149679. lajstromszámú szabadalom • Eljárás delta16-pregnen-20-on származékok transz-ozimjainak előállítására
Megjelent: 1962. december 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.679. SZÁM Nemzetközi osztály: GO—795. ALAPSZÁM Magyar osztály: C—G7—c, 12—0—25 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás delta 16 -pregnen-20-on származékok transz-oximjainak előállítására Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Bite Pál és dr. Magyar György A bejelentés napja: 1961. május 4. Ismeretes, hogy a delta16 -pregnen-20-on származékok transz-oximjai több gyógy ásza tilag jelentős szteroid-hormon (pl. tesztoszteron, ösztron) szintézisének nélkülözhetetlen kulcsanyagai. Az irodalom szerint e vegyületeket a megfelelő delta16 ^pregnen-20-on származékok acetátjából állítják elő, melyeket különféle szteroid-szapogeninek (pl. pl. dioszgenin) vagy szteroidalkaloidok (pl. szolaszodih, tomatidin) lebontása során izolálnak és kristályosítással tisztítanak. Az így kapott tiszta anyagot szerves oldószerekben melegítve reagáltatják hidroxilaminklórhidráttal és megkapják a kívánt transz-oximot. Az ily módon történő előállítás figyelembe véve a delta16 -pregnen-20-on származékok acetátjainak izolálását, veszteségekkel jár és rendkívüli módon anyag- és munkaigényes. Az irodalomban egy összefoglaló közlemény (Szuvorov és munkatársai: Megyecinszkája Promüslenoszty 14, No 7, 31 [I960]) röviden említést tesz arról, hogy a delta 5 ,' 6 ^pregnadien--3-beta-ol-20-on-acetát transz-oximja úgy is előállítható, ha a szolaszo'din lebontása során nyert, nyers delta-5 ,' 6 -pregnadien-3 , beta-ol-2 l 0-on-acetátot tartalmazó ecetsavas oldathoz hidroxilamín-acetát metanolos oldatát adjuk. Ezen eljárás hátránya, hogy a hidroxilamin-acetátot külön elő kell állítani és azt egy tűzveszélyes és mérgező oldószerben, a metanolban oldva kell alkalmazni. Kísérleteink során arra a felismerésre jutottunk, hogy a deltal e -pregnen-2 i 0-on származékok transz-oximjai igen előnyösen állíthatók elő a szteroid-szapogeninek (pl. dioszgenin), vagy szteroid alkaloidok (pl. szolaszodin, tomatidin) lebontása során kapott, nyers delta1 6 -pregnen-20-on származékokat tartalmazó oldatból, amennyiben azt hidroxilamin klórhidrát és kristályos nátriumacetát vizes oldatával reagáltatjuk. Kísérleteink során azt is felismertük, hogy a nátriumacetátból' jelentős felesleg alkalmazása szükséges ahhoz, hogy a megfelelő oximokat jó kitermeléssel és magas tisztaságban kapjuk. A lebontás során kapott reakcióelegyhez 1—3 mól, célszerűen 2,5 mól hidroxilaminklórhidrátot és 2—6 mól, célszerűen 5 mól kristályos nátriumacetátot tartalmazó vizes oldatot adunk s a kívánt termék állás, vagy célszerűen 100 C° körüli melegítés után kiválik és elkülöníthető. Eljárásunk előnye a jó kitermelés és tiszta termék mellett ipari alkalmazás szempontjából az, hogy olcsó és egyszerűen beszerezhető vegyi anyagok vizes oldatával dolgozunk. Ugyancsak előnyt jelent az, hogy a szóban forgó vegyületek eljárásunk szerinti előállítása az ismert eljárásoknál egyszerűbb és .gazdaságosabb. Az a tény, hogy nátriumacetát jelentős feleslegben való alkalmazásával érünk el jó kitermelést, nem volt előre látható, annál kevésbé, mivel itt nem egyszerű kisózásről van szó. Ellenőrző kísérleteink szerint ugyanis a nátriumacetát felesleg helyett kisózási célzattal anorganikus sókat, például nátriumkloridot alkalmazva nem érhető el jó kitermelés. Eljárásunk kivitelezését a következő példák szemléltetik: 1. példa: 10 g (0,024 mól) 194—200 C° olvadáspontú szolaszodint ismert módon acilezünk, izomerizáhink és oxidálunk. Az így nyert ecetsavas oldatot 3 órán át forraljuk, maid 40-—50 C°-ra visszahűtve
