150117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízmentes formaldehid előállítására

2 150.117 talmú formaldehid gőzöket szénhidrogénekbe ve­zetnek, vagy szénhidrogénekben kondenzálnak, így sikerül ugyan kis mennyiségiben vízmentes formaldehidet kapni, azonban a termelések igen alacsonyak és ezeknek az eljárásoknak kivitele­zése rendkívül bonyolult, mert a formaldehid legnagyobb része a szénre drogénben polimerként kiválik. Az előállításnak ez a módja tehát tech­nikai mennyiségű vízmentes formaldehid előállí­tására nem alkalmas. Azt találtuk, hogy tiszte, gyakorlatilag vízmen­tes formaldehidet technikai mennyiségben állít­hatunk elő, ha 10%-nál kevesebb vizet tartalmazó formaldehid gőzöket, mint amilyenek pl. formal­dehid polimerek. így a paraformaldehkl vagy o-.-polioximetilén termikus dspolinierizálásánái ke­letkeznek, olyan 0—100 C°-ra temperált íolyadék­eleggyel mosunk, melynek egyik komponense egy vagy több vízzel minden arányban elegyedő és a formaldehiddel a fennálló körülmények között inert folyadék, másik komponense pedig egy vagy több 10%-nál kevesebb vizet oldó és a fennálló körülmények között a formaldehiddel inert folya­dék; a folyadékéi egyet egy vízmegkötő anyag fe­lett köráramban vezetjük. A folyadékelegy két komponensének keverési aránya a víztelenítendő formaldehid gőzök víz­tartalmától függ és 5 : 95-t51 80 : 20 arányú lehet, a vízzel korlátlanul elegyedő folyadéknak a vizet 10%-nál kisebb mennyiségben oldó folyadékhoz való arányát tekintve. A folyadékelegyet vízmeg­kötő anyag felett köráraimban vezetjük és gon­doskodunk arról, hogy a víz felvételére mindig elegendő mennyiségű aktív szárítóanyag álljon rendelkezésre. Ekkor a folyadékelegy gyakorlati­lag korlátlanul használható. Az is célszerű, hogy az alkalmazott mosófolyadéktól függően, a hőmér­sékletet és a mosófolyadék és a formaldehid, gő­zök közötti időegységankéntí mennyiségi viszonyt úgy válasszuk meg. hogy a mosófolyadék mini­mális formaldehid felvételekor optimális mosó­hatást érhessünk el. Vízzel korlátlanul elegyedő folyadékokként cik­likus étereket, amidokat, alkilált amidokat, lakto­nokat és hasonlókat alkalmazhatunk. A találmány szerinti értelemben 10%-nál nem több vizet oldó folyadékokként a következőket használhatjuk: telített és telítetlen, alifás, ciklo­alifás, vagy aromás szénhidrogéneket, és halogén szénhidrogéneket, észtereket, karbonil vegyülete­ket, bizonyos étereket és hasonlókat. 'Vízmegkötő anyagokként a mosófolyadék víz­telenítésére az ismert szárító anyagokat, pl. szilika­gélt, kalciumkloridot, foszforpentoxidot és hason­lókat alkalmazhatunk. Gazdaságossági okokból azokat a szárító anyagokat kell előnyben része­síteni, amelyek hevítéssel könnyen regenerál­hatok. Az eljárás kivitelezéséhez a víztelenítendő for­maldehid gőzöket előnyösen ellenáramban mossuk a foryadékeleggyel. A találmány szerinti munkamódszer lehetővé teszi, hogy formaldehid monomereket nagy meny­nyiségfoén folyamatosan állítsunk elő; rendelkezik továbbá a folyamatos eljárásoknak azzal a külö­nös előnyével, hogy állandóan maradó termék­minőséget biztosít. A találmány szerint előállított formaldehid 0,5%-nái kevesebb vizet tartalmaz és egyebek kö­zött nagymolekulás formaldehid polimerek elő­állításához is kiváló sikerrel alkalmazható. Az eljárás pl. az alábbi módon kivitelezhető: A beadagolandó formaldehid polimert célsze­rűen szuszpenzió alakjában magas forráspontú inert folyadékba, pl. magas forráspontú fiáisav észterben folyamatosan termikusan depolimeri­záljuk. A keletkezett víztartalmú pirolizis gázokat megfelelő berendezésbe, pl. töltőtestes kolonnába vezetjük, amelyben a formaldehid gőzöket benső­séges érintkezésbe hozzuk a köráramfoan egy víz­megkötő szerrel töltött tartályban, célszerűen ellenáramban vezetett mosófolyaJékksi. A tisz­tított, a mosóból kiáramló formaldehid gázt az esetleg magával ragadott mosófolyadék leválasz­tására hűtött elválasztóba vezetjük és innen ren­deltetési helyére vihető akár gőzállapotban, akár kondenzált állapotban. A formaldehid polimerek­nek a köráramban vezetett mosófolyadéikban tör­ténő kiválásának elkerüléséhez, az szükséges, hogy a. vízmegkötő anyagot, amint aktivitása csökken, kicseréljük és regeneráljuk. A mosófolyadék hő­mérsékletét a mosóban, a mosőfolyadék és a víz­megkötő anyag minőségétől függően, választjuk ;meg. A találmány szerinti eljárás 1 kiinduló anya­gaként a formaldehid oldatok desztiliatív kon­centrálásával kapott, 10%-nál kevesebb vizet tar­talmazó formaldehid gőzök mellett minden ter­mikusan formaldehiddé depolímerizáló formal­dehid polimer is alkalmas: a tiszta,, szennyezéstől mentes formaldehid polimerek különösen előnyö­sek. Azonban szennyezett formaldehid gőzök is felhasználhatók. Ezekben az esetekben tiszta for­maldehid kinyeréséhez célszerű a köráramban futó mosó folyadékot, amelyben a formaldehid gőzök szennyeződései és a nem tiszta formaldehid polimerek pirolízisekor képződő, a formaldehidet elszennyező melléktermékek feldúsulnak, folya­matosan a forráspontig hevíteni: így a szennye­ződések eltávolíthatók. Az ábrán a találmány szerinti eljárás folyama­tos foganatosításának kiviteli példáját közöljük és azt az alábbi példák kapcsán közelebbről meg­világítjuk. Ezen a rajzvázlaton a jelölések értelme a következő: 1 fűtéssel ellátott autokláv, amely­ben a formaldehid polimereket pirolizálják: 2 mosóként szolgáló töltőtestes oszlop: 3 a vízmeg­kötő anyaghoz szolgáló tartály, 4 szivattyú, amely a mosófolyadéknak a s-zárítóanyagtartályon és a mosón át történő köráramáinak létesítésére szol­gál; 5 hűtő a mosó fejénél leáramló formaldehid hűtéséire; 6 hűtött leválasztó a formaldehid által magával ragadott és az 5 hűtőiben kondenzált mosófolyadék leválasztására. 1. példa: A rajzon vázlatosan ábrázolt berendezés 1 tar­tályába óránként 700 g 95% formaldehidet és 5% vizet tartalmazó paraformaldehidet hőbontásnak vetjük alá. A keletkezett formaldehid gőzöket 2 mosókolonna alsó részén vezetjük be és ellen­áraimban 'mossuk a 2 kolonnán felülről lefelé áramló 80 súlyrész toluolból és 20 súlyrész tetra­hidrofuránból álló 20' C°~os hőfokú mosófolya­dékkal. A vizes mosófolyadékot 4 szivattyúval

Next

/
Thumbnails
Contents