149754. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1. 4-benzodiazepin-származékok előállítására

149.754 15 és metilénkloriddal (3X200 ml) extraháljuk. A rne­tilénkloridos kivonatokat egyesítjük, háromszor 100—100 ml 1,5 n sósavval vagy addig mossuk, míg az egész piridint hidroklorid alakjában el­távolítottuk, és végül kétszer 100—100 ml telített nátriumklorid oldattal mossuk. A szerves réteget vízmentes nátriumszulfáton megszárítjuk és az oldószert eltávolítjuk. A maradékot acetonban át­kristályosítjuk, amikor is 7-klór-5-(3-fluorfenil)­-3H-l,4-benzodiazepin-2(lH)-ont kapunk, olvadás­pont 200—201°. A kiindulási terméket az alábbi módon állít­hatjuk elő: 88 g (0,556 mol) m-fluorbenzoil-kloridot és 32 g (0,25 mol) p-klóranilint keverés közben 180°-ra melegítünk, ezen a hőmérsékleten 44 g (0,324 mol) cinkkloridot adunk hozzá, majd a hőmérsékletet 200—205°-ra emeljük és ezt a hőmérsékletet 40 percen át fenntartjuk. Az aranyszínű olvadékot 500 ml 3 n sósav óvatos hozzáadásával hirtelen - lehűtjük és a képződő elegyet öt percig vissza­folyatás közben melegítjük. A savanyú oldatot dekantáljuk és az eljárást az összes m-fluor­benzoesav eltávolítása céljából háromszor meg­isimételjük. A szürke szemcsés maradékot 300 mi 75%-qs (térfogat/térfogat) kénsavban oldjuk és a hidrolízis befejezése céljából 40 percig vissza­folyatás közben melegítjük. A forró oldatot 1 kg jégre öntjük és vízzel két literre hígítjuk. A szer­ves anyagot négyszer 300—300 ml metilénklorid­dal extraháljuk, a p-klóranilin nyomok eltávolí­tására kétszer 500—500 ml 3 n sósavval, a m­-fluorbenzoesav eltávolítására háromszor 500—500 ml 5 n nátriumhidroxiddal és végül kétszer 200— 200 ml telített nátriumklorid oldattal mossuk. A metilénkloridos kivonatot vízmentes nátrium­szulfáton megszárítjuk . és az oldószert eltávolít­juk, amikor is nyers 2-amino-5-klór-3'-fluorbenzo­fenont kapunk. Metanolos átkristályosítással a tiszta terméket sárga tűk alakjában kapjuk, olva­dáspont 90—91°. 39. példa: . 8,5 g (0,029 mol) 2-amino-5-bróm-2'-fluorbe«zo­fenont és 8,3 g (0,06 mol) glicin-etiléLszter-hidro­kloridot 0,1 ml piperidint tartalmazó 75 ml piri­dinnel 17 óra hosszat visszafolyatás közben .me­legítünk. A reakcióelegyet 1 liter vízbe öntjük és metilénkloriddal (3X200 ml) extraháljuk. A me­tilénkloridos kivonatokat egyesítjük, háromszor 100—100 ml 1,5 n sósavval vagy addig mossuk, míg az egész piridint hidroklorid alakjában el­távolítottuk és kétszer 100—100 ml telített nát­riumklorid oldattal mossuk. A szerves réteget vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és az oldó­szert eltávolítjuk. A nyers terméket nemreagált aminobenzofenontól alumíniumoxidon (aktivitás­fok III) való kromatografálással elválasztjuk, elu­álásra benzolt használunk. A 186—187°-on olvadó frakciót aceton-petroléter elegyében átkristályo­sítjuk, amikor is a 7-bróm-5-(2-fluorfehil)-3H-l,4--benzodiazepin-2!