149969. lajstromszámú szabadalom • Kompenzációs eljárás egyen vagy váltakozó feszültség, vagy feszültségosztás arány számjegyes alakban történő folyamatos mérésére és/vagy regisztrálására és diszkrét kiegyenlítésű, számjegyes jelzésű automatikus kompenzátor az eljárás foganatosítására
149.969 5 nem meghúzott, legnagyobb számmal jelzett jelfogónak meg kell húznia. Ezt a feladatot a 6a. és b. ábra szerinti kapcsolások közül bánmelyik elláthatja. A 6. ábra szerinti kapcsolás működési feltételei és módosítási lehetőségei, azaz a kontaktusoknak diódákkal való helyettesítése, megegyezik a 2. ábra szerinti kapcsolás működési feltételeivel, ill. a 3., 4. és 5. ábra szerinti módosítási lehetőségeivel. A 2—6. ábrán bemutartott kapcsolások közös jellemzője az, hogy az újólag történő meghúzások, ill. elejtések ütemét — n vagy k jelfogó állandósult állapotához tartozóan — az egyes jelfogók működési ideje szabja meg. Ennek az ütemnek a lassítása úgy is megoldható, hogy az összes jelfogó működési idejét növeljük, pl. a meghúzó tekercsek mellé párhuzamosan kapcsolt kapacitásokkal. A 7. ábrán mutatott kapcsolás lehetővé teszi pl. a 2a. ábrán mutatott kapcsolás működési ütemének lassítását olyan módon,' hogy csak egy a segédjelfogó periodikus működési frekvenciájának csökkentését kell megoldani. Ennek a a segédjelfogóak működését a 8. ábra kapcsán ismertetjük. Ilyen módosítás a 2—6. ábrán mutatott kapcsolásokon is végrehajtható. Az a segédjelfogó periodikusan működik akkor, ha akár n, akár k jelfogó (1. ábra) meghúz. A 8. ábrán b segédjelfogó is szerepel. Az a és b jelfogóknak csak egy-egy a; -, és bs- kontaktusa szükséges a periodikus működtetéshez. Az a jelfogó aj ... a4 kontaktusai a 7. ábrán láthatók, melyek a szomszédos jelfogók meghúzó, ill. elejtő köreit egymástól reteszelik. A b jelfogó itt nem ábrázolt további kontaktusait egy másik dekád szomszédos meghúzó ül. elejtő köreinek reteszelésére használjuk. A 8. ábrán látható a és b jelfogók periodikus működését a t idő függvényében a 9. ábra szemlélteti. A vastagon húzott vonal a nieghúzottsági állapotot jelzi. Az a és ib jelfogók periodikus működését a következő eseménysorozat írja le: a és b jelfogók elejtve; b jelfogó br, nyugalmi kontaktusa11 keresztül záródik a jelfogó meghúzó tekercsének áramköre; a jelfogó meghúz; a jelfogó a.-, munkakontaktusán keresztül záródik b jelfogó meghúzó tekercsének áramköre; b jelfogó meghúz; b jelfogó br, nyugalmi kontaktusa megszakítja a jelfogó meghúzó tekercsének áramkörét; a jelfogó elejt; a jelfogó as murik alkontaktus a szakítja b jelfogó meghúzó tekercsének áramkörét; b jelfogó elejt és így tovább. Az a és b jelfogak meghúzó tekercseivel párhuzamosan kapcsolt Ci és Cj> kondenzátorok, Rí, R2 sorbakapcsolt ellenállások a és b jelfogók működési időit növelik, így a periodikus működés frekvenciáját csökkentik. A működési idők növelésére azért lehet szükség, hogy a hibajelet érzékelő 7 polarizált jelfogó (1. ábra) és a hozzákapcsolódó n ill. k működési ideje biztosan kisebb legyen, mint a —13 ... 19 és 21 ... 