149790. lajstromszámú szabadalom • Osztályozó berendezés és eljárás aprított anyagok osztályozására

4 149.790 lyik, lényegileg függőleges síkban foglalnak helyet, aminek révén csökkentett nyomás van a zsalulemeznek azon az oldalán, amely szemben van azzal az oldallal, amelyiken az aprított anyag a kiáramló gázba jut, továbbá, hogy a kiáramló gázban finom részecskék vannak és amelyben olyan zárt tér kerül alkalmazásra, amelynek folytán az elsődleges gáznak lényegileg teljes menynyisége a zsalulemezek között távozik, ami örvényáramot létesít a zárt térben. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módjában szerepel az a lépés is, hogy lényegileg tiszta levegőáramot alkalmazunk a zsalulemezek alatti helyen, úgy, hogy a tiszta levegő a fenék felé hulló részecskéken áthalad és, hogy a tiszta levegőáramot oly módon irányítjuk, hogy ez az elsődleges levegőáram súrlódási szívóhatása folytán keletkezett örvényáramot erősítse. A másodlagos levegőnek az elsődlegas levegőhöz való aránya általában 0 és kb. 42% között van, Az aprított anyag beadagolása nem lényeges és bizonyos mértékig függ az osztályozásra kerülő anyag minőségétől is. De elméletileg véve nincs alsó határa a beadagolandó anyagmennyiségnek a levegőhöz való viszonyában, de az osztályozó berendezés kis beadagolt mennyiségek esetében nem dolgozik jó hatásfokkal. Ezért előnyös az osztályozó berendezésein viszonylag nagy mennyiségű anyagot átereszteni. A 3. ábrán vázlatos megoldását láttuk az 1. és . ábrákban szemléltetett osztályozó berendezés egyik kiviteli alakjának. Ebben van a 10 osztályozó, a 28 adagolótölcsér, és a 29 szelep, az osztályozandó anyagnak az osztályozó berendezés 19 csonkjába való juttatására. A 15 kivezetőcsonkkal kapcsolatban áll továbbá a 30 ciklon, amely a távozó levegővel kivitt finom részecskéket leválasztja. A finom részecskéket a ciklonból kikerülve a 31 gyűjtő fogadja magába, majd a tiszta kiáramló levegőt a 32 szellőző a szabadba továbbítja. A 10 osztályozó berendezésnek a 25 része összegyűjti a durva részecskéket, amelyek onnan a 26 szeleppel és/vagy a 33 szeleppel a 34 durva szemcsegyűjtőbe jutnak. Mind a 18 elsődleges levegőcsonk, mind a 20 másodlagos levegőcsonk az atmoszférikus levegő nyomása alatt állhat, a légáramok viszonylagos mennyiségét pedig a 27 szabályozószeleppel lehet a fent leírt módon szabályozni. Mindezekből kitűnik, hogy ennél a szerkezetnél csak annyi erőszükséglet lép fel, amennyi a 32 szellőzőhöz szükséges és hogy ez a megoldás osztályozni fogja a megkívánt módon az aprított anyagot durva osztályozású és finom osztályozású részekre. Ez a készülék kitűnően osztályoz, ha az osztályhatárt 50 és 1O0O mikron között szabjuk meg. Porított mészkövet osztályoztak a 3. ábrán látható szerkezet segítségével, az elsődleges és a másodlagos levegőt oly módon beállítva, hogy az osztályhatár 150 mikron legyen. A beadagolt anyagnak huszonöt százaléka volt a finomszemcsés osztályozásban és hetvenöt százaléka a durvaszemcsés osztályozásban. Mind a finom, mind a durva osztályozást méret tekintetében megvizsgálták és azt találták, hogy a finomszemcsés anyagnak 5%-a volt 150 mikronnál nagyobb és a durvaszemcsés anyagnak csak kb. 5%-a volt 150 mikronnál kisebb. így tehát az abszolút hiba csupán 5% volt. Ezen túlmenőleg azt találták,, hogy a helytelenül osztályozott részecskék lényegileg mind az osztályhatár körüli méretűek voltak. Ezért tehát ha azt kívánjuk, hogy a finomszemcsés osztályozásban ne legyenek durva részecskék, akkor az osztályhatárt úgy kell megváltoztatnunk, hogy valamivel -több legyen afinom részecskékből a durva szemcsézetű osztályozásban, viszont lényegileg semmi durva részecske ne legyen a finomszemcsés osztályozásban. Változatképpen, ha azt kívánjuk, hogy a durvaszemcsés osztályozásban ne legyen belekeverve finomszemcsés szennyeződés, az osztályhatárt a másik irányban változtathatjuk. Habár az 1. ábrán azt látjuk, hogy az elsődleges és a másodlagos levegőcsonkok az atmoszférikus levegőre nyílnak, a találmány szerinti az a megoldás is, hogy ezek közül a csonkok közül az egyik, vagy mind a kettő zárt rendszerrel legyen kapcsolatban. Tényleg rendszerint előnyös, amint azt már kifejtettük, hogy a másodlagos levegőesönknál a nyomás nagyobb legyen, mint az elsőleges levegőcsonkban, aminek következtében a -másodlagos levegőcsonkban viszonylag nagy sebességű légáram lesz. A 4. ábrában a találmány szerinti másik kiviteli alak látható, amelyben különösen előnyös, ha az. elsődleges levegőcsonk kapcsolatban áll az osztályozásra kerülő részecskéket tartalmazó zárt rendszerrel. Amint az ábrán látható, az elsődleges levegőcsonk teljes hosszán és függőlegesen lefelé szállítja az osztályozásra kerülő részecskéket, az osztályozó berendezés kamrájába. A 4. ábra szerinti osztályozó berendezés minden egyéb tekintetben azonos lehet az 1. ábra szerintivel. Szakemberek előtt nyilvánvaló, hogy a készüléknek különböző kiviteli alakja és szerkezeti változtatásai, valamint az eljárásnak különféle foganatosítási módjai hajthatók végre, ezzel kapcsolatban azonban a találmány terjedelmét csupán a következőkben közölt igénypontok határolják el. Szabadalmi igénypontok: 1. Osztályozó berendezés olyan kacmrával, amelynek két párhuzamos, álló helyzetű fala, felső részén az osztályozandó anyag bevezetésére alkalmas nyílása és a kamra alsó részén a durva anyag összegyűjtésére és elvezetésére alkalmas vezetéke van, a párhuzamos függőleges falakra merőleges függőleges síkban pedig kivezetőnyílás van elhelyezve és ehhez kivezető csővezeték kapcsolódik, emellett pedig el van látva álló helyzetű és vízszintes irányban terjedő zsalulemezek vagy lécek sorozatával, azzal jellemezve, hogy ez a kamra ívelt alakú fallal van ellátva a két párhuzamos, álló helyzetű fal között a zsalukkal vagy lécekkel szemben, egy bevezető csővezeték pedig az osztályozandó anyagot tartalmazó vivőgáz bevezetésére alkalmas felülről lefelé és ez a vezeték a kamra felső részében van a ki-