150236. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses vibrátor

150.236 3 2. ábrán, a vibrátor 1 tengelyén rögzített lemezcsomagok alkotta 2, 3 tárcsák, térköz meghagyásával, egymás fölött fekvő több rész-tárcsára vannak megosztva, mely tárcsák számának megfelelő foga van, az elektromágneseknek. A 2, 3 tárcsáik megosztása folytán a vibrátor rázóteljesítménye növekszik. A 9. ábra hattáresés vibrátor sematikus képe az a-val jelzett középállásban (a), illetve a középállásból x kitéréssel (b). A tárcsák 1 vastagsága azonos a mágnes fogainak vastagságával, 3 a légrés, A a- lengő test középállásában a fogak és a tárcsák közötti szintkülönbség. A 6. ábra diagramja és a hozzátartozó magyarázat a 9. és 2. ábrákra egyaránt vonatkozik. A hattárcsás vibrátor működési módja egyebekben, is azonos a kéttárcsással. A találmány szerinti vibrátor további előnye a zajtalan járás. Miután a vibrátoríban a gerjesztő egyenáram nagyobb lehet, mint a gerjesztő váltóáram csúcsértéke, a mágneses térben (B) nem következik be előjelváltás, ami mágneses zörejjel jár. (A mágneses zörejt az elektromágnes lemezeinek egymáshoz vagy a tekercseknek a lemezcsomaghoz verődése vagy más mágneses tér hatására létrejövő ütközés azokra.) Mivel a vibrátorban más zajforrás nincs, a vibrátor más viibrátoroknál zajtalanabb. Ez a kísérleti példány kipróbálásakor beigazolódott. Ha nagy tömeget kis amplitúdóval kívánunk rezgetni, akkor elhagyjuk azj 1. ábra szerinti 4 fejet és a vibrátor 15 alapzatát rögzítjük a rázandó gépelemhez, pl. a szemesés anyagot szállító csatornához. Ha a mágneses rugózás rugóállandója nem elég nagy ahhoz, hogy a hálózati periódusszámon a lengő tömeggel rezonáljon, akkor a mágneses rugózást pneumatikus rugózással is kombinálhatjuk. A 10. ábra szerinti elrendezésben az egyenirányító az egyik félperiódus alatt az, egyik, a másik félperiódus alatt a másik elektromágnesbe vezeti be a lüktető egyenáramot. Ennek előnye a megoldás egyszerűsége, egy vübrátoregység esetében, mert nem kell egyenáramú áramforrás. A 11. ábra egy vibrátoregységnek középen megcsapolt transzformátorról való táplálását szemlélteti. Ennek a kapcsolási elrendezésnek előnye, hogy egy vibrátoregységet is tud táplálni, míg a 7. ábra szerinti megoldás csak páros számút. A 12. ábra 3/6 fázisú transzformátorról táplált vibrátorrendszert szemléltet. A 3/6 fázisú transzformátor autotrainszformátorral is helyettesíthető. Ennék a rendszernek előnye a 7. ábrával szemben, hogy a vibrátor váltóáramú köre nem indukálhat az egyenáramú feszültségforrásba félharmonifcusokat. A 12. ábra szerinti elrendezésben a transzformátor által táplált vibrátorok váltakozó feszültgége szabályozható és ezáltal egyidejűleg szabályozható a transzformátor által táplált összes vibrátor lökete. Szerkezeti részleteiben a találmány az igénypontok keretén belül sokféleképpen módosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektromágneses vibrátor, jellemezve csapágyakban vezetett, hosszirányban elmozgatható tengelyből, e tengelyre erősített, a rázandó gépelemhez —• pl. rögzített keretre kifeszített szitához — csatlakozó fejből éis leimezicsoimag alkotta két vagy több tárcsából álló lengő testtel és ennek tárcsáit körülvevő, ugyancsak lemeecsomagak alkotta tekercselt elektromágnesekkel. 2. Az 1. igénypont szeriinti vibrátor kapcsolási elrendezése, azzal jellemezve, ho'gy váltakozó- és egyenáramú áramforrásból táplált vibrátor két elektromágnesében minimum és maximum között váltakozó mágneses teret gerjesztünk, minek folytán a mágnesek húzóereje — a hálózati periódusszámmal — maximum és minimum között váltakozik, mégpedig úgy, hogy amikor a két eletkromágnes egyikének felfelé húzó ereje maximális, a másikénak lefelé húzó ereje minimális és viszont és így az elektromágnesek szakaszosan fel- és lefelé mozgató erőt fejtenek ki a lengő testre, melynek periódusszáma a hálózat periódusszámával egyező. 3. Az 1. igénypont szerinti vibrátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mágneses rugózása van, melyet a vibrátor mágneses terének egyénkomponense hoz létre azáltal, hogy a lengő testet középállásba kényszeríti, illetve a lengő testnek a középállásiból való kimozdulásakor oly erővel hat a lengő testre, mely erő a lengő testet a középállásba igyekszik visszahozni. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elektromágneses vibrátor kapcsolási elrendezés, jellemezve két vibrátoregység hidas kapcsolásával, mely vibrátorok két-két tekercsétnek egy-egy kapcsa egymással és az egyenáramú áramforrás egy-egy sarkával, további egy-egy kapcsa a másik vibrátor egy-egy kapcsával és a váltóáramú áramforrás egy-egy sarkával kapcsolt. (7. ábra.) 5. Az 1—3. igénypontok szerinti elektromágneses vibrátor kapcsolási elrendezése, jellemezve lüktető egyenárammal táplált viibrátoregységgel, melyet féloldalasan egyenirányító egyenirányítókon keresztül a váltakozóáramú hálózatról táplálunk úgy, hogy az egyik félperiódusban az egyik, a másik félperiódusban a másik vibrátortekeresen keresztül folyik az áraim (10. ábra). 6. Az 1. vagy 3. igénypontok szerinti elektromágneses vibrátor kapcsolási elrendezése, jellemezve középen megcsapolt transzformátorról táplált vibrátoregységgel, ahol a vibrátor két tekercsének egy kapcsa egymással és az egyenáramú áramforrás egyik sarkával kapcsolt, míg az egyenáramú áramforrás másik sarka a transzformátor szekund erének középső, megcsapolásához, a transzformátor szekunderének két vége pedig a vibrátor szabadon maradt két kapcsához csatlakozik (11. ábra). 7. Az 1—3. igénypontok szerinti vibrátor kiviteli alakja, jellemezve 3/6 fázisú transzformátorról táplált vibrátorrendsízerrel (12. ábra). 8. Az 1. igénypont szerinti eletkromágneses vibrátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lengő test tengelyén ülő tárcsák, térköz meghagyásával, egymás fölött fekvő résztárcsákra vannak megosztva, mely résztárcsák számának