29 jelfogók'közül egy-egynek meghúzása ill. elejtési ideje, ellenkező esetben túlkompenzálás és így állandósult lengés állna be. A jelfogók sorozatos meghúzásának, illetve elejtésének a 7. ábrán mutatott módon való lassítása azt eredményezi, hogy a hiba jel-detektor működési idejétől függő mértékben minden ,.lépés" ideje megnövekedett. Ez a kiegyenlítés teljes idejét is jelentősen növelheti. Ha viszont a hibajeleirősítő valamely fokozatával egy Nx jelfogó munkatekeresct működtetjük, amely jelfogó néhány egységnyi abszolút é.tókű hibn cselén húz meg (ennél kisebb hibánál elejt), és amely jelfogó N -, munkakontaktutávil X' c*> X' ve/e 'ékeket (7 r>. ábra) N r, munkal'onlaktufóval X"'" és X"" «c/elel-eiket (7 'n. ábra) záijuk n'nidie •> jelfogók s.ii m '-* me .hu'iá-árak. r'et ~e el j!-'1 e ek lassíl<S:i '_-nk neh uiy eg^ée/iei k's'j"b h.uijeí eselén — B7 N 'cl''ir '(' cleittt! állcpotuban — hi + ásos. íl\ mód >n Milane! .= L "l lengés még lassú működésű hibajel detektor esetén «em áll be. mert a kiegyenlítés közelében a renoV/er lassítva van és a kigyenlítés teljes idejét csak jelentéktelen mértékben, növeljük a nem lassított rendszer (2a. ábra) kiegyenlítési idejéhez képest. A 7a. ábra szerinti megoldás egy változatát mutatja a 7b. ábra, amely szerint az Nx jelfogó Nx i ... N X 4 munkákontaktusai a késleltetett működést biztosító a jelfogó ai ... a.4 kontaktusaival vannak párhuzamosan kapcsolva és NX jelfogó meghúzása esetén azokat kiiktatják. Az előzőkben bemutatott részkapcsolásokíból és további kiegészítő reteszelésekből, amelyek az egyes dekádok működését vezérlik, összeállítható az 1. ábrán jelzett teljes V vezérlő áramkör egy példakénti kivitele. A 10. ábrán látható példánkban a leggyorsabb kiegyenlítésre vezető, előzőkben említett 3. típusú kiegyenlítési utat választottuk. Az említett reteszeléseknék ez esetben a következő feladatokat kell biztosítaniuk: a) az egységnyi lépéséket végző dekádban újabb meghúzás — illetőleg —11 .. . —13-ig elejtés — akkor történjék, ha n jelfogó meghúzott állapota mellett a hiba abszolút értéke 10 egységnél kisebb, vagy a tízes lépéseket végző dekádban már mind a 9 jelfogó meghúzott. b) Az egységnyi lépéseket végző dekádban újabb ejtés — illetve —11—13-ig meghúzás — akkor történjék, ha k jelfogó meghúzott állapota mellett a hiba abszolút értéke 10 egységnél kisebb, vagy a tízes lépéseket végző dekádban már minden jelfogó elejtett. c) A 10 egységnyi lépéseket végző dekádban újabb meghúzás akkor történjék, ha n jelfogó meghúzott állapota mellett a hiba abszolút értéke 10 egységnél nagyobb, vagy az egységnyi lépéseket végző dekádban már mánd a 9 jelfogó meghúzott. d) A 10 egységnyi lépéseket végző dekádban újabb elejtés akkor történjék, ha k jelfogó meghúzott állapota mellett a hiba abszolút értéke 10 egységnél nagyobb, vagy az egyes lépéseket végző dekádban már minden jelfogó elejtett. A 4a. ábra szerinti alapkapcsolásból kialakított, késleltetett működési idejű vezérlő áramkört, amely az a), b), c) és d) pontokban, foglalt feladatokat is ellátja, a 10. ábra mutatja. A 10 jelű részlet azonos a 8. ábrán mutatott kapcsolással. 1/2 és II/2 jelű részlet a 4a. ábra szerinti kapcsolás késleltetett működési idejű változata, 1/1 és II/l jelű részletek az a), b), c), d) pontokban foglalt feladatokat látják el az alábbi módon: az a), b), c). d) reteszeléseket úgy valósítjuk meg, hogy a meghúzó ill. elejtő áramköröket
