150030. lajstromszámú szabadalom • Elárás a glicinamid-származékainak előállítására

2 150.030 NHü-CHa-CO-Z képletű aminoecetsav-származékokat — e képlet­ben Z kis szén at óraszámú alkoxi-csoportot vagy NH-R csoportot jelent — Hal-R képletű szénhid­rogén-halogenidokkal reagáltatva szekunder ami­nő-csoportot tartalmazó vegyületekké alakítunk át, és az észterek esetében a reakciótermékeket ezután egy R-NH2 képletű aminnal reagáltatjuk. Végül pedig a találmány szerinti glicinamid­származékokat úgy is előállíthatjuk, hogy H2 N-CH 2 -CO-Z képletű aminoecetsav-származékokat megfelelő al­dehidekkel vagy keton okkal nascens vagy katali­tikusan gerjesztett hidrogén jelenlétében végzett reduktív kondenzáció útján szekunder amino-cso­portot tartalmazó vegyületekké átalakítunk, és az észterek esetében a reakcióterméket ezután egy R-NH2 képletű aminnal reagál tatunk. Az aszimmetrikusan helyettesített glicinamido­kat úgy is előállíthatjuk, hogy Hal-CH2 -CO-Y képletű halogéneoetsav-származékokat először az lb. igénypont szerinti eljárással egy R-NH2 kép­letű aminnal reagáltatva a megfelelő halogénecet­savamidokká alakítunk, majd ez utóbbiakat az la. igénypont szerinti eljárással egy további R-NH2 képletű aminnal reagáltatjuk — ez utób­bi képletben az R jelentése eltérő A főreakcióhoz csatlakozóan a telítetlen alkil-, cikloalkil vagy bicikloalkil-gyököket tartalmazó glicinamidokat ismert módon, pl. nascens vagy katalitikusan gerjesztett hidrogén jelenlétében a megfelelő telített vegyületékké hidrogénezhetjük. A találmány szerinti új glicinamidok bomlás nélkül desztillálható, többnyire folyékony bázisok s vízben kevéssé, a szokásos szerves oldószerek­ben azonban könnyen oldódnak. Sóik, különösen szerves savakkal alkotott sóik formájában felület­aktívok és vizes oldatban habzanak. E bázisok néhány szervetlen sója korlátozottan nem-poláris oldószerekben is oldódik. Az új vegyületek savakkal alkotott addíciós sóik formájában is alkalmazhatók. Mivel a leg­különfélébb sóik alakjában használhatók fel, ke­moterápiái alkalmazásuk a mindenkori 'követel­ményekhez igazodhat, mert módunkban áll az egyébként kevéssé oldható bázisokat vízben vagy zsírban különféle mértékben oldódó anyagokká átalakítani. Az ilyen sók előállításához mind szer­vetlen, mind pedig szerves savak felhasználhatók. Alkalmas sók pl. hidrokloridok, hidröbromidok, hidrojodidok, szulfátok, foszfátok, aminoszulfá­tok, acetátok, laktátok, tartarátok, cifrátok, glu­konátok, mucinátok, oleátok, stearátok. A találmány szerinti eljárást a következő kivi­teli példák világítják meg közelebbről: 1, példa: ; _ :~"" " "* *i (2-metil-2-heptenil-6)-amino-N­-(2-metil-2Jheptenil^8)-acetamid 96 g 6-amíno-2-metil-2-hepténhez (0,75 mól) hozzáadunk 60 g klói*acetilt-(2-metil-2-l heptenil-6)­-amidot (0,3 mól). A reakció erős felmelegedés közben indul meg s a hőmérséklet 100 C° fölé emelkedik. A reakció 180—190 C°-on 2 