150275. lajstromszámú szabadalom • Olajadagoló szivattyú
Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ÜllSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.275. SZÁM Nemzetközi osztály: Magyar osztály: F 23 d PE—436 ALAPSZÁM 24 b Olajadagoló szivattyú Dr. Perédi Károly oki. gépészmérnök, oki. közgaz dasági mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. február 27. Az olajtüzelésnek a gáztüzeléssel szemben a szabályozás szempontjából — szelepes szabályozás mellett — az a gyakorlati hátránya, hogy üzem közben a bevezetett olaj mennyisége gyakran ingadozik anélkül, hogy a szelepbeállításon változtattunk volna. Ennek többféle oka lehet. Több fogyasztóhely és közös olajtávvezeték esetében az egyik fogyasztónál történő szabályozás kihat a másik fogyasztóra, mert megváltozik a nyomás. Vagy nem elég meleg a fűtőolaj és emiatt viszkozitása a szabályzó szelepnél meghaladja az 1,5— 2 E~ értéket. A szelep legszűkebb keresztmetszeténél emiatt sűrűbb olaj csomók torlódnak össze, ez fokozatosan növeli az ellenállást s emiatt fokozatosan csökken a szelepen átömlő olajmennyiség. Amikor ez a jelenség már feltűnővé válik és a kezelőszemélyzet lelkiismeretesen ügyel a megfelelő beállítás fenntartására, a szelepen történő rövid ideig tartó nyitással az olajcsomó'kat áteresztik a legszűkebb keresztmetszeten, újból beállítják a szelep nyitását és a fent leírt fokozatos elzáródás folyamata újból megindul. Ez a jelenség annál feltűnőbben jelentkezik, minél nehezebb fűtőolajjal dolgoznak. Az olajégőn beáramló levegőmennyiség rendszerint nem ingadozik. A változó olajmennyiség miatt az olaj-levegő mennyiségi aránya megváltozik. Ennek folytán megváltozik a lánghosszúság, változik a tűztérhőmérséklet., a kemence- illetőleg iűztératmoszféra, azaz a tűztérben a füstgázok összetétele. A füstgáz hol redukáló, hol oxidáló, inhomogénné válik, hol rövid szúrólángot, hol túlságosan hosszú lángot kapunk. Mindez megnöveli a fajlagos kalóriafogyasztást, kemence esetében megnöveli az acélleégési veszteséget, csökkenti a tüzelőberendezés kapacitás-kihasználhatóságát és csökkenti annak élettartamát. Ezt kellő mértékben ellens- 'yozni gyakori szelepbeállítással nem lehet. A: s az automatikus szabályozóberendezések pedif amelyek szelepes olajszabályozás mellett működnek, igen bonyolultak és költségesek. A találmány célja olyan olajadagoló szivattyú kialakítása, amely nulla és egy meghatározott maximális órakénti olajmennyiség között szabályozható és fix értékre beállítható olajmennyiséget szállít egyenletes nyomással az égőbe. Ilyen olajadagoló segítségével a fent felsorolt nehézségek megszüntethetek és az eddigi szabályozóberendezésekkel szemben egyszerűen biztosítható az olajlevegő arány és egyszerűvé válik az automatikus teljesítményszabályozás is. Fenti okból már eddig is megkísérelték olaj adagoló kialakítását. Ezek működésének a következő a lényege. Több, egymáshoz képest fázis eltolódás mellett működő dugattyús szivattyúnál változtathatóvá tették a dugattyúk lökethosszát és ilyen módon szabályozták a teljesítményt. A lökethoszszúságnak üzem alatt történő változtatása azonban bonyolult és kényes szerkezeteket kíván, amelyek elkészítése és karbantartása sok gyakorlati nehézséggel jár. Ezért ezek a megoldások fűtőolaj adagolásával kapcsolatban nem terjedtek el. A találmány lényege a következő. Páros számú, fix helyzetű, szelep nélküli, fix lökethosszúságú, egymáshoz képest egyenlő fázis eltolódással dolgozó, közös' szívó és nyomóvezetékkel kapcsolatban álló több dugattyús szivattyúja van az olaiadagolónak. Ennek házában egy forgó henger biztosítja a szívó és nyomóoldali olajcsatlakozó csövekkel, valamint az egyes dugattyúk hengertereivel a kapcsolatot. A forgó henger palástján két, közel félkör ív hosszúságú gyűjtőcsatorna van, amelyek a henger forgása következtében mindig azon hengerterek összekötő csatornái elé fordulnak, ahol éppen szívás, illetőleg nyomás történik. A forgó henger fordulatszáma megegyezik a dugattyúkat mozgató forgattyús mechanizmus, vagy bütykös tengely fordulatszámával. A teljesítmény szabályozását oly módon eszközöljük, hogy páro
