150734. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-heterociklusos vegyületek előállítására

150.734 etán és hasonlók, rövidszénláncú alkán-karbox­amidok rövidszénláncú alkilcsoportokkal N,N-di~ szubsztituált származékaiként előnyösen dimefil­formamid, dietilformamid, dimetilacetamid, dietil­acetamid és hasonlók, rövidszénláncú alkánkar­bonsavak rövidszénláncú alkilesoportokat tartal­mazó észtereiként pedig előnyösen metilformiát, etilformiát, metilacetát, etilacetát, izopropilacetát, n-butilacetát, metilpropionát és hasonlók alkal­mazhatók. A találmány szerinti eljárás egyik különleges kiviteli módja értelmében a fenti reakciót elő­nyösen lényegileg vízmentes körülmények között és valamely erre alkalmas bázisos szer jelenlété­ben folytathatjuk le, amint fentebb erre már utaltunk. E reakciókörülmények megvalósítása érdekében célszerűen valamely szervetlen bázist vagy valamely tercier amint alkalmazunk bázisos szerként. Szervetlen bázisként előnyösen alkáli­fém- vagy alkáliföldfém-oxidok, -hidrogénkarbo­nátok vagy -karbonátok, mint magnéziumoxid, nátriumhidrogénkarbonát és káliumkarbonát, szer­ves tercier aminként pedig előnyösen trietilamin, piridin, pikolin, lutidin, kollidin, kinolin, N.N­-dimetilanilm vagy N,N-dietilamlm használható. Általában megjegyzendő, hogy a kiinduló anyag­ként alkalmazásra kerülő 2-hidroxi-benzopirido­kolin és a helyettesített klórkarbonát lényegileg ekvimolekuláris mennyiségekben reagáltathatok egymással, legtöbbnyire azonban előnyösnek bi­zonyul, ha a klórkarbonát-vegyületet csekély fe­leslegben alkalmazzuk, a reakció teljes végbe­menetelének biztosítása érdekében. A közömbös szerves oldószert oly mennyiségben alkalmazzuk, hogy az elegendő legyen mindkét reagáló anyag feloldására és így a reakció lefolyását lehetővé tevő homogén közeg biztosítására. A gyakorlat­ban általában célszerű oly módon eljárni, hogy a reagáló anyagokat külön-külön oldjuk a vá­lasztott oldószerben, majd a klórkarbonát oldatát hozzáadjuk a 2-hidroxi - benzopiridokolin - bázis oldatához. A találmány szerinti eljárás terméke­ként kapott karbonátokat könnyen elválaszthat­juk a reakcióelegyből, ha először eltávolítjuk ab­ból az oldhatatlan melléktermékként kapott szer­vetlen sót ül. amin-sav addíciós sőt, a körülmé­nyekhez képest pl. szűrés útján, majd a szüre­dékből az oldószert csaknem teljesen vagy- leg­alábbis a kezdődő kristályosodásig, célszerűen csökkentett nyomás alatt elpárologtatjuk. A találmány szerinti eljárás karbamát-jelíegű termékeit, tehát a rövidszénláncú alkilcsoportot tartalmazó' N-monoalkil-karbamiloxi-benzopirido­kolinokat oly módon állíthatjuk elő, hogy a meg­felelő 2-hidroxi-benzopiridokolint valamely rövid­szénláncú alkil-izocianáttal reagáltatjuk, a szoká­sos szerves kémiai eljárásmód szerint. Ezt a re­akciót általában szobahőmérsékleten, előnyösen legalább 16 órai reakcióidővel folytathatjuk le, cár üy hosszú reakcióidő alkalmazása nem fel­tétlenül szükséges, minthogy sok esetben már rövidebb, pl. 2—5 órai idő alatt is már teljesen végbemegy a reakció. Lényeges azonban, hogy a reakciót vízmentes körülmények között folytassuk le, hogy ezzel elkerüljük nemkívánatos mellék­termékeknek az izocianát bomlása folytán bekö­vetkező képződését; lényeges