150001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4, 4'-diszubsztituált difenilszulfonok előállítására
je .001 ahol Y, Z és R2 jelentése a fentiek szerinti, vagy halogént jelent, vagy az . vagy az Hai-c-sa»^- '^sog" ^ ^ -ro-c-Bg sai-o« V általános képletű vegyülettel, ahol X és Y jelentése az I képlet szerinti, Hal halogént és RÖ halogént vagy —NH—R2 csoportot jelent, ahol R2 jelentése az I képlet szerinti, előnyösen hevítéssel, oldó- vagy szuszpendálószer jelenlétében reakcióba hozzuk. A II képletű vegyületnek az V képletű vegyülettel való reakcióját célszerűen halogén-hidrogént megkötő szer, pl. szervetlen vagy szerves bázis, alkálikarbonát stb. jelenlétében hajtjuk végre. Az új értékes vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy az H2S~ < vZ3 > ~ s ° 2 " <f~3rNH " B 6 VI általános képletű vegyületet, ahol B.6 hidrogént vagy —C—NH—R2 csoportot jelent, ahol Y és Y R2 jelentése az I képlet szerint, az Rí—NCX VII általános képletű vegyülettel, ahol Rí és X jelentése az I képlet szerinti, az R,_NH —C —O —Z VIII II X általános képletű vegyülettel, ahol Rí és X jelentése az I képlet szerinti és Z aril-maradékot jelent, vagy az R,_NH —C —Hal IX X általános képletű vegyülettel, ahol Rj és X jelentése az I képlet szerinti és Hal halogén-atomot jelent, magasabb hőmérsékleten, előnyösen oldóvagy szuszpendálószer jelenlétéiben reakcióba hozzuk. A VI. képletű vegyület reakciója a IX képletű vegyülettel különösen jól hajtható végre halogén-hidrogént megkötő szer, pl. amin, mint trietilarnin vagy piridin, szervetlen bázis, alkálikarbonát, alkáliacetát stb. jelenlétében. Az új vegyületeiket továbbá úgy is előállíthatjuk, hogy az X általános képletű vegyületet, ahol Rj és X jelentése az I képlet szerinti, az ' XII általános képletű vegyülettel, ahol R2 és Y jelentése az I képlet szerinti és Hal halogént jelent, katalizátor, pl. alumíniumklorid jelenlétében végzett hevítéssel reakcióba hozzuk.. Az I képlet szerinti vegyületeket végül úgy is előállíthatjuk, hogy az «H-C-ITHBL A —SO, B XI általános képletű vegyülettel, ahol A és B azonos vagy különböző lehet és hidroxil-csoportot XIII általános képletű vegyületet, ahol Rí, R2 X és Y jelentése az I képlet szerinti, vagy az e vegyületből leszármaztatott szulfoxidot oxidálással, pl. alkáli- vagy alkáliföldperimanganáttal, hidrogénszuperoxiddal, klórral vagy króm{VI)oxiddal az I képlet szerinti szulfonná alakítjuk át. Ezt az oxidálást célszerűen savanyú oldatban hajtjuk végre, azonban pl. alkálipermanganát vagy hidrogénperoxid alkalmazása esetén lúgos közegben vagy tercier szerves bázis, pl. piridin jelenlétében hajtjuk végre. 1. példa: 370 ml száraz dioxánban oldott 10,9 g p-^aminofenolt kavaróval és visszafolyó hűtővel ellátott hárornnyakú lombikban vízifürdőn melegítünk. Ezután erős kavarás közben 12,4 g difenilszulfon-4,4'-diizoeianát 370 ml száraz dioxánnal készült oldatát adjuk hozzá. A reakciókeveréket még egy óra hosszat vízfürdőn' hevítjük, majd állni hagyjuk. Eközben 4,4'-bis-{p-oxifenilureido)-difenilszulfon kristályosodik ki. A terméket kevés, izopropanolban, melegítés közben oldjuk, szénnel kezelj ük, majd a szűrlethez étert adunk. A képződő kristályos termék bomlás közben 188—190°on olvad. A kitermelés az elméletinek 84,8%-a. A dífenils.zulfon-4,4'-diiziocian,átot, hasonló eljárással további, legalább a 4-helyzetfoen szubsztituált anilinekkel hozzuk reakcióba. Ekkor a következő vegyületeket kapjuk: a) Aszimmetrikus m-xilidinfoől a 4,4'-bis^-(o,p-dimetilfenilureid:o)-difenilszulfont, olvadáspont 255—257°, kitermelés az elméleti 71%-a, b) p-nitroanilinból a 4,4'-bis-(p-nitrofenilureido)-difenilszulfont, kitermelés az elméleti 81,9%-a; olvadáspont 166° (bomlás közben), c) p-amjnotiofenolból a 4,4-bis-(p-merkaptofenilureido)-difenilszulfont, kitermelés az elméleti 84%-a, olvadáspont 207—209°, d) co-bróm-p-aminoaoetofenoinból a 4,4'-bis-(p-brómacetilfenilureido)-difenilsízulfont, kitermelés az elméleti 76,8%-a, olvadáspont 187° (bomlás közbs
