150236. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses vibrátor

2 150.236 A vibrátor célszerűen a lengő test tengelye által áttört lemezekből és ezeket összekötő rudakból áll, mely rudak egyik vége alaplemezhez van erősítve. Egy másik kiviteli alaknál a vibrátor álló réezének lemezcsomagjai csőházban vannak elhelyezve, melynek két végéhez csatlakoznak a csapágypajzsok. A rázandó testet vagy a lengő test tengelyén elhelyezett fejhez vagy az alaplemezhez erősítjük. * A találmány szerinti vibrátor előnye, hogy a mágneses fluxus igen rövid szakaszon halad át a lengő test tárcsáin. Mivel e szakaszon a mágneses indukció igen nagy lehet, a lengő testbe igen könnyű aktív vasmag építhető be. A rajz a találmány szerinti vibrátornak több példaképpeni kiviteli alakját, kapcsolási vázlatait, valamint a vibrátor erő-elmozdulás karakterisztikáit szemlélteti. Az la ábra a vibrátorok részben metszett elölnézete. : Az lb. ábra felülnézete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti vibrátor vázlatos képe a lengő test középállásában (a), illetve a középállástól kitéréssel (b). A 3. ábra az 1. ábra szerinti vibrátor kapcsolási sémája. A 4. ábra a vibrátor vázlatos képe, a lengő test középállásábain (a) és a középállástól x kitéréssel (b), ha a lengő test és az elektromágnesek lemezcsomagjainak távolsága azonos. Az 5. ábra a 4. ábrán vázlatosan szemléltetett vibrátor erő-elmozdulás diagramja. A 6. ábra a 2. ábrán vázlatosan szemléltetett vibrátor erő-elmozdulás diagramja, A 7. ábra a vibrátor kapcsolási sémája, mely az egyenáramnak és az arra szuperponált váltóáramnak betáplálását mutatja. A 8. ábra hattárcsás vibrátor axonometrikus képe, részben metszetben, A 9. ábra a hattárcsás vibrátor vázlatos képe, a lengő test középállásában (a), illetve a középállástól x kitéréssel (b). A 10. ábra egyenáramú áramforrás nélküli, váltakozó áramú hálózatról, féloldalasain egyenirányító egyenirányítón keresztül táplált vibrátoregység kapcsolási sémája. A 11. ábra középen megcsapolt transzformátorról táplált vibrátOiTegység. A 12. ábra 3/6 fázisú transzformátorral táplált vibrátorrendszer kapcsolási sémája, A találmány szerinti vibrátor lengő teste a felső 10 és az alsó 13 csúszó csapágyban vezetett 1 tengelyből (1. ábra), az azon rögzített dinamólemezcsomagok alkotta. 2, 3 tárcsákból, valamint a rázandó gépelemhez, a feltüntetett példában az 5 szitáiéhoz csatlakozó 4 fejből áll. A lengő test az 1 tengely hosszirányában, azaz a rajzon + x—x-szel jelzett irányban szabadon végezhet axiális lengést. A 2, 3 Jemezesoimagok az 1 tengely átbocsátására szolgáló furattal vannak ellátva. A 2 lemezcsomagot 6, ' a 3 lemezcsomagot 8 elektromágnes veszi körül, melynek lemezcsomagja ugyancsak szigetelt dinamólemezből készül. A 6 eletkromágnest a 7, a 8 elektromágnest 9 tekercs gerjeszti. A vibrátor tartószerkezete a feltüntetett példában a felső 10 csúszócsaípággyal áttört — és. az alsó 13 esiúszóosapággyal áttört 14 lapok és az e lapokat összekötő 12 rudak alkotta, merev vázból áll. A rudak alsó része a 15 alaplemezhez van erősítve. A merev váz a 6, 8 elektromágneseket és a 10, 13 csapágyakat úgy rögzíti, hogy az elektromágnesek központos furatának tengelye a lengő test forgástengelyével összeesik. A 2. ábra az 1. ábra szerinti szerkezetnek elrendezési sémája, A 2, 3 lengő test lemezcsomagjai közötti távolság 2 zl-val kisebb, mint a 6, 8 álló rész lemezcsomagjai közötti távolság, A 3. ábra az 1. ábra tekercseinek kapcsolási sémája. A gerjesztés folytán keletkező B mágneses tér (4. ábra) a 2, 3 lengő testet középállásba kényszeríti. Ha a lengő testet a 4. ábra szerinti középállásból (a helyzet) a 4b. ábra szerinti helyzetbe x távolságra elmozdítjuk, akkor a B mágneses tér F erővel igyekszik a lengő testet a középállásba visszatéríteni (4. ábra). A 4. ábra szerint a lengő test 2, 3 tárcsái és a hozzájuk tartozó 6, 8 elektromágnesek közötti távolság azonos. Kísérleti vibrátorunkon végzett mérések szerint (5. ábra) az egyenárammal gerjesztett vibrátor erő-elmozdulás karakterisztikája — I<x<+1_ tartományban, jó közelitássel, lineáris. Hasonló a helyzet, ha 0 <C(^)<Cl-„ A 6. ábra mutatja az egyenárammal gerjesztett vibrátor erő-elmozdulás karakterisztikáját, ha 0<(<4)<1. A karakterisztika a + (1—A) tartományban, jó közelítéssel, szintén lineáris. Az 5—6. ábrákból következik, hogy a mágneses rugózás a lineáris tartományának hosszúsága A növelésével csökkent. Az acélrugós vibrátorokhoz hasonlóan, a találmány szerinti vibrátor hatásfoka akkor lesz a legjobb, ha egyrészt a mágneses rugózás és másrészt a lengő test és a rázott gépelem, pl. szita, együttes tömege adott, pl. 50 perióduson, rezonáló lengő rendszert alkot. Kísérleti vibrátorunknál sikerült ezt elérni. A 7. ábra a vibrátor legcélszerűbb táplálási módját szemlélteti, amikor két vibrátor 2—2 tekercse hidasán kapcsolt. Ilyen kapcsolás esetén mindkét vibrátor egyik tekercsében a váltó- és egyenáram összege, a másakban a váltó- és egyenáram különbsége folyik. A következő félperiódusban fordítva, A 7. ábra szerinti kapcsolás előnye, hogy kiküszöböli a váltakozióáram alapharmonikusánaik az egyenáramú áramforrásba jutását. Az egyenáram a Cl ponton lép be az I vibrátorba, majd a BI, BII, CII úton a másik pólushoz kerül: az egyenáramú kör, .másrészről a Cl, AI, Ali, CII úton záródik. A váltóáram útja egyrészt a BI. AI, másrészt a BII, Ali pontokon át záródik. A 8. ábra, melyen azonos alkatrészek azonos hivatkozási jelekkel vannak megjelölve, mint a