150323. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új ariloxiecetsavamidok előállítására
2 150.323 A (III) általános képletnek megfelelő kiinduló anyagok példáiként az alábbiakat említjük: metilamin, etilamin, n-propilamin, izopropilamin, n-butilamin, izobutilamin, szek.-butilamin, n-amilamin, izoamilamin, n-hexilaimin, allilamin, metaililamin, ciklopentilamin, ciklohexilamm, cikloheptilamin, anilin, o-toluidkv, ni-toluidi«, p-toluidin, benzilamin, béta-feniletilamin, dimetilamin, metiletilamin, dietilamin, metil-n-propilamin, metil-izopropilamin, di-n^propilaimin, metil-n-butilamin, metil-izobutilamin, di^n-butilamin, diízobutilamki' metil-allilamin, etil-allilamin, diallilarnin, metil-metallilamin, dimetallilamin, N-metíl-ciklohexilamín, N-metil-beinzilamin, dibenzilamin, pirrolidin, piperidin, 2-metil-piperidin, morfolin, továbbá N-alkil- vagy N-alkenil-arilaminok, mint N-metil-, N-etil-, N-n-propil-, N-ízopropil-, N-n-butil-, N-izofoutil-, N-szek-butíl-, N-n-amil-, N-izoamil-, N-n-hexil-, N-allil-, N-krotil- és N-metallil-anilin, -o-toluidin, -m-toluidin, -p-toluidin, -4,5-dimetil-anilin, -2,4-dimetil-anilin, -2,5-dimetil-anilin, 2,6-dimetil-anilin, -mezidin, -4-etil-anilin, -4-terc.-butil-anilin, -2-klór-ainilin, -3-klór-anilin, -4-klór-anilim, -2,5-diklór-anilin, -4-bróm-anilin, -o-anizidin, -m-anizidim, -p-anizidin és -p-fenetidin. A fentebbiekben leírt előállítási eljárás egy változata, amely N,N-diszubsztituált amidok előállítására alkalmas, abból áll, hogy valamely, a rajz szerinti (IV) általános képletnek megfelelő karbaminilkloridot — e képletben Rj jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel, míg R'2 jelentése a hidrogénatom kivételével megfelel az R2 fentebbi meghatározásnak — felemelt hőmérsékleten a (II) általános képletnek megfelelő valamely ariloxiecetsav sójával, különösen alkálisójával reagáltatunk. Ennek során széndioxid fejlődése és a megfelelő kloridok, pl. alkálifémkloridok leválása közben képződnek a kívánt N,N-diszubsztituált amidok. A (IV) általános képletnek megfelelő kiinduló anyagok példáiként a fentebb felsorolt (III) általános képletű szekundér aminőkből levezethető karbaminilkloridokat említhetjük. Az (I) általános képletnek megfelelő új amidok egy további előállítási módja abból áll, hogy valamely, a rajz szerinti (V) általános képletnek megfelelő halogénaeetamidot —. a képletben Hal egy halogénatomot jelent, míg Rí és R2 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — valamely a rajz szerinti (VI) általános képletnek megfelelő alkoxi-alkilfenollal — e képletben R3 ós R4 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintível — hozunk valamely savlekötőszer jelenlétében reakcióba, vagy az említett (V) általános képletű halogénaeetamidot a (VI) általános képletű fenol valamely sójával, különösen alkálisójával reagáltatjuk. A fenti reakció lefolytatására alkalmas (V) képletű amidok példáiként a fentebb felsorolt (III) általános képletű aminők N-klóracetil- és N-brómacetil-származéikait említhetjük; ezeket a vegyületeket pl. 2-etoxi-4-allil~fenollal, 2-etoxi-4-propenil-fenollal, 2-n-propoxi-4-allil-fenollal, 2-n-propoxi-4-propenil-fenollal, 2-n-butoxi-4^allil-fenollal, 2-n-butoxi~4-propenil-fenollal, 2-izobutoxi-4-allil-fenollal, 2-n-amiloxi-4-allil-fenollal, 2-izoaniIoxi-4-allil-fenollal, 2-nj hexiloxi-4-allil-fenollal vagy ezek alkálisóival reagáltathatjuk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. E példákban a „részek" súlyrészeket jelentenek, amelyek a térfogatrászekhez úgy viszonylanak, mint g : cm3 . A megadott hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 1. példa: 17,8 rész 2-etoxi-4-allil-fe,nolt 4 rész nátriumhidroxidból, 5 rész vízből és 100 rész etanolból előállított vizes-alkoholos; nátriumhidroxidoldatban oldunk, némi nátrmmjodidot adunk hozzá, majd visszacsepegő hűtő alatt forraljuk. A forrásban levő oldathoz: cseppenként hozzáadunk 16,5 rész klórecetsav-dietilamidot és ezt az elegyet 6 óra hosszat forraljuk visszacsepegő hűtő alatt, miközben az eredetileg tiszta oldat a nátriumklorid kiválása folytain fokozatosan megzavarosodik. Ezután az etanolt ledesztilláljuk és a maradékhoz étert adunk. Az éteres oldatot előbb vízzel, majd híg nátriumhidroxidoldattal, azután ismét vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk, leszűrjük és az étert vízfürdőn ledesztilláljuk. Az olajszerű maradékból vákuum-desztilláció útján halvány olaj alakjában kapjuk a 2-etoxi-4-allil-feinoxi-ecetsav-dietilamidot, amely 0,004 mm Hgoszlop nyomás alatt 136—138°-on forr. Hasonló módon kapjuk —• ha a fentebb említett 2-etoxi-4-allil-fenol helyett 19,2 rész 2-propoxi-4-allil-fenolt alkalmazunk kiinduló anyagként a 2-propoxi-4-allil-fenoxiecetsav-die!tilai midot, amely 0,001 mm Hg-oszlop nyomás alatt 130— 1340 -oínj forr. Ha a fent említett 2-etoxi-4-allil-feinil helyett 20,6 rész 2-n4>utoxi-4-allil-fenolt alkalmazunk kiinduló anyagként, a 2-nHbutoxi-4-allil-fenoxiecetsav-dietilamidot kapjuk, amely 0,0005 mm Hgoszlop nyomás alatt 128—132°-on forró, gyengén sárgás színű olaj. Ugyancsak hasonló módon kapjuk 23,4 rész 2-^n-hexiloxi-4-allil-fenol kiinduló anyagként való alkalmazása esetén a 2in-^hexiloxi-4-allil-fenoxiecetsav-dietilamidot és 17,8 rész 2-etoxi-4-[propen-(l)-il]-fenol kiinduló anyagként való alkalmazása esetén a 2-etoxi-4~propenil-fenoxiecetsav-dietilamidot. 2. példa. 25,8 rész megszárított 2-etoxi-4-allil-fenoxiecefeav-nátriumsót 200 rész xilolban szuszpendálunk és ebből a szuszpenzióból k'b. 10! 0 rész xilolt ledesztillálunk. A szuszpenzióhoz 2i0° hőmérsékleten, keverés közben 14 rész dimetil-karbaminsavkloridot adunk, majd az elegyet 4 óra hosszat forraljuk visszacsepegő hűtő alatt. Lehűlés után étert adunk a reakcióelegyhez. vízzel, majd híg nátriumhidroxidoldattal mossuk, natriuniszulfaton szárítjuk és az oldószert vákuum alatt ledesztilláljuk. A visszamaradó olajból vákuum-desztillációval kapjuk a 2-etoxi-4-allil-fenoxiecetsav-dimetilamidot, amely 0,1005 mm Hg-oszlop nyomás alatt 132—135°-on forró olajszerß anyag.
