149790. lajstromszámú szabadalom • Osztályozó berendezés és eljárás aprított anyagok osztályozására

149.790 3 az útjukat a 43 légárammal, amint ez a 42 örvényáram külső oldalán halad és azután, vele együtt bej útnak a 15 kivezetőcsonkba. A másodlagos légáram nemcsak azokat a finom szemcséket szállítja vissza az elsődleges osztályozáshoz, amelyeket a durva szemcsék magukkal ragadtak, hanem lehetővé teszi a kivezetőcsonkban levő levegő sebességének a szabályozását is. Ez azért fontos, mert a kívezetőcsonkon át áramló levegő sebessége szabja meg az osztályhatárt. így, ha az elsődleges és a másodlagos levegőnek a osztályozó berendezésbe jutó viszonylagos arányát szabályoz^ zuk, az osztályhatárt is viszonylag nagy részecskeméret-tartományon, át szabályozhatjuk, és mindamellett rendkívül pontos osztályozást hajthatunk végre. Abból a célból, hogy a 18 elsődleges levegőbevezető csonkból és a 20 másodlagos levegőcsonkból beáramló levegő arányát szabályozzuk, a 27 szabályozószelepet iktathatjuk a 20 másodlagos levegőcsonkba. Változatként viszont a 18 elsődleges levegőbevezető csonkban is alkalmazhatunk szabályozószervet, de a szabályozószerv pontos helye és a szabályozás módja nem lényeges. Az 1. ábrán szemléltetett szabályozószelep használatának egyik előnye az, hogy a levegőáramot, amely a másodlagos levegőcsonkból származik, úgy összpontosíthatja, hogy kis vastagságú rétegben haladjon végig a 21 fal mellett. Ennek az a következménye, hogy a másodlagos levegőáram nagy sebességgel halad át a részecskék között, amint azok a 21 falról lehullanak. Az ie előnyös, ha viszonylag kevés nagy sebességű másodlagos levegőáramot használunk. Ez abból a szempontból lényeges, hogy így - biztosíthatjuk a másodlagos levegőáram útvonalának azonosságát a 43 útvonallal és megakadályozzuk, hogy lényeges része a 15 kivezetőcsonk alsó részén távozzék, mert így inkább az örvényáram «llen, mint annak megerősítésére volna hatással. A találmány vonatkozik arra a megoldásra is, amikor még további járulékos levegőcsonkokat alkalmazunk, amelyek a 43 útvonalon haladó légáramot táplálják, vagy fokozzák, hogy ezzel a 11 kamrában erősítsék a szükséges 42 örvényáramot. Az 1—3. ábrákon szemléltetett kiviteli alak működése közben a betáplált részecskék a 19 vezetéken keresztül haladnak, míg az elsődleges levegő a 18 elsődleges levegőcsonkon át áramlik és a másodlagos levegő pedig a 20 másodlagos levegőcsonkon át. A részecskék lényegében azt az útvonalat követik, amelyet az ábrán látunk, vagyis a 12 nyíláson keresztül lefelé haladnak és a 15 kivezetőnyíláson való levegő áthaladás következtében a 16 zsalulemezek felé irányulnak. A zsalulemezekhez érve, a finomrészecskéket a kiáramló levegő magával ragadja és azok így a 15 kívezetőcsonkon távoznak. Másrészről viszont a közbenső, durvább részecskék a 16 zsalulemezeknek a 17 felületeihez ütköződnek és onnan visszapattanva a 25 kivezetőnyílás felé haladó durvább részecskék közé jutnak. Az osztályozó berendezésnek ezen a helyén ezek a zsalulemezek kitűnő osztályozó hatást fejtenek ki, úgy, hogy a durva szemcséket határozottan megakadályozzák a 11 kivezetőnyíláson való távozásban. A finom részecskékből néhányat azonban szintén magukkal ragadnak a durva részecskék, úgy, hogy amikor a részecskék tömegükben a 21 falról lecsúsznak, közöttük, a durva szemcse osztályban, ott van néhány finom szemcse is. A másodlagos levegőáram itt keresztüláramlik, viszonylag nagy sebességgel a durva szemcséken és lényegileg teljesen eltávolítja onnét a finom részecskéket, úgyhogy csupán csak a durva osztályzatú részecskék hullanak, úgy amint az tervezve volt, a durva részecskék kivezető 25 nyílásába. A másodlagos légáram a közepes durvaságú részecskék közül is magával ragadhat egyeseket, amelyek az osztályhatárhoz közeieső méretűek. Ezek a közepes durvaságú részecskék a 11 kamra 24 falán megállapodhatnak és onnét a nehézkedési erő hatására lecsúsznak a durva részecskék 25 kivezetőnyílásába. A 43 másodlagos levegőáram által elragadott finom részecskék és a közepes durvaságú részecskék közül mindazok, amelyeket ez a légáram magával ragadott, a 43 légáram révén visszakerülnek a 11 kamrába és újból belejutnak a részecskék főáramlásába. Látjuk tehát, hogy a másodlagos levegőáramban tiszta levegő van, amely a durva részecské*k függönyén keresztül haladva, abból a finom részecskék utolsó nyomait is eltávolítja és azután áthalad a beadagolt anyagon, hogy a további finom részeket eltávolítsa. Ily módon tehát a másodlagos légáram kétszer haladt át a durva részecskéken, azért, hogy egyfelől eltávolítsa közülük a finom részecskéket, másfelől, hogy az örvénylő áramlást fokozza. A finom részecskék közül azok, amelyeket az első áthaladás alkalmával a légáram nem vitt a 15 kivezetőcsonkba, az örvénylő áram által lesznek továbbítva. Az örvénylő áram ezeknek a részecskéknek a legnagyobb részét általában annál a pontnál fogja magával ragadni, ahol a részecsikék fő áramlása nekiütközik a 21 falnak. Ez változatlanul így van, ha működik a másodlagos levegőáram, vagy ha ilyen nincs. A örvénylő áramban levő részecskék a centrifugális erő következtében visszakerülnek az elsődleges levegőbevezetésnél a részecskék fő áramlásába. Az elsődleges légáramnak az a célja, hogy a beadagolt anyagnak a lefelé irányuló sebességét fokozza, majd körülbelül 120° fordulatot végez, hogy a finom részecskéket a kivezetőnyílásba továbbítsa. A másodlagos levegőáram, amint említettük, az örvénylőáram sebességét fokozza. A 27 szabályozószelep állításával, amellyel a szabályozott elsődleges és másodlagos levegőáram különböző arányait állítjuk be, az osztályozó berendezés osztályhatárát felemelhetjük, vagy süllyeszthatjük, vagyis ha sok másodlagos levegőt adunk az elsődleges levegőhöz viszonyítva, a 15 kivezetőesonkon át több finom szemcse távozik, ami által az osztályhatár vi-s-'cnylag nagy szemcseméretnél lesz; ezzel szemben ha az elsődleges levegőhöz viszonyítva kevesebb másodlagos levegőt adunk, ez az osztályhatár értékét lejjebb szállítja. A találmány szerinti eljárás aprított anyag osztályozására, azzal van jellemezve, hogy az aprított anyag elsődleges gázáramban halad, lényegileg függőlegesen lefelé mutató irányban,a zsalulemez-sorozatok előtt, amely zsalulemezeknek lényegileg vízszintes irányban haladó tenge-