óra alatt teljesen lejátszódik. A sötétszínű 'reakció termék­hez lehűlés után 200 ml 2n nátronlúgot adunk, kétszer kirázzuk 150—150 ml éterrel, az éteres ol­datot káliumkarbonát fölött megszárítjuk, az étert vízfürdőn elűzzük és a maradékot vákuumban ledesztilláljuk. A 7 mm nyomáson 70—73 C° for­ráspontú, primer aminfeleslegének visszanyerése után a (2-metil-2-foepteml-6)-amino-N-<2-metil~2--heptenil-6)-acetamidot, C8 H 15 • NH • CH2 • CO • NH • •C8H lg megy át. Ennék forráspontja 3 mm nyo­máson 194—195 C°, a kitermelés az elméletinek 80—85%-a. A savanyú oxalátjának olvadáspontja 189 C° (bomlik), a mueinátjánák olvadáspontj-a 108 C°. 116 g 8-amíno-'2,6-dimetil-2-októnből (0,75 mól) és 69 g klóracetil-(2y6-dimetil-2-oktenil-8")-amidból (0,3 mól) kiindulva ;(2,6-dimetil-2~oktenil-8)-ami­no-N-(2,6-dimetil~2-oktenil-8)-acetamidot, C10 H 19 ­•NH-CH2 -CO-NH-C 10 H 19 , kapunk. Ennek forrás­pontja 0,2 mm nyomáson 205—207 C°, a kiter­melés az elméleti 80—90%-a. A savanyú oxalát olvadáspontja 190 C° (bomlik), a mucináté 132 C°. 2. példa: (2,6-dimetil-2-oktenil-8)-amino-N­-ciklohexilaoetamid 116 g 8-am:íno-2,6-dimetil-2-okténhez (0,75 mól) hozzáadunk 52,5 g klóracetilciklohexilamidot (0,3 mól), és a reakciókeveréket 2 órán át 110 C°-on hevítjük. A feldolgozás az 1. példában ismertetett eljárás szerint történik. így (2,6-dimetil-2-oktenil­-8)-amino-N-ciklohexilaicetamidot, C10 H 19 • NH • • CH2 • CO • NH • CSH U kapunk. Ennek forráspontja 0,01 mm nyomáson 182—183 C°, a kitermelés az elméleti 60—70%-a. A hidroklorid olvadáspontja 158 C°, az amidoszulfonáté 138 C°, a :savanyú tar­taráté 155 C°. E vegyületnek telített bázissá való átalakítására 33 g hidrokloridot (0,1 mól) 250 ml metanolban oldunk és 0,5 g platinaoxid jelenlétében kataliti­kusan hidrogénezzük. A hidrogenfelvetel befeje­zése után a katalizátorról leszívatjuk, az oldószert csaknem teljesen elűzzük és az új vegyület sósa­vas sóját éterrel kicsapjuk. így (2,6^dimetiloktil-8)­-amino-N-cikloíhexilacetamid-hidroklori'dot, C10 H 2 i • • NH • CH2 • CO • NH • C6H U - HCl kapunk. Ennek ol­vadáspontja 163,5 C°, a kitermelés az elméletinek 900/o-a. Ugyanezzel az eljárással 116 g 8-amino-2,6-di­metil-'2-okténből (0,75 mól) és 56,9 g klóracetilcik­lohexilmetilaminból (0,3 mól) (2,6-dimetil-2-okte­ml-8)-amino-N-ciklohexilmetilacetamidot,. C10 H 19 • • NH-CH2 CO-NH-CH 2 C e H n , kapunk. Ennek for-, ráspontja 0,4 mm nyomáson 212—213 C°, a kiter­melés az elméletinek 60—70%-a. A hidrokloridjá­nak .olvadáspontja 132,5 C°. A telített vegyület előállítására e bázisból 30,8 g-ot (0,1 mól) 200 ml metanolban oldunk, és 0,5 g platinaoxid jelenlé­tében katalitikusan hidrogénezzük. A katalizátor eltávolítása és az oldószer elpárologtatása után a (2,6-dim'etilaktil-8)-amino-N-ciklohexilmetüacet­amidot, C10H 21 -NH-CH 2 -CO-NH-CH 2 C 6 H n , vá­kuumban ledesztilláljuk. A forráspontja 0,4 mm

Next

/
Thumbnails
Contents