150129. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-amino-oxazolok előállítására
4 150.129 át keverés közben visszacsepegő hűtő alatt forraljuk, az oldhatatila.n részről leszűrjük, és a szüredáket kristályosodás végett jégszekrénybe helyezzük. A kivált kristályos tömeget leszívatjuk, és 1 :1 arányú etanol/víz eleggyel mossuk. A kapott terméket 4 liter vízben szuszpendáljuk, és keverés közben nátronlúgot adunk hozzá, míg a pH a 10—11 értéket el nem éri. Az oldhatatlan, nem reagált benzoint leszívatjuk és a szüredék pH-ját keverés közben híg ecetsavval 5-re beállítjuk. Ekkor kiválik a 2-(p-acetaminobenzolszulfanll)^anTÍno-4,5-difeniloxazol igen finom, nehezen szűrhető tömeg formájában. A csapadék kevés jégecet hozzáadására tömörödik, és jól szűrhetŐvé válik. A kapott anyagot az aoetil-csoport lehasítása végett 10-szeres mennyiségű 4%-os nátronlúggal 30 percen át visszacsepeigő hűtő alatt forraljuk, 10-szeres térfogatú vízzel hígítjuk, a pH-t 10-re beállítjuk, aktívszéninel kezeljük, és a szüredék pH-ját melegen 5-re beállítjuk. Ekkor a 2-(p-aminobenzolszulfonil)-aimino-4,5-difeniloxazol szirup formájában lecsapódik, ez hűtéskor kristállyá dermed. Tisztítás végett nagy mennyiségű benzolból átkristályosítjuk. A 2-(p-aimiinoto©nzolszulfonil)-amino-4,5-difeiniloxazol olvadáspontja 202—204 C°. 11. példa: 15,5 kg (0,03 mol) technikai p-acetaniinobenzol-Bzulfonilciánamid-ikalciumsót forró víziben oldunk, 0,2 kg derítőszénnel tisztítjuk, és 50 C°-on hozzáadunk 4,4 kg (0,05 mol) acetoint. Ezután 50 C°-on lassan 6,1 kg (0,08 mol) koncentrált sósavat keverünk bele. Néhány óra múlva szűrjük, mossuk és szárítjuk. 13,84 kg 2-(p-acetilaminiobenzolszulfcnil)^aniino-4,5-dimetiloxazolt kapunk, ami megfelel az elméleti mennyiség 89,6%rán,aik. Ha az anyagot 10%-os nátronlúggal fél órán át forralva hidrolizáljuk, a pH-t 9,1 értékre beállítva 6%-os oldatban szénnel 90 C°-on derítjük, majd 5,5 pH-értóken kicsapjuk, akkor 9,02 kg 2-(p-aminobenzolszulfoniy^amiiino-éyS-dimetiloxazolt kapunk, ami megfelel a:z elméleti érték 67,6%-ánaik. 12. példa: 50 g granulált cinket keverővel, visszacsepegő hűtővel, csepegtető tölcsérrel és hőniérővel ellátott hároimnyakú lombikba helyezünk és hozzáöntünk 200 ml 60 C°-os 10%-os sósavat. A csepegtető tölcsérbe beleöntünk 21,5 g. (1/4 mol) diacetilt, és ezt 4 részletben erőteljes keverés közben 5—5 percen belül 60 C°-on hoezáadjuk a sósavhoz. Miután hozzáadtuk, még további 5 percen át keverjük, és a kapott oldatot a cinkről leöntjük. A leöntött oldathoz keverés közben 60 C°-on hozzáadjuk 51,6 g (0,1 mol) p-acetaminobenzolszulfoinilciánamid-kalciumsó oldatát 200 ml vízben és 20 ml koncentrált sósavban. Exoterm reakció megy végbe, miközben a hőmérsékletet hűtéssel kb. 60 C°-on tartjuk. A 2-(p-acetaminobenzolszulfonilamino)-4,5-dimetiloxaizol