150139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a központi idegrendszerre ható új alkilaromás és alkilénaromás aminoszármazékok előállítására
2 150.139 tása önmagában ismeretes módszerekkel, pl. vákuum alatti frakcionált desztillálással történhet. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: l~(N-dietila.mkio)-3-fenil-propén-(2). 10 g fahéjklorid és 7 g dietilamin elegyéhez 20 ml absz. benzolt adunk és az elegyet szobahőmérsékleten 2 óra hosszat állni hagyjuk, maid 20 percig forraljuk visszacsepegő hűtő alatt. Lehűlés után a kivált szekundér amin-hidrokloridot kiszűrjük és a szűrőn vízmentes éterrel ui-ánamcssuk. Az egyesített szüredékbői az oldószert vákuum alatt ledesztilláljuk és a visszamaradó viszkózus folyadékot vákuumban; frakcionál tan. desztilláljuk. A termékként kapott l-{N-dietilami: no)-3-fenil-propén-(2) 1 mm Hg-oszlop nyomás alatt 94 C°-on desztillál át; törésmutatója nt,° ~ 1,5352. A számított mennyiségű absz. éteres sósavval elkészített hidroklc-rid olvadáspontja 149 C°. 2. nélda: l-(N-píperidino-3-fenil-propén-{2). 29 g fahójkioridot 20 ml absz. éterben oldunk és lassan, keverés és hűlés közben becseneß'e'.jük 18 g piperidin 20 ml absz éterrel készített oldatába. Még 20 ml vízmentes étert adum: hozzá és 1 óra hosszat állni hagyjuk szobahőmérsékleten. A kivált szekundér amin-hidrokloridot kiszűrjük, a szüredéket 20 percig forraljuk visszacsepegő hűtő alatt, majd az oldószert vákuum alatt ledesztilláljuk. Az l-(!V-piperidino)-3-fenil-propén-(2) 2 mm Hg-oszlop nyomás alatt 130— 132 C°-on forr; nD ~ = 1.5572. A számított menynyiségű éteres sósavoldattal készített hiclroklorid olvadáspontja 213 C°. 3. példa: 1-(N-pip e rid ino)-3-f en il-pr op án. 4,5 g l-(N-piperidi,no)-3-feníl-propén-(2)-hidrokloridot, amelyet a 2. példa szermii módon.állítottunk elő, 5'0 ml absz, etanolban okiunk és szénre felvitt palládium-katalizátor jelenlétiében, légköri nyomás alatt, a számított mennyiségű hidrogén felvételéig hidrogénezzük. A katalizátort ezután kiszűrjük, a szüredéket kissé bepároljuk, amikor is kristályos alakban válik ki az l-(N-piperidino)-3-feinil-propán-hidroklorid. Az etanol és aceton elegyéből átkristályosított termék olvadáspontja 183 C°. 4. példa: l-{N-piperidino)-3-p-klórfenil-propáin-(2). 10 g p-klór-fahéjaldehid, 3 g alumínium-izopropilát és 50 ml vízmentes izopropilalkohol elegyét 80 cm-es kolonnán visszafolyatva addig forraljuk, míg az átdesztilláló aceton-izopropil elegy hőmérséklete a 80 C°-ot el nem éri, eközben azonban még 20 ml vízmentes izopropilalkoholt csepegtetünk hozzá. Az izopropilalkohol feleslegét vákuum, alatt ledesztilláljuk, majd a maradékhoz hűtés mellett 30 ml vizet és 5 ml tömény sósavat csepegtetünk. Az elegyet éterrel extrabáljuk, az éteres oldatot vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk, majd az étert lepároljuk. A visszamaradó p-kiór-íahéjaikohol petroléter hozzáadására kristályosodik. Olvadáspontja 74 C°; 14 mm Hg-oszlop nyomás alatt 195—170 C°-on forr. 5 g p-klór fahéj alkoholhoz jéghűtés és keverés mellett 4,1 g foszfortrikloridot adunk. A reakció gyorsan megy végbe, utána további hűtés mellett 10 ml vizet csepegtetünk hozzá, majd az elegyet éterrel extraháljuk. Az éteres. oldatot vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk, majd az étert vákuumban ledesztiiláljuk, A visszamaradó p-klór-cinnamilklorid dörzsöléssel kristályosodásra- bírható; op.: 45 Cc . 2,75 g piperidin 5 ml vízmentes éterrel készített oldatához keverés és hűtés közben lassan hozzácsepegtetünk 10 ml vízmentes éterben oldott 3 g p-klőr-cinnanilkioridot. A.z elegyet- vízfürdőn 10 percig hevítjük visszacsepegő hűtő alatt, majd lehűlés után 10 ml vizet adunk az oldathoz és éterrel ismételten extraháljuk. Az egyesített éteres -kivonatot náíriumszulfáton szárítjuk és az étert ledesztiiláljuk. A kapott olajszerű maradék petroléter hozzáadására kikristályosodik. A 1 érmékként kapott N-piperidino-l-p-klórfenil-propén-{2) olvadáspontja 95 C". Az éteres oldatban, a számított mennyiségű éteres sósavoldattal készített hidrokJorid etanol és aceton 1 : 4 arányú elegyéből történő átkristálycsítás után 232 C°-on olvad. 5. példa: 2 g N-piperidino-3-p-klórfenil-propén-2-hidrokloridot, amelyet a 4. példa szerinti módon állítottunk elő, 50 ml absz. etanolban oldunk és szénre felvitt palládium-katalizátor jelenlétében, légköri nyomás alatt, a számított mennyiségű hidrogén felvételéig hidrogénezzük. A katalizátort ezután kiszűrjük; a szüredéket bepárolva kristályos alakban válik ki az l-piperÍGÍno~3-p-klórfenil-propán-hidroklorid, amely 252 C°-on olvad. 6. példa: l-(N-piperidino)-3-p-hidroxifenil-propén-(2)-hidro-klorid. 10 g p-hidroxi-fahéjaldehid és 3 g alumíniumizopropilát elegyét 70 ml vízmentes izopropanolban 8 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt. Ezután az izopropanol feleslegét ledesztilláljuk és a reakcióelegyet 30 ml víz és 5 ml tömény sósav hűtés közben történő hozzáadása útján elbontjuk. Az elegyet a 4. példában leírthoz hasonló módon éterrel extraháljuk, az éteres kivonatot semlegesre mossuk, vízmentes 'nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradó terméket petroléterből átkristályosítva 83 C°-o.n olvadó p-hidroxi-fahéjalkoholt kapunk. 5 g p-hidroxi-fahéjalkoholt 20 ml kloroformban oldunk, majd hűtés és keverés közben 2 g foszfordikloridot adunk hozzá. A reakcióelegyet néhány órai állás után 10 ml vízzel megbontjuk,
