150455. lajstromszámú szabadalom • Endoszkóp

2 150.455 test rögzítve, az optikával együttmozgathatóan és az optikához képest oly módon elrendezve, hogy pontosan azt a felületet világítsa meg legjobban, amelyre az optika néz. Hogy ne csak a testüreg hosszirányában tudjuk a testüreg felülete mentén a vizsgálatot végezni, hanem a teljes üregfalat körbe meg lehessen szemlélni, az optika a vilá­gítótesttel együtt a tartószerv segítségével, annak tengelye körül elfoirgatható lehet. A találmány szerinti endoszkóp különböző kivitelű optikákkal szerelhető fel, így alkalmazható például élőire, a bevezetőeső tengelye irányában, vagy a bevezető­eső oldalfala felé mező optika, de .előnyösen alkal­mazható úgynevezett gömboptika is, Ha a gömb­optikát főnézőirányával a 'bevezetőeső tengelyé­ben helyezzük el, úgy segítségével előrehaladás közben mindenkor egy hengeres sávot figyelhe­tünk meg. s egyúttal előre is látunk. Az oldal­irányban néző optika legtisztább képet akkor ad, ha főiránya a bevezetőcső tengelyére merőleges. Természetesen a műainyag-bevezetőcső nemcsak zárt kivitelben alkalmazható, hanem nyitott ki­viteliben is. Ez esetben a vége megfelelően le van gömbölyítve és ezzel biztonságos, sérülésmentes bevezetést tesz lehetővé. A lezárt végű bevezető­cső esetén célszerű annak oldalfalában egy vagy több nyílást alkalmazni, amely levegőfoeíúvatásra vagy esetleges anyagleszívásra alkalmas. T.e nem zárt végű bevezetőcsőnél természetesen ez önként adódik, mert hiszen vége nyitott, de szükség ese­tén annak oldalfalában is kiképezhetők további kis nyílások. Egyes esetekben, mint például nyelő­cső, légcső, hörgő vizsgálatánál, az endoszkóp be­vezetőcsövét és esetleg az optikát tartó szervet is legalább részben hajlékonyra lehet kiképezni. A zárt bevezetőcső használata rendkívül elő­nyös olyan testüregeknél is, amelyeknél eddig az optika bepárásodása komoly problémákat okozott és ezáltal többször ki kellett húzni vizsgálat köz­ben, sőt külön melegítő berendezést alkalmaztak a párásodás megakadályozására. Nyitott bevezető­cső esetén — de furattal ellátott zárt csőnél is — a mozgatott optikatartó szerven szivacsos anyag­ból készült rugalmas nedvszívó törlőszervet alkal­mazhatunk, amely dugattyúszeírű kiképzésű lehet és alkalmas arra, hogy a bevezetőeső oldalfalát a rácsapódott szennyezésektől magtisztítsa és ez­által a vizsgálatot lehetővé tegye. Azáltal, hogy a bevezetőcsövet műanyagból ké­szítjük, nem ütközik nehézségbe, hogy a válasz­tott műanyag egyben kiváló elektromos szigetelő­anyag is legyen és ezáltal nyitott bevezetőcső ese­tén rendkívül megkönnyítjük az elektromos ope­rációs szervek — például kombinált kauszti'ka, diathermia stb. — használatát, mert pontos meg­figyeléssel a csövet annyira vezetjük be, hogy az operáció helyét az operációs szervvel könnyen el­érjük és mindaddig, amíg a szigetelőcsövön belül mozgunk ezzel az operációs szervvel, nem -kell attól tartanunk, hogy a testüreg falát nem kívánt helyen megmértjük, megsebezzük, rövidzárlatot, elektromos baleseteit okozunk. Az operációs szerv a világítótesttől és optikától függetlenül mozgat­ható lehet, de a kérdés megoldható úgy is, hogy a világítótest egyben a hozzáerősített és vele együtt mozgó