150191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfanilamido-pirimidin származékok előállítására

150.181 5 Egy további lehetséges eljárásmód az, hogy va­lamely rövidszénláncú alkoxidot dihalogénpirimi­dinnel, mint pl. 4,6-diklórpirimidinnel reagálta­tunk, majd a kapott alkoxihalogénpirimidint szul­fanilamiddal reagáltatjuk a kívánt 4-szulfanil­amido-6-imetoxipirimidiin előállítása céljából. E re­akció kezdeti lépését rendszerint annak az alko­holnak oldószerként való alkalmazásiával folytat­juk le, amelyből a reagáló rövidszénláncú alkoxid származik, bár alkalmazhatók erre a célra egyéb poláros szerves oldószerek is. A reakció végső lépését rendszerint valamely magas forrpontú szerves oldószerben, mint pl. acetamidban, N­-metilacetamidban, dimetilformamidban, dioxán­ban, acetonitriiben vagy hasonlókban folytatjuk le. Valamely halogén-alkoxipirimid innék, mint pl. 4-klór-6-metoxipirimidininiek ammóniával való rea­gáltatása útján 4-amino^6-metoxípiirimidinhez ju­. tunk. Ezt a reakciót rendszerint vízmentes szer­ves oldószerbem, mint pl. dimetoxietánban, di­metiliformaimidban, kloroformban, etílmetüketon­ban, dioxánbain vagy hasonlókban folytatjuk le. A kapott 4-amino^6-metiOxipirimid:imt azután N­-acetilszulfanilhalogeniddel reagáltatjuk, majd a reakcióterméket hidrolizáljuk, célszerűen vizes a] kálihidroxid oldat segítségével. A fenti reakciót vízmentes szerves oldószerben, mint pl. az egy­idejűleg savlekötőszerként is szereplő piridinben, vagy valamely, a reakció szempontjából közöm­bös szerves oldószerben folytathatjuk le, ez utó obi esetben azonban savlekötőszert is adunk az oldó­szerhez. A reakció termékeként 4-(p-acetamino • benzol-szuifonamido)"6-metoxi-pirímidiint kapunk, amelyből az aceiilcsoportot hidrolízis útján távo­líthatjuk el. Reagáltathatunk valamely rövidszén.láncű alkil­csoiportot és rövidszénláncú alkoxicsoportot tartal­mazó alkilszulfonil-alkoxipiriin iciiit, mint pl. 4--metilszulfonil-6-metoxi-piriimidint valamely szul­fanilamid-alkálifémsóval is. Ezt a reakciót rend­szerint olyanfajta oldószerben folytathatjuk le, mint pl. a dimetilformamki, dinietifezulfoxid, di­oxán vagy hasonlók. A reakció termékeként • 4-szulfanilamido~6-metoxípirÍ!midiat kapunk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemlél­tetik. 1. példa: 4-klór-6-piriniidiinilHtriimetila!nim!Ön;iurakloridot N^-dimetilacetamidíbain oldunk és az oldatot ke­verés és hűtés közben egyenértékű /mennyiségű nátrium-etoxid etamolos oldatával elegyítjük. A hozzáadás befejezte után az elegyet még egy óra hosszat tovább keverjük, majd szobahőmérsék­letre engedjük felmelegedni. Az etanolt szoba­hőmérsékleten csökkentett nyomás alatt történő desztilláció útján eltávolítjuk, majd további N.N­-diimetil-acetaimidot adunk a maradékhoz és egy­idejűleg 3 egyenértéknek megfelelő mennyiségű •• nátrium-szulífanilamídot is adunk hozzá. Az ele­gyet ezután 30 percig 150 C° hő-mérsékleten tart­juk (eközben gázfejlődés tapasztalható), majd víz­ben oldjuk, az oldat pH-értékét 8-ra állítjuk be és a kapott szulfanilamidot eltávolítjuk. A szüre­déket 4,5 pH-értékre állítjuk be, amikor is elefánt­csont színű szilárd termék válik le, amelyet aktív­szénnel kezelve etanolból átkristályosítunk; fehér tükristályokat kapunk, amelyek olvadáspontja 193,0'—193,5 C°. 2. példa: 23,'0 g nátriumot 1500 g vízmentes metanolban oldunk. Az oldathoz 280 g 4-szulfanilamido-6-met­oxi-pirimidint adunk és ennek oldódásáig kever­jük. Az oldatot leszűrjük, majd bepároljuk, ami­kor is fehér színű maradékként kapjuk a 4-szul­fanilamido-8-metoxi-pirimidin nátriumsó ját. 3. példa: Ha a 2. példában leírt módon járunk el, de 294 g 4-szulfanila;mido-6-etoxi-pirimidint alkalmazunk, akkor termékként a 4-szulfanilamido-6-etoxi-piri­midin nátriumsóját kapjuk. 4 példa: 10 g finoman porított 4-szulfainilamido-6-met­oxipiriimidint 50 g jégecetben szuszpendálunk, majd közvetlenül ezután 10 g eeetsavanhidridet adunk hozzá élénk keverés közben. Az elegyet rövid időre 45 C° hőmérsékletre melegítjük fel, majd ismét lehűtjük és 60 rész vizet adunk hozzá. A kristályos termékként leváló 4-(N4 -acetil-szul­fanila'mido)-6-metoxipirimidint leszűrjük és 50%­os ecetsavval, majd vízzel mossuk. A kapott ter­méket metanolból átkristályosítjuk, amikor is 228,0—228,5 C°-on olvadó fehér 'kristályokat ka­punk, 5. példa: 0,358 g fém-nátriumot 24 ml metanolban ol­dunk. Ehhez az oldathoz keverés közben 1,64 g 4-szulfainilamido-6-klórpirimidint adunk; tiszta sárga oldatot kapunk. Ezt az oldatot autoklávba visszük és 16 óra hosszat 95—100 C° hőmérsék­leten tartjuk. A kapott reakcióelegy, amely most valamivel sötétebb sárga színű és némi oldatlan anyagot is tartalmaz, ionos klórra pozitív reak­ciót ad. Ezt a reakcióelegyet csökkentett nyomás alatt szárazra pároljuk be, majd a kapott sárga színű maradákot 20 ml vízben oldjuk. Ezt az oldatot 4,5 pH-értéfcre állítjuk be, n-sósavoldat eseppenként, keverés közben történő hozzáadása útján. Halványsárga színű csapadékot kapunk, amelyet vákuum-szárítóban megszárítunk. Etanol­ból átkristályosítva 202—203 C°-on olvadó 4-szul­fanilamido-6-metoxipirimidint kapunk. 6. példa: 115 g 4-szulfanilamido-6-tklórpirimidint 25 g fém-nátrium 1435 g absz. metanolban való oldása útján kapott oldatban oldunk. Az oldatot 96 óra hosszat forraljuk visszaesepegő hűtő alatt. A ka­pott reakcióelegyet csökkentett nyomás alatt szá­razra pároljuk be, majd a maradékot 900 ml víz­ben oldjuk, A vizes oldatot 4 pH-értékre sava­nyítjuk híp s ős avoid at eseppenként történő hozzá-

Next

/
Thumbnails
Contents