150498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy új imidazolin-származéknak, valamint savakkal képzett addiciós sóinak előállítására

150.498 3 az (1) kópletű vegyületet injekció vagy tartós csepp-iníuzió útján alkalmazzuk, steril fiziológiás konyhasó-oldatban. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi páldák szemléltetik. 1. példa: 9,35 g (2-metil-Hbenzo-tienil-H3)-acetonitrilt (előállítva 2-metil-benzotiofén klórmetilezése és a kapott klónmetil-származék nátríumcianiddal való reagáltatása útján; a vegyület petroléterhől kristályosítva 78 C°-on olvad) 11,6 g etiléndiamin-mono-p-toluolszulfonáttal elegyítünk és az elegyet 1—1,5 óra hosszat olajfürdőben 225—230 C° hőmérsékleten hevítjük. Ennek során ammónia válik szabaddá. A reakcióelegyhez lehűlés után kb. 50 ml 10%-os vizes nátriumhidroxid-oldatot adunk. Az ennek hatására kicsapódó bázist leszívatjuk, szárítjuk és ciklohexánból vagy ciklohexán és petroléter elegyéből átfcristályosítjuik. Ily módon 7,5 g 2-[(2'Hmetil-benzo-tienil~3')-metil]-J'2

-imidazolint (az elméleti hozam

6'5%-a) kapunk, amely újbóli átkristályosítás után 156—157 C°-on olvad. A szabad bázist etilalkoholos sósavban oldva és az oldathoz étert adva, a szokásos módon nyerhetjük a kristályos hidrokloridot, amely alkohol és éter elegyéből átkristályosítva, '243—250 C°-on olvad. Ha sósav helyett metánszulfonsavat alkalmazunk, akkor hasonló módon a megfelelő1

metánszulf onátot nyerj ük. 2. példa: 9,35 g (2-rnetil-ibeniZO-tienil-3)-aceto.Tiitril, 8,2 g kb. 95%-os etiléndiamin és 0,25 -ml széndiszulfid elegyét 48 óra hosszat hevítjük kb. 100 C° hőmérsékleten. Lehűlés után a kapott nyers terméket ciklohexánból átkristálj/osítjuk; az így nyert 2-[(2'-metil-benzio-tíeinil-3') -metil}-zl!2

-imidazolin 155 C°-on olvad. 3. példa: 10,3 g {2-meti]-benzo-tieir)!Íl-3)-eeetsav és 11,6 g etiléndiamin-mono-p-toluolszulfoinát elegyét olajfürdőben 2—3 óra hosszat hevítjük 220—250 C° hőmérsékleten. Lehűlés után a maradékot az 1 példában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel; az így kapott 2-'[(2'nmeíil^b9nzo-tieni]-3')-metil]~ -/j2

-imidazolin 155—157 C°--on. olvad. 4. példa: 0,05 mól (2-metil-benzo-ti enil-3)-acetilfcloridhoz, amelyet 10,3 g (2~metil-benz9-tieinil-3)-eeetsavből és 10 ml tionilklaridból állítottunk elő, óvatosan, jéghűtés mellett hozzáadunk 4,7 g etíléndiamint. A reakció befejezése után a reakcióelegyet lassan felhevítjük 200— 220 C° fürdőhőmérsékletig, majd 2 óra hosszat ezen a hőmérsékleten tartjuk. Azután lehűlni hagyjuk, a maradékot kb. 50 ml 10%-os vizes nátriumhidr oxid-oldattal kezeljük és az ennek hatására felszabadult bázist 2X30 ml kloroformmal extraháljuk. Az egyesített kloroformos kivonatból az oldószert elpárologtatjuk, a visszamaradt bázist 40 ml 10%-os sósavban oldjuk és az oldatból a semleges anyagokat éteres extrakció útján eltávolítjuk. A savas vizes kivonathoz ezután feleslegben levő mennyiségű 10%-os nátriumhidroxid-oldatot adunk, amikor is leválik a 2-f(2'-<metil - benzo - tienil-3') - metil]-/!2

-imidazolin; ezt leezlvatjuk, megszárítjuk és ciklohexánból vagy ciklohexán és petroléter elegyéből átkristályosítjuk. Az így kapott termék 153—155 C°-on olvad. 5. példa: 10,25 g (2-metil-Jbeinzo-tienil-3)^acetamid és 11,6 g etiléndiamin-'mono-p-toluolszulfonát elegyét olajfürdőben 3 óra hosszat hevítjük kb. 200—210 C° hőmérsékleten. A reakcióelegyet az 1. példában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel. Ily módon 6,8 g 2-[{2'-imetü - benzo - tienil-3')-:metil]-/l2

-imidazolint kapunk, amely ciklohexánból átkristályosítva 155—157 C°-on. olvad. 6. példa: 9,35 g {2-metil-benzo-tienil-3)^acetonitri] és 7,2 g N,N'-diacetil-etiléndiamin elegyét olajfürdőiben 3 óra hosszat hevítjük 240 C° hőmérsékleten. Lehűlés után a kapott sötét színű nyers terméket a 4. példában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel. Az így kapott 2-[{2'-metil-be:nzo-tienil-3')-m,etil]-/!,2

-imidazolin többszöri átkristályosítás után 152—155 C°-on olvad. 7. példa: 9,35 g {2-metil-benzo-tieiűl-3)-acetO!nitril és 5,1 g 2-merkapto-im.idazolin elegyét 3 óra hosszat hevítjük olajfürdőben 250 C° hőmérsékleten. A reakcióelegyet a 4. példában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel. Az így kapott 2-['(2'-metil-benzo-tienü~3')-me1,il]-/i'2

-imixias:olm ciklohexán és petroléteir elegyéből történő többszöri átkristályosítás után 152—-155 C°-on olvad. 8. példa: 0,05 mól nyers •(2~rneüJ-benzo-tienil~3)-aeetimino-etíléter-ihidrak'ioridot, amelyet 9,35 g (2-metil-.benzo-tienil'-3)-acetonitril:

ből, valamint a számított mennyiségű etanol'hól vízmentes sósavból állítottunk elő, 4,0 g etiléndiamin-monohidrát 40 ml absz. alkohollal készített oldatában 4 óra hoszszat 'forralunk visszaosepegő hűtő alatt. Az alkoholt azután ledesztilláljuk, a -maradékot kb. 50 ml kb. 1'0%-os nátriumhidroxid-oldattal kezeljük, és a 4. példában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel. Az így kapott 2-[2'-metil-benzo-tiönil-3')-m.etil]-y|'2-imidazolin átkristályosítás után 153—155 Cu-on olvad. 9. példa: 10,25 g (2~metil~'benzo-tienil~3)-'acetaimid és 10,25 g béta-brómetilamin-hidrobromid elegyét olajfürdőben 3 óra hosszat hevítjük kb. 220—230 C° hőmérsékleten. A maradékot a 4. példában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel. Ily módon ciklo-