150008. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen gyulladó, illetve önmagától eloltódó poliésztergyanták előállítására
2 150.008 tartalmú komponensnek igen előnyös felhasználása által küszöböli ki. A brómtartalmú poliészter polimerizátum lángoltó képessége sokkal nagyobb a klór tartalmú poliészter polimerizátum lángöltóképességéné'l, továbbá a brómftálsav (százalékosan több halogént tartalmaz a klórftálsav százalékos halogéntartalrnával szemben és ez köny-nyen lehetővé teszi oly poliészter poilirnerizátumok felépítését, melyek nemcsak nehezen gyulladok, de önmaguktól eltol tódóak is és emellett ha a telítetlen poliészterek felépítésénél brórnftálsavat vagy anhidridjét használjuk, a végpolimerizátumnak csak legalább kfo. 10% brómot kell tartalmaznia, hogy gyakorlatilag jól használható, önmagától eleltódó tulajdonsággal bírjon. A klórtartalmú poliészter polimerizátuimokkal szemben, melyeknek mint fent említettük legalább 30% klórt kell tartalmazni, hogy ugyanoly tulajdonságokkal rendelkezzenek, a brómftálsav, illetve anhid rid jenek felhasználása a megfelelő gyanták felépítésénél haladást jelent. Ehhez járul ama előny is, hogy ilyíajta észterek előállítása egyszerű és gazdaságos, mert a nehéz gyulladás és az önmagától való eloltódás sajátságai már az alapészterbon gyökeredznek. Különleges' halogénezett bálósító anyagok, mmt diklőrsztirol és más anorganikus lángoltó tjlőanyagok használata elesik. De továfofomenően (mint a példából látható), lehetővé válik normális éghető, a kereskedelemben forgalomban levő feldolgozásra kész poliésztergyanták összekeverése csekély mennyiségű brómftálsav vagy anhidrid bázison felépült poliésztergyantákka], miáltal a keverék önmagától eloltódóvá válik. Sőt lehet más ismert klórtartalmú észterekhez megfelelő mennyiségű brómtartalmú klóréeztereket hozzáadni és ezáltal ezeket önmaguktól eloltódóvá tenni. Végül megemlítjük még azt a lehetőséget is, hogy a poliészter előállításánál a klórozott komponenssel egyidejűleg a megfelelő mennyiségű brómftáisavat ill. anhidrijét is bekondenzáljuk a polimerbe, hogy ugyanilyen hatást érjünk el. Természetesen a brómftálsav ill. anhidndje, valamint az ezek alapján felépült poliésztergyantákat bármely arányban más szervas vagy szervetlen anyaggal — melyek nehezen gyulladó-, vagy önmaguktól eloltódó műanyagok előállításánál használatosak — lehet összekeverni. Az említett brómtartalmú észterek segítségével a nehéz gyulladás és önmagától való eloltódás tulajdonságain kívül víztiszta átlátszó, színtelen polimer izátumok állíthatók elő, ami ezelőtt csak körülményes és költséges úton volt elérhető. A brómftálsav ill. anhidrídjének alapján felépülő poliészteirgyanták előállítása az általánosan is ismert módon megy végbe. Az alkoholokat a telített és telítetlen dikarbonsa vakkal ekvimolekuiáris mennyiségben, csekély (kb, 0,1 mol) alkoholfelesleggel kfo. 200 C° hőmérsékleten keverés közben, inersgáz bevezetése mellett,. (N2, CO2) reagáltatjuk, míg a kondenzációs víz ledesztilláiása meg nem szűnik. Telítetlen savkomponensek lehetnek: mailelnsav, fumársav, valamint rnesacon, eitiracon, itaconsavak, illetve ezek anhidridjei. Brómozott ftálsavvsgyületek, illetve anhidridjeik lehetnek: mono-di-tri- vagy tetrabrómf tálsav, mono-di-tri- vagy. teíraöromisGftáfeav, mano-di-trivagy tetrabrómtereftálsav, valamint olyan ítálsavak, melyek bróm mellett még más halogénatoniot is tartalmaznak. Telített karbonsavakként jelen lehetnek, brómftálsavak mellett az ismert ftálsav&k, adipínsav, sebaeinsav sitfo., illetve ezek anhidridjei. Ezeken kívül jelen lehetnek még más halogénezett savkomponensek is. Diaikoholok közül felhasználhatók: etiléngjükol, dietilénglikol, trietilénglikol, 1,2-propilénglikol, 1,3-propdlénglikoíl, 1,3-butilénglikol, 1,4-butilénglíikol stb. Mint a savak esetén itt is alkalmazhatók halogénezett alkoholok. Az ily módon előállított telítetlen poliészteralapgyanták lehűlés után szilárd, nem ragadós terméket adnak, mely a kiinduló anyagok tisztaságától függően, színtelentől világosbarna árnyalatú. Hidegen könnyen finom porrá őrölhető, mely megfelelő keverékben feloldható a kívánt menynyiségű polimerizálható térhálosító anyagokban. A gyantát lehet meleg folyékony állapotban is oldani a térhálosító anyagban kellő elővigyázatosság mellett, hogy az előzetes polimerizációt elkerüljük. Oldó- és hígítószerként polimerizációra képes anyagokon, mint pl. sztirol, metakrilsavészter, trialkilftalát triallylcianurát stb., valamint halogénezett vegyületeken, mint klórsztirol stb. kívül nem polimerizálódó halogéntartalmú vegyületek is alkalmazhatók pl. szóntetraklorid, kloroform tríklóretilán és hosszabbláncú klórozott paraffinek stb. Az ily módon előállított feldolgozásra kész telítetlen poliésztergyanta szokásos módon megfelelő mennyiségű gyökképző peroxid katalizátorokkalgyorsítókkal vagy azok nélkül polimerizálható. De tetszés szerint lehet a polimerizáció előtt más poliésztergyantákkal, melyek halogéneket is tartalmaznak keverni, és utána feldolgozni és polimerizálni. A foróimftélsav ill. anhidridjei felhasználásával késizült telítetlen poliésztergyamták önthető vagy kötőanyagként, valamint lakkgyanta alakjában használhatók a bevezetőben már említett területeken. 1. példa: Tetrabrómf tálsavanhidridet, maleinsavanhidridet, dietilónglikoilt, etilénglikoit 1:1:1:1 mólairányban keverővel, vissizafolyó hűtővel, gázfoevezetőcsővel és hőmérővel ellátott jénai üvegedényben tiszta nitrogén (N2 ) gáz lassú bevezetése és keverés mellett 8 órán át 180 C° hőmérsékleten kondenzálunk. A keletkezett polikondenzátum lehűtés után világossárga színű, víztiszta és szilárd. Olvadási skála 66—71 C°. A koindeinzátumot mozsárban könnyen szétdörzsöljük és 70 : 30 arányban frissen desztillált sztirolban 0,001% hidrokinon hozzáadása mellett feloldottuk. A feldolgozásra kész gyanta brómtartalma 322 % savszám 32 mg KOH/g fajsúly 1.535 d 30 C° törésmutató 1.5828 n 20 C° viszkozitás 1.780 cp. 20 C°.