nemsokára kikristályosodik az oldatból. A kristályokról az anyalúgot egyórás keverés után 60 C°-on melegen leszívatjuik, és a kristályokat 'meleg vízzel kimossuk. Az anyagot 1 :2 arányú dimetilformamid-víz elegyből átkristályosíthatjuk. A termék kb. 240 C°-on olvad bomlás közben. Kitermelés 38,2 g. Ha a terméket alkálikusan hidrolizáljuk, akkor a 2-(p-aminobenzolszulfonil)^amino-4,5-dimetiloxazolt kapjuk, amelynek olvadáspontja 197—199 C°. 13. példa: Egy 1 literes, keverővel, visszacsepegő hűtővel, csepegtető tölcsérrel és hőmérővel ellátott háromnyakú lombikba beleteszünk 10 g higanyszulfátot, 500 ml vizet és 50 ml 96%-os kénsavat. A keverékhez 55—60 C°-on erőteljes keverés közben egy órán belül, cseppenik ént hozzáadunk 17,5 g metiletinilkarbinolt (0,25 mol), ezután hozzáadunk isimét 5 g higanyszulfátot, a továbbiakban egy órán belül ismét 17,5 g metiletinilkarbinolt, A keveréket további 5 g higanyszulfát hozzáadása után 2 órán át 55—60 C0 -'On keverjük és végül szűrjük (I. oldat). Közben oldatot készítünk 129,5 g (1/4 mol) p^acetaminobenzolszulfonilciánaimid-kalciumsóból és 500 ml vízből, az oldathoz keverés és hűtés közben 25 g 96%-os kénsavat adunk (a kénsavat előzően 60%-osra felhígítjuk), és a kivált kalciumszulfátot szűréssel eltávolítjuk (a szüredék: II. oldat). A 60 C°-ra felmelegített I. oldatát hozzáöntjük a 60 C°-ra felmelegített I. oldathoz, Exoterm reakció megy végbe, amelynek folyamán a 2-(p-acetami,noben!zolszulfoinil)^amino-4,5-dÍ!metiloxaíZol gyorsan átkristályosodó szirup formájában kiválik. A kristályos tömegről az anyalúgot 60 C°-on végzett egyórás keverés után leszívatjuk és a tömeget vízzel kimossuk. Az 1 : 2 arányú dimetilformamid-víz elegyből átkristályosított 2-(p-acetaminobeinzols!zulfonil)jamino-4, i 5-dimetoxazol körülbelül 240 C°-on olvad bomlás köziben. A kitermelés 80,0 g. 14. példa: 54,5 g (0,5 mol) 34dórbU'tanon-2 50 ml víz és 50 g nátriumhidrogénikarbonát keverékét keverővel és visszacsepegő hűtővel ellátott kétayakú lombikban erőteljes keverés közben 6 órán át 100 C°~on melegítjük. A keveréket a gázfejlődés megszűnése után 10 g 36%-os sósavval semlegesítjük. A kapott oldathoz 60 C°-on hozzáadjuk 129,5 g p-acetaminobenzolszulfonilciánamidjkalciumsó oldatát 500 ml vízben és 160 ml koncentrált sósavban. Az erősen felmelegedő keveréket 60 C°-ra hűtjük és egy órán át ezen a hőmérsékleten keverjük. A 2-(p-acetaminobenzolszulfoinil)jamino-4,5-dimetiloxazol gyorsan kikristályosodó szirup formájában kiválik. A kitermelés 72,2 g. Az anyagot 1 : 2 arányú dimetilformamid-víz elegyből átkristályosíthatjuk. Az anyag kb. 240 C°-on olvad bomlás közben. A nátriumhidrogérxkarbonát helyett alkalmazhatunk ekvivalens mennyiségű .nátriumkarbonátot, kalciuanikarbonátot vagy pedig 10%-os nátronlúgot is.