(lH)-on fehér tűit kapjuk: olva­dáspont 187—188°. A kiindulási terméket az alábbi módon állít­hatjuk elő: 580 g (3,35 mol) o-fluorbenzoilklorid és 265 g (1,54 mol) p-brómaníiin elegyéhez 180"-on, keve­rés közben 262 g (1,93 mol) cmkklotidot adunk. A hőmérsékletet 195—2'05°-ra emeljük és két óra hosszat ezt a hőmérsékletet tartjuk fenn. A re­akcióelegyet 500 ml 3 n sósav óvatos hozzáadá­sával hirtelen lehűtjük és a képződő elegyet öt percig visszafolyatás közben melegítjüK:. A sava­nyú oldatot dekantáljuk és az eljárást az összes o-fluorbenzoesav eltávolítása céljából háromszor megismételjük. A maradékot 20 óra hosszat 1 liter 60%-os (térfogat/térfogat) kénsavval hidro­lizáljuk. A szerves anyagot négyszer 300—300 ml metilénkloriddal extraháljuk, majd a p-bróm­anilin nyomok eltávolítására kétszer 500—500 ml 3 n sósavval, az o-fluorbenzoesav eltávolítására 500—500 ml 5 n nátriumhidroxiddai és végül két­szer 200—200 ml telített nátriumklorid oldattal mossuk. A metilénkloridos kivonatot vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, az oldószert eltávolít­juk, amikor is nyers < 2-amino-5-bró>m-2'-fluor­benzofenont kapunk. Metanolos átkristályosítással sárga tűket kapunk, olvadáspont 101—102°. A fent leírtakhoz hasonló módon az alábbi v együletek állíthatók elő: 8-nitro-5-fenil-3H-l,4^benzodiazepin-2(lH)-on; színtélen prizmák: olvadáspont 252° (bomlás köz­ben)., 7-metilszul!Íinil-5-fenil-3H-l,4-benzodiapezin-2--(lH)-on; sárga tűk: olvadáspont 254° (bomlás közben). 2'5-bis-(trifluormeül)-5-fenil-3H-l,4wbenzodiaze­pin-2(lH)-on; színtelen lemezkék; olvadáspont 226—227°. 7-bróm-8-;metoxi-5-fenil-3H-l,4-benzodiazepin-2--(IH)-on; olvadáspont 260,5—261,5°. 7-klór-5-(2-metoxifenil)-3H-l,4-benzodiazepin-2--(IH)-on; olvadáspont 205,5—206,5°. 7Hklór-5-(2-hidroxife,nil)-3H-l,4-benzodiazepin-2--{lH)-on; olvadáspont 286—288°. 7-klór-5-(3-metoxií'enil)-3H-l,4-fbenzodiazepi>n-2--(IH)-on; olvadáspont 219—221°. 7-klór-5-(metoxifenil)-3H~l,4^beozodiazepin~2--(lH)-on; olvadáspont 212—214°. 9-nitro-i5-f anil-3H-l ,4-be«zodiazepin-2(IH)-on; sárga tűk; olvadáspont 144—145° 40. példa: 7,3 g 5-(2-trifluormetilfenil)-3H-l,4-benzodiaze­pin-2(lH)-ont 0c -on 58,4 ml konc. kénsavban ol­dunk. Ehhez keverés közben, 15 perc leforgása alatt 3,22 g káliumnitrátot adunk. Miután a re­akciókeveréket 30 percig 0°-on tartottuk, egy óra hosszat 25°-on állni hagyjuk. Végül 3 óra hosszat 50°-on melegítjük. Éjjelen át 25°-on állni hagy­juk, a sárga oldatot 250 g jégre öntjük és a kapott csapfdékot leszűrjük és hígított ammó­niumhidroxid oldattal, hígított ecetsavval és víz­zel alaposan mossuk. Az így kapott nyers termék aceton-benzolos kristályosításával 7-nitro-«-5--(2'-trifluormetilfenil)-3H-j benzodiazepiin-2(lH)-ont kapunk, olvadáspont 233—235 (mikrokristályos, enyhén narancsszínű). Az anyalúgból és a szűrlet­böl egy második adag, 231—233°-on olvadó ter­méket kapunk. Aceton-metanolos átkristályosítás­sal analitikai tisztaságú mintát állítunk elő, ami-

Next

/
Thumbnails
Contents