149969. lajstromszámú szabadalom • Kompenzációs eljárás egyen vagy váltakozó feszültség, vagy feszültségosztás arány számjegyes alakban történő folyamatos mérésére és/vagy regisztrálására és diszkrét kiegyenlítésű, számjegyes jelzésű automatikus kompenzátor az eljárás foganatosítására

6 149.969 kontaktus komplexumokon keresztül zárjuk. így az: a) reteszelést az egységnyi lépéseket végző dekád meghúzó köréiben sorosan elhelye­zett és 29 jelfogó 29/, valamint N jelfogó Ni kontaktusainak párhuzamos kapcsolásából álló komplexum és n.i kontaktus biztosítja, no veze­ték n jelfogó meghúzott állapotában ni kontak­tuson keresztül az U< tápfeszültség mínusz pont­jára záródik. A b) reteszelést az egységnyi' lépéseket végző dekád elejtő körében sorosan elhelyezett és 21 jelfogó 21/, valamint N jelfogó N2 kontaktusai­nak párhuzamos kapcsolásaiból álló komplexum és kj kontaktus biztosítja. A ko vezeték k jel­fogó meghúzott állapotában ki kontaktuson ke­resztül az U; tápfeszültség plusz pontjára záró­dik. A c) reteszelést 10 egységnyi lépéseket végző de­kád meghúzó körében sorosan elhelyezett és egy­részt N jelfogó N3 munkakon taktusának, másrészt 19 jelfogó 19/ és b jelfogó be kontaktusai soros kapcsolásának párhuzamos eredőjéből álló komp­lexum és ni kontaktus biztosítja. A 19/ munka­kontaktussal sorbakapcsolt b§ nyugalmi korttak­tus azt biztosítja, hogy 19 jelfogó meghúzását (ez b jelfogó b4 mu-nkakontaktusán keresztül tör­ténik) csak az a és b jelfogókból álló segéd­áramkör (10, részlet) működési ideje által meg­határozott időkéséssel követhesse egy újabb tízes dekádbeli jelfogó meghúzása és így az A erő­sítőből, FD fázisérzékeny végfokozatból és 7 pola­rizált jelfogókból álló hibajel detektor működé­sének megszűnésére elegendő idő álljon rendel­kezésre, amennyiben az utolsó egységnyi lépés kiegyenlített. A d) reteszelést a 10 egységnyi lépéseket végző dekád elejtő körében sorosan elhelyezett és egy­részt N jelfogó N4 munkakontaktusának, másrészt 11 jelfogó 11/, valamint b jelfogó b^ kontaktusai soros kapcsolásának párhuzamos eredőjéből álló komplexum és ki kontaktus biztosítja. A 11/ nyugalmi kontaktussal sorbakapcsolt b7 munka­kontaktus azt biztosítja, hogy 11 jelfogó elejtését (ez b jelfogó b\ nyugalmi kontaktusán keresztül történik) csak az a és b jelfogókból álló segéd­áramkör működési ideje által meghatározott idő­késéssel követhesse egy újabb tízes dekádbeli jel­fogó elejtése és így az A erősítőiből, FD fázis­érzékeny végfokozatból és 7 polarizált jelfogóból álló hibajeldetektor működésének megszűnésére elegendő idő álljon rendelkezésre, amennyiben az utolsó egységnyi lépés 'kiegyenlített. Ezenkívül a kapcsolás még két reteszeléssel — 21 jelfogó 217 és 21 s nyugalmi kontaktusával — rendelkezik az 1/2 részletben azért, hogy a nega­tív egységekhez tartozó jelfogók meghúzása, ill. meghúzva tartása csak úgy legyen lehetséges, ha a tízes dekád egyik jelfogója sincs 'meghúzva. A 10. ábra szerinti teljes vezérlő áraimkor ter­mészetesein bővíthető többszámjegyes kompenzá­ció vezérlése céliából. Pl. négyszámjegyes vezér­lés esetén meg kell valósítani egy III/l, III/2, IV/1 és IV/2 jelű részletet is. A 'líI/2 és IV/2 jelű részlet kapcsolása azonos a II/2 jelű részlet kapcsolásával. A 10 és II/2 jelű részlet kapcso­lása a bővített megoldásban egyezik a 10. ábrán bemutatott kapcsolásokkal, 1/2 részletben szereplő 2I7 és 21g -nyugalmi kontaktusokkal azonban sorba kell kapcsolni ezeknek megfelelő, a rajzon nem ábrázolt 317 és 31 s, valamint 417 és 41« nyugalmi kontaktusokat is. Ez esetben a 31, 32 ... 