150175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-olefinek sztereospecifikus polimerizálására nagymértékben kristályos, izotaktikus szerkezetű polimérekké

2 150.175 mint pl. alifás vagy aromás aminokat vagy ami­dokat adunk az illető vegyületekhez, a felhasz­nált alumíniunwegyületihez viszonyítva megfelelő sztöehionietrikus arányban. Ily módon elsősorban propilénből, továbbá egyéb alfa-olefinekből is ál­líthatunk elő nagymértékben kristályos, izotak­tikus szerkezetű nagymolekulasúiyú polimereket. Kísérleteink során megfigyeltük, hogy egyéb elektron-donor anyagok, mint pl. acetátok, keto­nok, észterek, éterek, oxigén- vagy kéntartalmú heterociklusos vegyületeik is képezhetnek a pro­pilén sztereospecifikus polimerizálására alkalmas katalizátor-rendszereket, ha megfelelő arányban adjuk őket a monoaíkilalumínium-dihalogenidék­hez és titántriklorid vagy más átmeneti fém­halogenid jelenlétében használjuk fel őket; az ilyen .katalizátor-rendszerek sztereospecifikus ak­tivitása azonban kisebb, mint a fentebb említett nitrogéntartalmú vegyületekkel aktivált rend­szereké. Az ilyen nitrogéntartalmú elektron-donor ve­gyületek könnyen és olcsón hozzáférhetők. A találmány szerinti eljárás tehát az említeti elektron-donor vegyületek mon.oalkilalumínium­dihalogenidekkel való alkalmazásában tér el az eddig ismert eljárásoktól. Az, eddig ismert eljá­rásokkal szemben a találmány szerinti eljárás, amelyben az eddig ismert, átmeneti fémhaloge­nidekből és trialkilalumínium-vegyületekből vagy dialkilalumínium-monohalogenidekből álló katali­zátor-rendszerek helyett ni trogén tartalmú elekt­ron-donor vegyületet tartalmazó katalizátor-rend­szerek kerülnek alkalmazásra, minőségi változást iß jelent a polimerizációs eljárás kivitele terén. A trialkilaluirnínium-vegyületekből vagy dialkil­alumínium-monoihalogeinidekből és kristályos át­meneti fémhalogenidekből álló katalizátor-rend­szerek — amint ez ismeretes — önmagukban izo­taktikus alfa-olefin-polimérek képződését ered­ményezik és elektron-donór anyagoknak, mint pi­ridinnek, foszfinnek és hasonlóknak kis mennyi­ségekbe történő hozzáadása csupán, a katalizátor aktivitásának mértékét növeli. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás esetében, ha az elekt­ron-donor vegyületet nem adjuk hozzá a katali­zátorhoz, akkor csupán szabálytalan szférikus szerkezetű oligoméreket kapunk termékként. Ezen túlmenően, míg az oly katalizátor-rend­szerek esetében, amelyek ibolyaszínű titántri­kloridból vagy titántetrakloridból és trialk.il ­alumínium-vegyületekből vagy dialkilalumínium­monohalogenidekből vagy alkilalumínium-szeszkvi­halogenidekből állnak, az aktiváló adalékot széles mennyiségi határok között adhatjuk hozzá a ka­talizátorhoz, addig a jelen találmány szerinti el­járás esetében az elektron-donor anyagok hozzá­adása szűk mennyiségi határok közé van — a jelenlevő monoaíkilalumínium-dihalogenid <meny­nyíségóben viszonyítva — szorítva, a kívánt hatás elérése érdekében. így pl, igen aktív sztereospecifikus polirneri­zációs katalizátorokat kapunk az alfa-olefinek polimerizálására, ha egy mól m.onoalkilaiumínium­dihalogenidre számítva 0,5+0,1 mól elektron­donor nitrogéntartalmú vegyületet (pl piridint, dimetilformamidot, vagy oly tercier amint, amely­ben a nitrogénatom nincsen a hozzá kapcsolódó csoport által megvédve) adunk a katalizátorhoz. fia a fentebb említett határértéknél nagyobb mennyiségben alkalmazzuk ezt az adalékot, akkor csupán oligoméreket kapunk termékként, vagy pedig egyáltalán nem következik be polimeri­záció; ha viszont kisebb mennyiségben alkalmaz­zuk az elektron-donor adalékot, akkor igen kis mennyiségű polimerhez jutunk, amely rendkívül kis mennyiségi arányban, tartalmaz izotaktikus szerkezetű makromolekulákat. Rá kell mulatnunk végül még arra is, hogy az eddig ismert eljárá­sokkal ellentétben a találmány szerinti katali­zátor-rendszerben foszforvegyületek sohasem ke­rülnek alkalmazásra. Ismeretesek más olyan katalizátor-rendszerek is {lásd az 554 242 számú belga szabadalmi leírást), amelyeket titántetrakloridból, dietilalumíniurn­monoklorid és monoetilalumínium-dikiorid ekvi­molekuláris elegyéből és valamely elektron-donor vegyületből állítanak elő; ezek a katalizátor­rendszerek is aktívak a propilén polimerizálá­sára, de a velük kapott termékek .minden eset­ben igen kis százalékarányban tartalmaznak izo­taktikus polimert. Emellett az említett belga szabadalmi leírásból úgy látszik, hogy a titántetrakloridból, monoetil­alumí,nium-dikloridból és elektron-donor anyagból álló katalizátor-rendszer nem alkalmas a propilén és egyéb alfa-olefinek sztereospecifikus polimeri­zálására, különösen olyan esetben, ha főként izo­taktikus makromolekulákból álló polimert kívá­nunk előállítani. Ezzel szemben az ibolyaszínű titántrikloridbóV monoalkilaluminium-dihalogenidibol és -ni trogén­tartalmú elektron-donor vegyületből a találmány értelmében készített katalizátor-rendszerek alkal­mazása lehetővé teszi az olyan polimerek, pl. propilén-polimerek előállítását, amelyek igen nagy százalékarányban tartalmaznak izotaktikus polimert és e szempontból legalábbis egyenérté­kűek azokkal a termékekkel, amelyeket az eddig ismeretes legjobb sztereospecifikus katalizátorok­kal (szerves fámvegyület-alumíniumtartalmú ka­talizátorokkal) állítanak elő. így pl. az említett katalizátor-rendszerrel nyert nyers propilén-poli­merek forrásban levő n-heptánban oldhatatlan polimer-frakciója nagyobb, mint az olyan nyers polimeré, amelyet az általánosan használt, ibolya­színű titántrikloridból és trietilalumíniumból álló katalizátorok segítségével nyerhetünk, még abban az esetben is, ha elektron-donor anyagokkal dol­gozunk ez utóbb említett katalizátor-rendszerrel is. A találmány szerinti katalizátorok előállítása a következő módon történhet: A monoalkilalumínium-dihalogenidek és az elektron-donor vegyületet (tisztán vagy valamely szénhidrogén-jellegű oldószer jelenlétében) nitro­gén-légkörben reagáltatjuk egymással; az így ka­pott reakcióterméket azután,, hozzáadjuk az ibolya­színű titántrikloridhoz, végül pedig bevezetjük a polimerizálandó monomert, A polimerizációt szé­les hőmérsékleti határok között, 0 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten folytathatjuk le. A poli­merizáció lefolytatása történhet valamely szén-

Next

/
Thumbnails
Contents