149733. lajstromszámú szabadalom • Bordás cső

Megjelent: 1962. november 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •«sr-i> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149 733 SZÁM BA—1436. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: F 25 h Magyar osztály: 17 f Bordás cső Bauer Frigyes oki. gépészmérnök (26 2/3%), Gábor László oki. gépészmérnök (26 2/3%), Náray Ferenc oki. gépészmérnök (26 2/3%), Kovács Lajos oki. vegyészmérnök (10°/o) és Timár János oki. vegyészmérnök (10%), mindannyian Budapest A bejelentés napja: 1960. március 18. Ha két oly közeg között óhajtunk hőcserét létesíteni, mely közegeik közül az egyikre vonat­koztatott hőátadás! tényező lényegesen nagyobb a másikra vonatkoztatott hőadási tényezőnél, pl. ha gőzzel vagy vízzel levegőt kívánunk mele­gíteni, akkor a gazdaságosabb anyagkihasználás céljából bordás csöveket szoktak alkalmazni. Bordás csövön tudvalevőleg olyan fűtőtestet értünk, melynél a fűtőközeget vezető cső (járat) a vele hővezető összeköttetésben levő, de a fűtő­közeget nem vezető kiemelkedésekkel, úgyneve­zett bordákkal van ellátva. Tekintettel arra, hogy a bordákban a hő vezetés által terjed, kívánatos, hogy a bordák hossza ne legyen túlságosan nagy. Isimért bordás csöveknél általában csak egy járatot alkalmaztak. Ezáltal aránylag csak kis t'űtőfelületet lehetett létesíteni. A bordás csövek további hátránya, hogy azokat csak kevéssé tet­szetős külsővel lehetett: élőállítani, miért is azok lakott helyiségek fűtésére alkalmatlanok voltak. Javasoltak már többjáratú bordás csöveket is. Ezeket úgy állították elő, hogy csövekre borda­sorozatot húztak rá és a bordákat a csöveken valamilyen módon rögzítették. Ilyen fűtőtestek hátránya, hogy ezeket csak bizonyos szerkezeti anyagokból lehetett előállítani, előállításuk igen körülményes és nem sikerült tetszetős külsejű fűtőtesteket kapni. A találmány e hátrányok kiküszöbölését célozza. A találmány szerinti bordás cső lényege az, hogy egymás mögött fekvő, bordafelület és járatrész­alkotta egymással egyesített elemekből áll. Több­járatú bordás cső létesítésére a járatrész több­járatú. A járatok többféleképpen egyesíthet&k. Az egyik megoldásnál a járatoknak egymáshoz csatlakozó végei egymással összeragasztottak. Egy másik megoldásnak a járatok egymáshoz csatlakozó végeit egymásba eresztjük és azután összera gasztj u k. Egy további megoldásnál a járatokat menetes összekötő hüvely egyesíti egymással. Öntött bordás csőnél az elemek bordafelületei és járatrészei egybeönlötteik. Egy változatnál a külön darabból készített, pl. öntött járat, az ugyancsak külön darabból készített, pl. öntött bordával össze van ragasztva. A találmány további ismérvei az alábbi leírás­ból és igénypontokból tűnnek ki. A rajz a találmány szerinti bordás csőnek több példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra háronijáratú bordás cső elölnézete és függélyes metszete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti bordás cső egy részének hossz- és keresztmetszete. A 3. ábra menetes összekötő hüvellyel egyesí­tett járatokat szemléltet. A 4. ábra lemezből sajtolt háromjáratú bordás cső elölnézete és függélyes metszete. Az 5. ábra betonból préselt háromjáratú bordás cső elölnézete és függélyes metszete. Az 5a. ábra az 5. ábra szerinti megoldásnak oly változata, melynél sima — azaz agy nélküli lapokból álló bordák különálló agyrészekkel van­nak egyesítve. A 6. ábra részletrajz. A 7. ábra szerinti megoldásnál a járatok külön darabból, pl. öntöttvasból vannak. A 8. és 9. ábrák a bordás cső járatait lezáró járatokat összekötő szerveket szemléltetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents