150508. lajstromszámú szabadalom • Eljárás három- vagy négyszínó mélynyomású nyomóformák előállítására

I Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.508 SZÁM V TUL^^ Nemzetközi osztály : ; B 41 c // RA-298 ALAPSZÁM Magyar osztály: 15 b Eljárás három- vagy négyszínű, mélynyomású nyomóformák előállítására Rajk Béla nyomdaipari mester, mélynyomó montírozó-marató, Budapest A bejelentés napja; 1958. február 18. A színes mélynyomás a szubsztraktív színkeve­rés elvén épült fel, figyelembe véve a színelmélet azon törvényét, hogy a megfelelő három alapszín­ből — sárga, bíbor és zöldeskékből — elméletileg minden más színt elő lehet állítani. Aszerint, hogy a három alapszínt milyen arányban keverjük, más-más értékű és erejű, árnyalatú színeket nye­rünk. Az elméleti tiszta színeket azonban különböző gátló körülmények miatt nyomtatástechnikai el­járással nem lehet visszaadni, mert: a) nem rendelkezünk tökéletes fehérségű (100%­­os fényvisszaverő) papirossal, b) a festékgyártó-ipar mind ez ideig csak olyan sárga, bíbor és kék festéket tud előállítani, amely­nek 1. az elméleti tiszta, spektrális színekhez viszo­nyított fekete-tartalma tekintélyes és a három szín más-más mennyiségű fekete tartalommal bír, 2. a három szín telítettségi foka nem azonos és a színek 3. nem elég transzparensek; az egyes színek között transzparencia-aránytalanságok állnak fenn, más-más a remissziójuk. A nyomdai úton készítendő színes reproduk­cióknál, már az első lépésnél, a fotomechanikai úton színszűréstechnikával előállított színkivona­toknál — más szóval negatívoknál — figyelembe veszik a fent említett gátló körülményeket és részben ezen hiányosságok csökkentésére, részben pedig a még nem 100%-osan fejlett fotomecha­nika hibáinak kijavítására kézi, újabban foto­mechanikai retust (úgynevezett maszkolást), vala­mint kézi retust, azaz szín- és árnyalatjavító el­járást iktattak be. A színkivonatokon és az ezekről készített dia­­pozitíveken végrehajtott szín- és árnyalat ja vitás azonban nem elegendő a fent b/1, b/2 és b/3 alatt közöltek kiküszöbölésére, és ezért szükséges, hogy a sárga, bíbor és kék diapozitívekről maratandó sárga, bíbor és kék nyomóformák, a színtelített­ségi és remissziós aránytalanságok kiegyenlíté­sére más-más mélységűek legyenek, mert míg az elméleti tiszta színek azonos színerő és remisszió esetén sárgából 0,05 mm mélységű nyomó-elemmel, bíborból 0,05 mm mélységű nyomó-elemmel, kékből 0,05 mm mélységű nyomó-elemmel egymásra nyomott festék ad neutrál feketét; addig a rendelkezésre álló festékkel sárgából kb. 0,06 mm mélységű nyomóelemmel, bíborból kb. 0,051 mm mélységű nyomóelemmel, kékből kb. 0,044 mm mélységű nyomóelemmel, egymásra nyomott festék ad neutrál feketét. Ez gyakorlati megállapítás. Tehát az elméleti tiszta színek úgynevezett színegyensúlya, a gyakorlat­ban meghatározható torzítások árán közelíthető meg; mégpedig úgy, hogy az egyes színek nyomó­­formáit különböző mélységűre maratják. Ezt egy­mástól eltérő maratási időtartammal érik el. Ma­ratási idők például: sárga nyomóforma 18 perc, bíbor nyomóforma 15 perc, kék nyomóforma 13 perc. Meg kell jegyezni, hogy a maratás idő­tartamát — pozitív és negatív vonatkozásban egy­aránt — az ún. bizonytalansági tényezők befolyá­solják. A maratási folyamat közismerten sok bizony­talansági tényezőt rejt magában: a pigment fény­­érzékenyítése ; a fényérzékenység foka — illetve ennek ingadozása — függően a krómzselatin ned­vességtartalmától; a fénymásolás helyessége; a másolóhelyiség és maratóhelyiség hőfoka és ned­vességtartalma; a pigmentmásolat kimosási (elő-

Next

/
Thumbnails
Contents