150032. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Chloramphenicol palmitat előállítására

Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 -^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.032 SZÁM Nemzetközi osztály: C 07 c4 LE—377 ALAPSZÁM Magyar osztály: 12 C 1—4 Eljárás Chloramphenicol palmitat előállítására Lévai László oki. vegyészmérnök, Székely Pál oki. vegyészmérnök, mindketten Budapest A bejelentés napja: 1960. augusztus 31. A 145 200 számú magyar szabadalomban eljárást ismertettünk Chloramphenicol palmitat előállítására oly módon, hogy a Chloramphenicolt halogénezett szénhidrogénekben, mint oldószerben — előnyösen dichloretanban — valamilyen tercier amin — előnyösen pyridin — jelenlétében acilezzük palmitoylchloLriddal. Amint az a találmányi leírás példáiból kitűnik, az oldószernek, a dichloret annak a reákcióelegyből való tökéletes eltávolítása céljából speciális módszert kell alkalmazni, mely abból áll, hogy a reakoióelegyhez metanolt adva és desztillálva, a dichloretan a metanollal azeotrop elegy formájában távozik. A dichloretan tökéletes eltávolítása céljából ezt a műveletet még egyszer meg kell ismételni. A nyers elegy dichloretan mentesítése azért lényeges, mert a nyerstermék vízreöntéssel történő kinyerésénél már igen kis mennyiségű dichloretan is zavar, ugyanis az amúgyis alacsony olvadáspontú chloramphenicol-eszter kristályos állapotban történő kiválását a vízzel emulziót képző diklóretán nyomok rendkívül megnehezítik, a kenőosöeen kiváló termék chloramphenicol nyomoktól szennyezett lesz, a termék vízzel nehezen mosható ki, így keserű íze miatt azt többször át kell kristályosítani. A fentiekben vázolt nehézségek az üzemi megvalósításinál még fokozottabb mértékben jelentkeznek a hosszadalmas desztillációs műveletek következtében. 145 200 számú szabadalmunkban ezzel a lehetőséggel számoltunk és ilyen eseteikre ajánlottuk az egyszer már átkristáilyosított terméknek alumíniumhidroxidos adszorpcióval való chloramphenicol mentesítését, ill. ugyanezen cél elérése érdekében vizes alkohollal történő kimosását. Ez a két módszer az üzemi használatban problémát okozott az anyag íztelenítése, biztos eredmény csak egy másodszori kristályosítás beiktatásával volt elérhető. így fent hivatkozott találmányunkban egyszeri átkristályosítás esetére leírt 66—75%-os nyeredék üzemi léptékben a másodszori átJkristályosítás alkalmazása miatt 58—©0%-Jkal volt csak megvalósítható. Az így nyert termék olvadáspontja átlagban 88—89 C° volt. Az alábbiakban olyan eljárásit ismertetünk, melynél már az átkristályosítás nélküli, tehát primer keletkezett nyerstermék is teljesen íztelen és ez a termék 'egyszeri átkristályosítással 86—87%-os nyeredékkel 90—91 C° olvadáspontú kifogástalan anyagot szolgáltat. Találmányunk értelmében a chloramphenicol paihnytoylchloriddal történő acilezését pyridin jelenlétében vízzel elegyedő oldószerben, pi. alacsony szénatomszámú ketonban célszerűen acetonban hajtjuk végre, a reakció befejezése után az aceton lepárlása után keletkezett maradékot valamilyen alkoholban, célszerűen metanolban feloldva vízreönitéssel nyerjük ki. Ily módon eljárva az oldószerben oldott nyerstermék a vizes kiesapásnál finom, eloszlásban válik ki és a könnyen széteső laza enyag, melyből az oldószertartalmú víz a chloramphenicol nyomokat kioldotta, már teljesen íztelen és az egyszeri további átkristályosítás már csak a kristályos forma ás megfelelő olvadáspont elérésére szolgál. Példa: 100 ml absz. aceton és 20 ml pyridin elegyéhez hozzáadunk 64,6 g D-^(—)-threo-l-p-nitrophenyl-2-dichloracetamino-l,3-propa!ndiolt és állandó keverés közben 28—31 C° hőmérsékleten •,,' + ~,~1TMU1.^*í-„.-)--:-_t_