39 jelfogók a 100 egységnyi lépéseket, a 41, 42, ... 49 jelfogók pedig az 1000 egységnyi lépé­seket végzik. Alkalmazni kell egy N1 jelfogót, mely 10 egységnél nagyobb, egy N2 jelfogót, mely 100 egységnél nagyobb és egy N3 jelfogót, mely 1000 egységnél nagyobb abszolút értékű hiba esetén húz be. l/l részlet kapcsolása olyan marad, mint a 10. ábrán, de N jelű jelfogó kontaktusait N1 jelfogó kontaktusai váltják fel. A II/l részlet például a 11. ábrán látható kapcsolássá módosul. A III/l részlet egy lehető, az előzőkhöz hasonló kivitelét a 12. ábra, IV/1 részletét pedig a 13. ábra szemlélteti. A használt számozás a 10. ábrán használtnak felel meg, azzal analóg módon folya­matosan történt. Ha l/l, II/l, III/l részletekből elhagyjuk az N1 , N2 , N 3 jelfogók nyugalmi kontaktusait és azo­kat rövidzárral helyettesítjük, akkor a 2. típusú kiegyenlítési út szerint működik a vezérlő áram­kör. Ebben az esetben pl. a 31 ... 39 jelfogókból álló dekád működése esetén működik a 11 ... 19 jelfogókból álló dekád is és a 21 ... 29 jelfogók­ból álló is, tehát bármely nagyobb hely értékű dekád működésével együtt jár a nála kisebb hely­értékű dekád ok működésié is. Ily módon a kisebb hely értékű dekádok elhasználódása gyorsabb. E módszer előnye viszont az, hogy az l/l, II/l, III/l jelű részletekből elhagyhatók N1 , N 2 , N 3 jel­fogók nyugalmi kontaktusai, sőt ezen részletekből elhagyhatók és szakadással helyettesíthetők a kö­vetkező, kontaktusok is: 1/1 részletben 21/ és 29/, II/l részletben 31/ és 39/ kontaktusok, III/l rész­letben 41/ és 49/1 kontaktusok. (Ebben az esetben N1 jelfogó ll-nél. N 2 jelfogó 111-nél, N 3 jelfogó 111 I-nél nagyobb abszolút értékű hiba esetén húz meg). Abban az esetben is, ha 1/1, II/l, III/l, IV/1 jelű részletekben N1 , N 2 , N 3 jelfogók munka­kontaktusait szakadással, nyugalmi kontaktusait rövidzárral helyettesítjük, a vezérlőkör hibátlanul működik. Ebben az esetben a 1. típusú kiegyen­lítésű úttal állunk szembein. A kigyenlítés mindig a legkisebb dekádban kezdődik és mindig egy hely­értékkel nagyobb dekádban folytatódik. Ennek a rendszernek ez az egyik hátránya. Másik hátránya —- a 2. típusú kiegyenlítési úthoz hasonlóan — az alacsonyabb helyértékű dekád/Deli jelfogók fokozott elhasználódása. E rendszer előnye az, hogy N1 , N2 , N3 jelű jelfogók teljesen elhagyhatók, vala­mint az, hogy az l/l, II/l, III/l jelű részletekből elhagyhatók és szakadással helyettesíthetők, a 21, 29, 31, 39, 41, 49 jelfogók azon korataktusai, ame­lyeket a fentebb leírt 2. típusú kiegyenlítési út szerint működő kapcsolásoknál is elhagytunk, és szakadással helyettesítettünk. Az ily módon jelen­tősen leegyszerűsített l/l, II/l, III/l, IV/1 jelű részletek ezenkívül még tovább egyszerűsíthetők azok részleges összevonása által. A leegyszerű­sített és összevont részleteket a 13a. ábra mu­tatja. A 10. ábrán bemutatott vezérlő áraimkörhöz tartozó jelző áramkör egy kivitele a 14. ábrán látható. A vezérlő áramkörben elhelyezkedő és a

Next

/
Thumbnails
Contents