150107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés horganykohó működési módjának a tökéletesítésére

2 150.107 végtelenül sok állása lehet. A szélepállások megfelelő koimibinációját a kondenzátor^nyomástól függően kell meghatározni. Minden kondenzátor részére szükség van továbbá olyan nyomásszabályozó berendezésre, amely .megakadályozza azt, hogy a nyomás a másik kondenzátorban valamely meghatározott érték alá essék. Ellenkező esetben ugyanis a vezeték nyílásának állandó növelése a másik kondenzátor nyomását a kritikus határérték, vagyis a légköri nyomás alá csökkentené. Ezáltal szívás révén levegő jutna a kondenzátorba. A levegő a horganygőzt oxidálná, amit el kéli kerülni, hiszen az a. célunk, hogy a harganygőz fémes alakban csapódjék le. Azt tapasztaltuk, hogy olyan, szelep-beállítási kombinációval lehet a legjobb eredményeket elérni, amely egyidejűleg a) a. két kondenzátoron keresztül áramló gázmennyiség előre megszabott arányszámát és b) a kisebb nyomást felmutató egyik kondenzátorban az előre megszabott nyomást biztosítja, A találmány szerinti eljárást, melynek segítségével két-kondenzátoros horgatnykohók kondenzátorain áthaladó, kondenzálható horganygőzt tartalmazó gáz kondenzátoronként egyenlő tériogatmennyiségét lehet fenntartani, az jellemzi, hogy az említett térfogat-mennyiségeket egymással összehasonlítjuk és az. így mutatkozó különbséget használjuk fel a mindenkori nagyobb mennyiség csökkentésére, míg a kisebb nyomású kondenzátorban a nyomást előre megszabott értéken tartjuk. Az eljárást megvalósító berendezés részleteit az alábbiakban a rajzok kapcsán ismertetjük. Ezt az eredményt nem egyszerű megvalósítani, amint ezt már előbb kifejtettük, ugyanis a kondenzátorokban levő nyomásnak az előre meghatározott értéktől való eltérése szükségszerűen az ellenkező hatást gyakorolja a szabályozó szelepekre, mint amely a két kondenzátoron átáramló gázmennyiség egyenlővé tételéhez ,kellene. A berendezés lényegileg nyomásszabályozóból áll mindegyik kondenzátor részére, valamint mennyiségszabályozóból, amely az egyes kondenzátorokon átáramló mennyiségeket hasonlítja össze. Ezek működtethetnek különálló szabályozó szelepeket, azonban lehet összesen csak egy-egy szabályozó szelepet is használni az egyes kondenzátor-trendszerekhez. Ezt a szelepet azután az illető kondenzátoir-reindszerheiz tartozó és együttműködő nyomásszabályozó és mennyiségszafoályozó közösen állítja be. A felhasználásira kerülő szabályozó készülékek szokványos szerkezetek, amelyek azonban nem az arányossági elv alapján, hanem az arányossági tényezőn kívül még időintegrál tényezőt is alapulvevő rendszer segítségével működnek. A nyomás hatáséra működő és az egymástól különböző nagyságú gázáramok hatására működő készülékek alkalmazásával úgy foganatosíthatjuk a szabályozást, hogy bizonyos fajta szelepmű'ködtető szerkezetet használunk. Ez kettős fújtató, vagy olyan fújtatok, amelyek között válaszfal van. A válaszfal mozgatja a szelepet. A fújtatókat sűrített levegő hozza, működésbe. Az a tűinyomás, amit a nyomásérzékelő szerkezet ad az egyik oldalon levő fúj tatába, egy bizonyos irányban igyekszik a válaszfalat elmozdítani, az a légnyomás pedig, amelyet a mennyiségszaibályozó ad a válaszfal másik oldalán levő fúj tatóra, a válaszfalat az ellenkező irányba igyekszik elmozdítani. Az érzékelő szerkezetek a légnyomást niár ismert módon szolgáltatják. A venturi-csövek segítségével mért átáramló mennyiségeket olyan szerkezet hasonlítja össze, amely közepes nyomást ad le, ha az áramló mennyiségek egyenlőek, nagyobb nyomást, ha az egyik kondenzátor-rendszerbéin, nagyobb az átáramló mennyiség, mint a másikban és kisebb nyomást, ha az ellenkező eset forog fenn. Ez más szóval azt jelenti, hogy a mennyiségszabályozó szerkezet részéről leadott nyomás egymagában ellenkező érteleimben hat a két meonyiségszafoályoz 5 szelepszerkezetre. Módunkban áll, hogy a kondenzátor •nyomásokat egymással egyező értelemben engedjük hatni arra a két fúj látórendszerre, amely a vonatkozó szelepeket állítja. Ezt úgy érhetjük el, hogy fordított viszonyt állítunk elő a kondenzátortnyoimás és az egyik kondenzátor-nyomást érzékelő műszer késizüléknyómása között oly módon, hogy a kondenzátoimyoimás fokozódása a készülékhez tartozó fújtatórendszerfoen nyomáscsökkenést idézzen elő. A találmány .könnyebb megértésére szolgálnak a következő rajzok: az 1. ábra a találmány szerinti, két kondenzátorral ellátott kohó vázlatos elrendezését szemlélteti, a 2. ábra némileg idealizált diagramot mutat, amely a rendszerekben uralkodó nyomásokat érzékelteti, ahol a görbék hajlásszöge az átáramló mennyiséget jelzi. Az 1. ábrán látjuk, hogy az 1 kohót az la forrásból nyomás alatt látják el meghatározott mennyiségű levegővel. A kohó két 2 és 3 kondenzátort táplál, az ezekből kiáramló gáz viszont a 4 és 5 tisztítószerkezetekbe jut, innen pedig a 6 szellőző szívja azt el. A 6 szellőző kiömlőnyílásának a fejrészéiben a nyomást állandó szinten tartja a 7 nyomásszabályozó, amely a kifúvó vezetékben levő szelepen keresztül kapcsolatban áll a külső levegővel. A igázok a 8 és 9 venturicsövek en, valamint a l'O és 11 szabályozó szelepeken haladnak keresztül. Az egyes kondenzátorokban uralkodó nyomást a 12 és 13 készülékiök érzékelik, aminek alapján a 14, illetőleg a 15 szabályozók mozgatható mutatóit állítják. A szabályozók mindegyike bizonyos határok közötti légnyomást ad a hozzája tartozó 10, vagy 11 szelep kettős fújtatójú működtető szerkezetéinek egyik oldalára, attól függően, hogy milyen nagy a távolság a mozgó és a rögzített mutatója között. A 16 és 17 készülékek a 8, illetőleg 9 venturicsöveken átáramló gázmennyiséget érzékelik és az eredményt mindegyik külön ráadja a közös 18 készülék egy bizonyos külön 'mutatójára. Ez utóbbi készülék azonos légnyomást ad a 10 és 11 szelepeket működtető 19 és 20 fújtatós szerkezetek másik oldalára. A gyakorlatban adódó néhány tényleges nyomást a rajz szemléltet, hüvelykben kifejezett vízoszlop .magasságban és "jellel jelölve. így azt látjuk, hogy a kohó felső részén a nyomás 10"