továbbá, hogy az izocianátot a kiinduló anyagként alkalmazott 2-hidroxi - benzopiridokolinhoz viszonyítva leg­alább ekvimolekuláris mennyiségben alkalmazzuk, feleslegben való alkalmazása azonban az imént említett szempontból nyilván nem kívánatos. Elő­nyös lehet az is, hogy a reakciót valamely, a reakció szempontjából közömbös oly szerves oldó­szer jelenlétében folytassuk le, amelyben mind az izocianát, mind pedig a kiinduló anyagként alkalmazott 2-hidroxi - benzopiridokolin egyaránt oldható Oldószerként erre a célra előnyösen ha­logénezett szénhidrogének, mint metilénklorid, kloroform, széntetraklorid, etiléndiklorid, s-tetra­klóretán és hasonlók, aromás szénhidrogének, mint benzol, toluol, xilol és hasonlók, valamint rövidszénláncú alkán-karboxamidok rövidszén­láncú alkilcsoportokkal N,N-diszubsztituált szár­mazékai, mint dimetilformamid, dimetilacetamid. dietilformamid, dietilaeetamid stb. használhatók. A reakcióidő rendszerint 2—5 óra lehet, minthogy ennyi idő legtöbbnyire elegendő a reakció teljes végbemenetelére, bár a gyakorlatban sok esetben legcélszerűbb, ha a reakcióelegyet éjjelen át (kb. 16 órát) szobahőmérsékleten állni hagyjuk. E mű­velet befejezte után a kapott karbamátoldatot híg savval kezeljük, majd a fentemlített szénhidro­gén-jellegű oldószerek valamelyikével kezeljük, az esetleg jelenlevő nem kívánt melléktermékek és szennyezések extrakció útján történő teljes eltá­volítása céljából. A mosott oldatot azután ismét meglúgosítiuk és újból extraháljuk valamely szén­hidrogén-jellegű oldószerrel, majd az oldószeres kivonatból a kívánt terméket a szokásos elválasz­tási módszerek alkalmazásával, célszerűen az ol­dat csökkentett nyomás alatt történő bepárlása és a karbamát kikristályosítása útján kinyerjük. A találmány értelmében a 2-hidroxi-benzopiri­dokolin-észterek, -karbonátok és -karbamátok elő­állításának kiinduló anyagaként alkalmazásra ke­rülő vegyületek, tehát maguk a 2-hidroxi-benzo­piridokolinok legnagyobbrészt a szokásos eljárá­sokkal állíthatók elő, a megfelelő 2-oxa-benzopiri­dokolinból. A 2-oxo-benzopiridokolinoknak a meg­felelő 2-hidroxi-vegyületekké való átalakítására előnyösen katalitikus hidrogénezést alkalmazha­tunk, Adams-féle platinaoxid katalizátor jelen­létében, valamely rövidszénláncú alkanol oldó­szerként való alkalmazása mellett. Az így nyert redukciós termék azután könnyen szétválasztható semleges alumíniumoxidon végzett oszlop-kroma­tográfia útján a megfelelő OH-axiális és OH-ekva­toriális epimérekké; a termékeket megfelelően megválasztott oldószerrel eluálhatjuk az oszlop­ról. Erre a célra nem-poláros szerves oldószerek, mint benzol, toluol vagy xilol alkalmazhatók, amelyekkel az OH-axiális izomért választhatjuk el teljesen az OH-ekvatoriális vegyület mellől, míg ez utóbbit azután valamely polárosabb oldó­szer-rendszerrel, mint pl. klórozott rövidszénláncú szénhidrogénekkel, vagy ezek rövidszénláncú al~ kanolokkal képezett elegyeivel (pl. kloroformmal vagy kloroform és metanol elegyével) eluálhat­juk az oszlopról. A találmány szerint előállításra kerülő 2-acil­oxi-benzopiridokolin-amid bázisok gyógyszerészeti­leg elfogadható, savakkal képezett addíciós sóinak előállítására oly savakat alkalmazhatunk, ame-

Next

/
Thumbnails
Contents