150011. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikai fehérítőszerek előállítására

Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <r-s^ SZABADAL Nemzetközi osztály: D 06 b ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.011 SZÁM EE—886 ALAPSZÁM Magyar osztály: 8 i SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás optikai fehérítőszerek előállítására Egyesült Vegyiművek, Budapest Feltaláló: Merényi Armand vegyészmérnök A bejelentés napja: 1961. július 20. A találmány tárgya eljárás optikai fehérítőszerek előállítására 4,4'-bisz-(2^alkoxi-4-4dór-l ,3,5--triazinil^6-amino)stilbéndiszulfonsav kiindulási anyag felihasználásával. Ismeretes, hogy az optikai fehérítőszerekn?k számos követelményt kell kielégíteniük, amelyek alapot adnak a fehérítőszer értékelésére. Lényeges követelmény, hogy a termék saját színe ne legyen észlelhető a textilián; az anyag egyformán jól húzzon fel savas, semleges, ill. lúgos oldatokból; a napfény elnyelt ultraibolya sugarait a spektrum kékesibolya vagy ibolya részén emittálja, és az emisszió intenzitása olyan erős legyen, hogy az anyag már kis koncentrációban is hatásosan fehérítse a textiliát. További követelmény, hogy a fehérítőszert olcsón beszerezhető nyersanyagokból lehessen előállítani, és a vele kikészített áru fényálló és mosásálló legyen. Igen fontos követelmény, hogy az optikai fehérítőszer ibolya vagy kékesibolya fluoreszcenciával rendelkezzen, mert a textília sárgás színárnyalatának semlegesítése, illetőleg kékes árnyalatú fehérsége csaík ilyen módon biztosítható. Ha ugyanis a fehérítőszer kékes-zöld fluoreszcenciát mutat, fehérítő hatása jelentősen csökken még akkor is, ha a fluoriméterrel mért fluoreszcencia intenzitása azonos vagy nagyobb, mint az ibolya fluoreszcenciát mutató anyagok esetében. Éppen a zöldes fluoreszcenciajú optikai fehérítők isok esetben nemhogy csökkentenék, hanem erősitik a textília sárgás színét, és ennek következtében gyakorlati célra nein, vagy csak korlátozottan használhatók. A fenti követelmények egyidejű kielégítése igen nehéz feladat, és mind mostanáig nem tudták a minden szempontból megfelelő optikai fehérítőszerek előállításának problémáját megoldani. Ismeretesek a triazinil-stilbén alapú, \ X -/"- NH SOJHa NaO„S CH-CH ß \ m~\J-x általános képletű vegyületek, amelyekben X és Y különböző funkciós csoportokat jelentenek. E vegyülettípus számos származékát javasolták már optikai fehérítőszerként történő felhasználásra, azonban az eddig ismert származékok közül egyik sem bizonyult minden szempontból kielégítő optikai fehérítőszernek. Yabe és Hayaehi japán szerzők (Chem. Abstr. 53, 7599, 8635, 15571, 16542 [1959]) részletes vizsgálat tárgyává tették a fenti általános képletbe