149925. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fentiazin-származékok előállítására
2 149.925 valamely alábbi (III) általános képletű vegyülettel 2. Valamely alábbi (VI) általános képletű fenreagáltatunk tiazki-származékot Q —N / CH« \ CH-, .C ,-R •Rí (III) — e képletekben P és Q olyan gyököket képviselnek, amelyek egymással reagálva az A kétvegyértékű gyök kialakítására alkalmasaik, míg a többi általános jel jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel. A találmány szerinti eljárás kivitele az alábbi változatokban lehetséges: 1. Valamely alábbi (IV) általános képletű fentiazint AV (IV) — ahol X és Y jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — valamely alábbi (V) általános képletű vegyülettel reagáltatunk • A —N / CH2 R >CH-, >C < \Ri (V) — ahol Z valamely reakcióképes észter maradékát képviseli, amely pl. halogénatom vagy pedig kénsav- vagy szulfonsavmaradék (pl. metánszulfonsav- vagy p-toluolszulfonsav-gyök) lehet, (míg A, R és Rí jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel. E reakció esetében, ha X acilgyököt képvisel, előnyös ez utóbbit a reakció folyamán megvédeni, pl. oly módon, hogy előzőleg anil- vagy acetát-csoporttá alakítjuk át. A reakció után az acilgyököt a szokásos módszerek alkalmazásával szabadíthatjuk ismét fel. A reakciót oldószer jelenlétében vagy anélkül, valamely kondenzálószer alkalmazásával vagy anélkül folytathatjuk le. Célszerűen valamely aromás oldószer, mint pl. toluol vagy xilol jelenlétében és valamely kondenzálószer alkalmazásával dolgozhatunk; kondenzálószsrként különösen a következő vegyületek alkalmazhatók: alkálifémek vagy származékaik, mint amidok, hidridek, alkoholátok, fémalkil- vagy fémaril-vegyületek; különcsen a fém-nátrium, nátriumamid, litiumhidrid, nétrium^tercbutilát, butillitium és fenillitium ah kalmasak kondemzálószerkéint e reakcióhoz, Á reakciót előnyösen az oldószer forrpontjának megfelelő hőmérsékleten folytathatjuk le. Az (V) általános képletnek megfelelő reakcióképes észtert előnyösen a szabad bázis benzollal, toluollal vagy xilollal készített oldata alakjában alkalmazhatjuk és ezt az oldatot adhatjuk hozzá a többi reagáló anyag elegyéhez; ez utóbbi elegyben a fentiazin, legalább részben, már alkáliszármazék alakjában lehet jelen. A reakciót azonban ugyanígy lefolytathatjuk az (V) általános képletnek megfelelő vegyület valamely sójával is, ebben az esetben azonban a kondenzálószert nagyobb mennyiségben kell alkalmazni a sót képező sav semlegesítésiére. /VT/ *— 7. (VI) — ahol A, X, Y és Z jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — valamely alábbi (VII) általános képletű azetidinnel reagáltatunk HN / CH-, -CH2 /^ \ ,-R \R, (VII) — ahol R és R| jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel. Ez a reakció oly módon folytatható le, hogy a reagáló anyagok elegyét, célszerűen szerves oldószer, pl. valamely alkohol vagy aromás szénhidrogén, mint benzol vagy xilol jelenlétében 30 és 120 Cc közötti hőmérsékletre hevítjük. Kívánt esetben valamely savmegkötőszer jelenlétében dolgozhatunk; savmegkötőszerként valamely alkálifémkarbonát vagy valamely tercier amin (pl. trietilamm vagy piridin) vagy pedig a reakcióban résztvevő azetidin feleslege alkalmazható. A találmány szerinti eljárás egy további változata, amely bizonyos olyan (I) általános képletű vegyületeik előállítására alkalmas, amelyekben az A gyök trimetilén-láncnak felel meg, abból áll, hogy valamely alábbi (VIII) általános képletű fentiazint (VIII) valamely alábbi (IX) általános képletű azetidinnel reagáltatunk -N< /CH2 ^CH2 >CH2 (IX) — e képletben A' valamely olyan 4—6 szénatomot tartalmazó elágazó szénláncú, kétvegyértékű telített alifás szénhidrogén-láncot képvisel, amelyben 3 szénatom egyenes láncban foglal hevet (mint pl. —CH2 CH—CH 2 —). 2 pedig vala-CH3 mely reakcióképes észter maradékát jelenti. Eljárhatunk oly módon is, hogy a fenti (VIII) általános képletnek megfelelő fentiazint valamely alábbi (X) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk
