150416. lajstromszámú szabadalom • Természetes gumin, módosított olefin-kopolimér és módosítatlan kopolimér egymásra következő rétegeiből álló kovulkanizálható keverékek és vulkanizált termékek, valamint eljárás ezek előállítására

2 150.416 lehetne előállítani, amelyek természetes gumi és , olef in-kopolimér egymáshoz tartósan, szorosan tapadó és szét nem választható •rétegeiből állnak és ily módon egyesítik, magukban a természetes gumi jó fizikai tulajdonságait a telített elasztomereik értékes tulajdonságaival. A találmány tárgyát oly eljárás képezi, amelynek segítségével ilyen, egymáshoz szoirosan kötött rétegekből álló kovulkanizálható keverékeket, ill. vulkanizált termékeket állíthatunk elő természetes gumiból és olefin-kopolimérből. A találmány érteimében azt találtuk, hogy ha a kopoliniérbe klórszulfonsiav-csopoirtoíkat viszünk be, az í:gy kapott klÓTszulfoinált kopolimór fizikailag összeférővé teszi a módosítatlan kopolimért a természetes' gumival. Ezért, ha a találmány értelmében két oly réteget vulkanizálunk össze présben való hevítés útján, amelyeik egyike természetes gumiból, másika pedig klórszulfonált kopolimérből áll, meglepő módon a két réteg egybeíorrását 'tapasztalhatjuk. Ez az egybeforr ás azzal magyar ázható, hogy számottevő mértékű molekuláris diffúzió következik be, amely vulkanizál ószerek jelenlétében lehetővé teszi vegyes híd-kötések kialakulását a kétféle elasztomer között. A klórszulfonált kopolimér másrészről fizikailag ossz elérhet őrnek bizonyult magával az eredeti állapotú kopolimérrel. Ez. a körülmény lehetővé teszi a kívánt egybeforrás létrehozásét a íkopolimér és természetes, gumi között oly módon, hogy a két réteg között egy klórszulfonált kopolimérből álló réteget létesítünk. Azt tapasztaluk, hogy a 'módosított kopolimériből álló közbenső réteg helyett jól alkalmazható egy oly ragasztószer is, amelyet a klórszulfonált kopolimérmeik valamely alifás vagy aromás szénhidrogénből vagy klórozott saánhidro'génből álló oldószerben, mint pl. heptánban, tokióiban vagy széntetrakloridban való oldása útján készítettünk. A találmány egyik előnyös kiviteli alakja esetében további előny származik abból a tényből, hogy míg eddig a természetes gumirétegnek a kopolimér-réteggel való kovulkanizációja azért sem volt lehetséges, inert, főként a diolefin-jel] egű gumik hagyományos vulkanizálószereinek (kén és szokásos gyorsítók, mint difeinilguanidin és hasonlók) alkalmazása esetén ezek a vulkainizálószerek nem fértek össze a. kopiülimér vulkanizálására alkalmazott peroxidokkal és csökkentették azok hatását, addig most a közbenső klórszulfonált kopolimé'r-réteg beiktatása meggátolja a kétfajta viilkanizálószert tartalmazó két réteg egymással való közvetlen érintkezését és így lehetővé teszi e különböző vulkanizál ószerek 'együttes alkalmazását és azok hatásának megfelelő érvényesülését, sőt 'csaknem szinerigetikus hatást is gyakorol azonos mennyiségű vulkáni zálószerek alkalmazása esetén mindkét rétegre. A fent említett előnyös hatás különösen meglepő és lényeges haladást jelent a gumi és az elasztomerek feid olgozásának teehnikáj ában. A klórszulfonált kopolimérből álló közbenső réteg, ill. ragasztószer alkalmazása tehát lehetővé teszi, hogy az említett kopoliméreket bármilyen, nyers, természetes gumi-alapú ipari termékekkel egyesítsük. A találmány egyik további fontos vonása, hogy kovulkanizálási közibenső rétegként- ill. ragasztószeriként a klórsizulfonsav-csoportokat tartalmazó kopolimér természetes gumival és/vagy a hidegen való tapad.ófcépiességet fokozó szintetikus gyantákkal, pl. íeml-formaldehid-gyantákkal, kolofániumalapú gyantákkal (staybelite) és hasonlókkal való keverékeit alkalmazhatjuk előnyösen; így tehát a klórszulfonált kopolimért az előállítandó termékek hidegen történő farm ázásához szükségei; tapad óképess éggel láthatjuk el ilyen adalékok segítségével. A találmány közelebbi, 'megvilágítása céljából példaképpen néhány gyakorlati kiviteli módot mutatunk be közelebbről; meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a példák semmiképpen sem korlátozzák a találmány körét vagy annak alkalmazási területeit. Az etilén propilénnel ós/vagy butilénnel képezett kopolimérjeit és azok vulkanizálási módszereit a találmány bejelentőjének több korábbi szabadalma ismerteti. Ezek a kopolimér ek 10—80 mól% etilént tartalmaznak, molekulasúlyuk 90 000 és 6100 O00 között van. Ezek a kopolimérek különféle vulfcanizálószerékkel vulkanizálhatok; a találmány körében való alkalmazásuk esetén azonban a vulkanizálást peroxidokkal és kénnel folytatjuk le, 0,3 és 1,5 g-atom, előnyösen 1 g-atoim mennyiségű ként alkalmazva 1 mól peroxidra. A találmány szerinti eljárásban alkalmazásira kerülő klórszulfonált kopolimér 3'5%-ig menő mennyiségű, előnyösen 25%-ig memo mennyiségű klórt és 5%-ig, előnyösen 3%-ig menő mennyiségű ként tartalmazhat. 1. példa: Etilén-propilén kopolimér széntetrakloriddal készített oldatán klórgáz és kéndioxidgáz áramát vezetjük keresztül, aktinmm-besugárzás jelenlétében. Az e célra felhasznált kopolimériben az etilén és propilén mólaránya kb. 50 : 50, molekulasúlya kb. 15'0 0O0. A reakció befejezte után egy fcb. 15% klórt és kib. 1,5% ként tartalmazó terméket különítünk el a reakcióelegyből. Az így kapott klórszulfonált vk'Opolimérből hengeres keverőn több keveréket készítünk; ezek összetételét az alább közölt II. táblázat tartalmazza. Az elkészített keverékeket heptánban oldjuk; az így előállított ragaszt ószerek et az alábbiakban „CS" jellel jelöljük. Az eljárás során, felhasznált keverékek kopolimér és természetes gumiitartalmát az alábbi I. táblázatban adjuk meg. A ragasztószert igen vékony rétegben permetezzük a kopolimér és a természetes gumi egymással érintkezésbe hozandó felületeire, majd a termieket présben, 16'0 C° hőmérsékleten 40 percig vulkanizáljuk. Az így elkészített lapokból mintákat készítünk és ezeket a ,.413—39 D ASTM szabvány szerinti lebántáisi próbának vetjük alá. A kapott eredményeket az alábbi III. táblázatban foglaltuk össze, 2. példa: Az 1. példa szerinti CSi ragasztószert használjuk fel az alábbi I. táblázat szerinti kopolimérkeverékekből és kereskedefari minőségű gumi-