150455. lajstromszámú szabadalom • Endoszkóp

Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0T NSSZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.455 SZÁM Nemzetközi osztály: A 61 b FE—483 ALAPSZÁM Magyar osztály: 30 a 1—7 Endoszkóp Dr. Fehér Mihály orvos, Budapest A bejelentés napja: I960, június 4. A találmány tárgya endoszkóp, a test üregeinek, főleg a végbél, hüvely, méhszáj, méhüreg, méhkürtök, húgycső, nyelőcső, légcső és hörgő, valamint száj-, garat-, orrüreg vizsgálata és operációja céljára. Az ismert endoszkópokat lényegileg két fő csoportba oszthatjuk. Az egyik csoportnál egy fémcsőbe világító test van beépítve, vagy a fémcsőre kívülről rácsavarozva, kis elektromos izzólámpa formájában és az acélcsőben egy másik csőbe helyezett optika rendezhető el, oly módon, hogy az acélcsőnek az izzólámpa közelében nyílása van, amelyen keresztül az optika tárgylencséje kitekint. Ilyen módon a testüregbe bevezetett fémcső nyitott végén keresztül az optikával az izzólámpa által megvilágított üregfelület rész áttekinthető és megvizsgálható. Az ilyen fajta endoszkópok hátránya, hogy az üregfelület vizsgálata közben az endoszkópot hossztengelye irányában állandóan mozgatva, a betegnek az egész: vizsgálat tartama alatt fájdalmat okozhatnak, illetőleg a nyálkahártyát az ide-oda mozgatással megsérthetik, esetleg vérzéseket okozhatnak. Egy további hátránya az ilyen típusú endoszkópnak, hogy .minden bevezetési fokozat után csak íkis testüregfelület tekinthető át. Az is hátrány, hogy egyes vizsgálatoknál, mint pl. légcső, vagy hörgő vizsgálatnál az optika bepárásodik és a vizsgálat folytatása céljából többször ki kell húzni az endeszkópot és az optikát le kell tisztítani. A .másik típusú ismert endoszkóp lényegében nyitott végű fémcsőből áll, amelybe - elektromos izzólámpa van rögzítve és bevezetés után az endoszkóp vége felől szabad szemmel vagy esetleg egy lencse alkalmazásával lehet szemlélni a csővégnél látható üregfelületet. Ezeket az endoszkópokat különböző hosszúságú több fémcsővel szerelik fel. Az ilyen típusú endoszkópnak az előbbi csoporttal szemben még az. a további hátránya is van, hogy bevezetése megkönnyítésére egy kónuszt kell használni, amelyet vizsgálatkor kiemelnek és az előbb eimlitett védő üveggel vagy lencsével helyettesítenek a vizsgálathoz. Ezáltal a bevezetés ellenőrzés nélkül vakon történik, kezelése bonyolult, időt rabló, a beteg számára kellemetlen sérüléseiket okozhat, csak fokozat ónkén ti vizsgálatot tesz lehetővé, ugyanakkor pontos kórismézés nem lehetséges. A találmány szerinti endoszkóp célja fent említett hátrányok teljes, kiküszöbölése, a bevezetés optikán keresztül való ellenőrzése, egyetlen behelyezéssel a teljes belső üregfelület kifogástalan, tetszés szerinti áttekintése, annak teljes felülete mentén és lehetőség biztosítása, hogy segítségével — szükség esetén — nemcsak kórismézés, hanem kisebb műtéti beavatkozás is kifogástalan látási viszonyok és teljes ellenőrzés mellett elvégezhető legyen. Az isimert készülékek felsorolt hátrányait, valamint az előzőkben felsorolt előnyöket a találmány szerinti endoszkópnál azáltal érjük el, hogy átlátszó anyagú bevezetőcsöve, a csövön belül elhelyezett egy vagy több világítóteste és a bevezötőcBŐ tengelye irányában mozgatható optikája van. Anyaga célszerűen műanyag, amely .egyben jó szigetelő is lehet. Ha csak vizsgálatra kívánjuk az endoszkópot igénybe venni, úgy zárt bevezetőcsövet alkalmazunk, amelynek vége is átlátszó, s célszerűen magából a bevezetőcső anyagából van kiképezve és a lezáró sík felület «megfelelő görbült átmenettel megy át a bevezetőcső hengeres oldalfalába és így biztosítja a sérülésmentes bevezetést, nem szólva arról, hogy a bevezetés ideje alatt a folyamatot, szemmel kísérhetjük és mindenkor megfigyelhetjük azt is, milyen felületrész az, amely mentén a bevezetőcsövet tovább kell vezetnünk. A világítótest vagy világítótestek rögzítve lehetnek a bevezetőcsövön belül, de célszerűbb az a megoldás, amelynél az optika elmozgatható tartószervén van az egy vagy több világító-