150107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés horganykohó működési módjának a tökéletesítésére
150.107 3 v. o., a kondenzátor kivezetésnél pedig 2" v. o. Az így szemléltetett körülményeik között tehát 8"' v. o. nyomás hajtja a gázt a kohótól a kondenzátorokon keresztül. A 2. ábrán az a jelzési görbe a két kondenzátor kiindulási állapotát .mutatja. Tételezzük fel, hogy a 2 kondenzátor hirtelen eltömődik és az az akadály állandósul, akkor a rajta áthaladó gázáraim mennyisége csökken és hasonlóképpen csökken a 2 kondenzátor kivezető nyílásában uralkodó nyomás is, mondjuk 1" v. o.ra (lásd a b görbét). A 12 és 14 nyomásszabályozók igyekezni fognak a 10 szelepet zárni, á 18 mennyiségszabályozó pedig úgy fog működni, hogy azt nyissa. A két művelet egymást hatástalanítja és a 10 szelep az eredeti helyzetében marad, noha mind a két készülék kimenő nyomása változott, azonban a közöttük fennálló 'különbség változatlan maradt. A mennyiségszaíbályozó készülék kimenő nyomásának változása azt eredményezi, hogy ennek hatására a másik 11 szelep záródni kezd, aminek folytán a kohó felső részén a nyomás emelkedni fog, mégpedig, mondjuk, 10" v. o.-ról 11" v. o.-ra. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy a 2 és 3 kondenzátorokon bizonyos gázáraim-többlet haladjon át. Az eredményt a 2. ábra c görbéjén láthatjuk. A 2 kondenzátorban a nyomás újból 2" v. o. lesz, a 3 'kondenzátorban azonban 2" v. o. fölé fog emelkedni, (lásd a c görbét). A 13, 15 nyomásszabályozók és a 18 mennyiségszabályozó egymással szemben fogják hatásukat kifejteni, és ezért nem képesek a 11 szelepet helyzetéből kimozdítani, noha mind a két készülék kilépő nyomása megváltozott, azonban a közöttük fennálló különbség változatlan maradt. Ez a helyzet mindaddig fennáll, amíg a nyomásszabályozó szerkezet a szabályozási tartományának határához nem ér, amikor is a 13, 15 nyomásszabályozók, a későbbiekben megmagyarázott módon, már nem fejthetnek ki hatást a 11 szelepre és a mennyiségszabályozó a szelepet a zárt állás felé mozgatja. A kohóban, a nyomás még mindig emelkedik, mondjuk 12" v. o.-ig. Ez azt eredményezi, hogy a 2 kondenzátoron átáramló gázmennyiség újból eléri az indulási értékét, míg a 11 szelep ugyanakkor az eredeti értékre szállítja le a 3 kondenzátoron átáramló gáz mennyiségét (a görbe). Ha a gázáramok mennyisége egyenlővé vált és a 2 kondenzátor nyomása 2" v. o.-ra visszatért, a 10 szelep újra eredeti helyzetét fogja elfoglalni. A 11 szelep záródása követikeztében a 3 kondenzátoron átáramló gáz mennyiségét csökkentette, aminek folytán a kondenzátor nyomása pl. 4" v. o.-ra emelkedett. A készülékek és a szelepet működtető fújtatós szerkezetek a szabályozási technikában ismert szerkesztési alapelveken épültek fel. A példaképpen ismertetett gyakorlati esetben olyan készülékeket használ tunk, amelyeknek a kivezető csövénél a légnyomás 0-tól 1,26 at (18 font per négyzethüvelykVig változhat, 0,63 at (9 font per négyzethüvelyk) középérték mellett. Ha az átáramló gázmennyiségek egyenlőek. a mennyiségmérő készülék kivezető nyílásánál 0,63 at (9 font per négyzethüvelyk) lesz a kezdeti nyomás. Az üzem közben, adódható gázáram-mennyiségek különbségei ezt a nyomást a két fújtatósszabályozó szerkezeteknél 0,63 at-tól (9 font per négyzethüvelyk) 0-ig terjedhetően csökkenthetik, illetőleg 1,26 at-ig (18 font per négyzethüvelyk) fokozhatják. Ha a kondenzátorban, a nyomás 2" v. o. fölé emelkedik, akkor a nyomásérzékelő készülékben p légnyomás szándékosan 1,26 at (18 font per négyzethüvelyk) fölé fog emelkedni, vagy 0-ra fog süllyedni ás ezáltal a készülék a mennyiségszabályozóra hagyja a szabályozást. Vizsgáljuk meg 'most mind a két esetet és tételezzük fel, hogy a kezdeti beállítás a mennyiségszabályozónál .mind a két kondenzátor oldalán 0,63 at (9 font per négyzethüvelyk), a nyomásérzékelőnél 0,84 at (12 font per négyzethüvelyk) a kimenő nyomás az egyik kondenzátor oldalán. a másik kondenzátor oldalán pedig 0,42 at (6 fent per négyzethüvelyk), miközben a szelepek félig nyitott állásban vannak.. Ha ezen az utóbb említett oldalon a kondenzátornyomás nő, ez a készülék kivezető nyílásánál a nyomást csökkenteni fogja, amint tzt már kifejtettük. A 0,42 at (6 font per négyzethüvelyk) kimenő nyomású nyomásérzékelő készülék oldala az az oldal, amelyen a kondenzátornyomás növekedése a készülék nyomásának a csökkenését vonja maga után. Ha bármelyik oldalon a nyomást érzékelő készülék nyomása 0,63 at (9 font per négyzethüvelyk), vagyis ugyanannyi, mint a mennyiségszabályozó, a készülék a hozzátartozó szelepet zárni fogja. Ha az egyik oldalon (pl. az ábra ibal oldalán levő kondenzátorban) dugulás lép fel, az áramló gázmennyiségeket összehasonlító készülék, ahelyett, hogy 0,63 at (9 font per négyzethüvelyk) nyomást adna, csupán csak csökkentett, például 0,42 at (6 font per négyzethüvelyk) nyomást fog adni. A szelepek kiindulási helyzete, amint •nonclottuk, a félig nyitott helyzet. Azon az említett oldalon levő szelep, ahol a dugulás bekövetkezett, ebből a kiindulási helyzetből a teljesen nyílt helyzet irányában el fog mozdulni (mégpedig a teljesen nyílt helyzetig, ha a kondenzátorban levő nyomás változását figyelmen kívül hagyjuk). A másik oldalon levő szelep pedig a zárás, irányában fog elmozdulni (a teljesen zárt helyzetig, ha a kondenzátorban levő nyomás változását figyelmen kívül hagyjuk). Ez az átáramló gázmennyiségek egyenlővé tételének feladatát végző mennyiségszabályozó készülék működésének a következménye( A dugulás említett oldalán, amint az átáramló gáz mennyisége éppen a dugulás következtében csökken, a kondenzátor nyomása csökkenni fog (például 2" v. o(-ról l'/o" v. o.-ra). de csökkenni fog akkor is, ha a mennyiségszabályozó készülék működése következtében a szelep a teljes nyitás irányában elmozdul. Az ezen az említett dugulásí oldalon levő nyomásérzékelő készülék ennek a hatásnak ellene dolgozik azáltal, hogy a kimenő vezetékében levő nyomást 0,63 at-ra (9 font per négyzethüvelyk) csökkenti és ezzel a szelepet kiindulási helyzetébe visszaállítja.