis elválasztása után azt még kétszer kivonatoljuk etilacetáttal (40—40 ml). Az egyesített etilacetátos oldatokat magnézium-