operációs szervet világítja meg leg­jobban és az optikán keresztül az operációs szerv mozgását az operáció teljes ideje alatt szemmel kísérhetjük. Természetesen a találmány szerinti endoszkóp az ismert endoszkópoknál szokásos minden hozzávezetéssel el lehet látva, így tehát áranihozzávezetéis, diatermiás levegőnyomó-leszívó­berendezés, nagyítótoldat, foto-, filmberendezés stb. is csatlakoztatható hozzá. Külön mozgatott optika és operációs szerv esetén a bevezetőcsövet lezáró fedélen ennek megfelelően több nyílást lehet kiképezni az egymástól független mozgatás céljára. Természetesen a fentiekben ismertetett endosz­kóp (minden szükséges átmérőinagyságban és hossz­ban kivitelezhető. A bevezetőcsövön kívül jól lát­ható hosszbeosztiás alkalmazható, ugyanúgy, mint az ismert endoszkópoknál. Az alsó •csővég tágabb is lehet, mint a többi része ás ezáltal kényel­mesebben végezhetők el a szükséges operációs beavatkozások. A találmány szerinti endoszkóp egy további előnye abban, áll, hogy a világítórendszer meg­hibásodása esetén nem szükséges az egész be­vezetőcsövet kihúzni, mint az ismert endoszkó­poknál, majd javítás után isimét visszahelyezni, hanem elég a világítórendszer eltávolítása és meg­javítása vagy kicserélése, ugyanakkor a bevezető­cső az illető testüregben (maradhat. A találmány szerinti endoszkóppal az egész vizsgálat a beteg számára gyakorlatilag szinte fájdalom nélküli le­folyású és kellemetlenséget alig okoz, ugyanakkor a különböző sérülések, és esetleges perforáció tel­jes mértékben kiküszöbölhetők. A találmány szerinti endoszkóp két példaként! kivitelét a rajzban rektoszkópon mutatjuk be. • Az 1. ábra egy zárt végű rektoszkópot mutat, részben hosszmetszetben, 'míg a 2. ábra egy nyitott végű rektoszkóp részletét ábrázolja. Az 1. ábrán látható a rektoszkóp átlátszó mű­anyagból készült 1 bevezetőcsöve 2 csiszolt fenék­lappal van lezárva, amelynek 3 legömbölyítése jó és sérülésmentes bevezetési lehetőséget biztosít úgy, hogy vele a vizsgálat a vizsgálandó személy nem kellő előkészítése esetén is elvégezhető. A cső felső végét 4 kupak zárja, amely tetszőleges módon, például csavarmenettel, vagy bajonett­zárral erősíthető 1 cső felső végére. Az 1 cső hossztengelye mentén a. 4 kupak 5 nyílásában ve­zetett 7 fényforrással egybeépített 8 optikát tar­talmazó, és levegőbefúvásra is alkalmas 6 optika­tartószerv mozog, és .minthogy 5 nyílásban pon­tosan illeszkedik, abban tengelyirányban könnyen elmozgatható és ugyanakkor tengelye" körül for­gatható. Ezáltal a 7 fényforrás által megvilágított oldalfalrész 8 optika segítségéivel szemlélhető és ilyen módon teljes hosszban a testüreg felülete előre s a cső mentén körben megfigyelhető az 1 bevezetőcső mozgatása nélkül. A 6 optikatartó­szerv 9 fejrésze a szokásos ismert rektoszkóp fej­kiképzéseknek felelhet meg, tehát megfelelő áram­hozzávezetése, levegőbefúvó szerv csatlakozása és leszívó csatlakozása, nagyítótoldat, foto, film be­rendezés stb. lehet. A leszívás és légbefúvás köz­vetítésére az 1 cső falán egy vagy több 10 nyílás van kiképezve. A 2, ábrán egy nyitottvégű rektoszkóp lehető végkiképzését mutatjuk be példaképpen. Itt az 1 cső 11 vége le van gömbölyítve és 12 nyílást

Next

/
Thumbnails
Contents