149678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szteránvázas vegyületek oldására és adagolására mikroorganizmusok tenyészeteihez

Megjelent: 1962. december 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG &^ SZABADALMI LEÍRÁS Nemzetközi osztály: C—07—ce ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.678 SZÁM GO—791. ALAPSZÁM Magyar osztály: 12 o 25 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás szteránvázas vegyületek oldására és adagolására mikroorganizmusok tenyészeteihez Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Dr. Wix György orvos (35%), dr. Gyimesi József oki. vegyész (25%), Tömörkény Endre oki. vegyész (25), Albrecht Károly gyógyszerész (15%) A bejelentés napja: 1961. február 22. A mikrobiológiai szteroidátalakítások nagy jelentőségre tettek szert Peterson D. H. és Mur­ray H. C. (J. Am. Chem. Soc. 74, 1871 [1952]) felfedezése óta, miszerint a kortikoid aktivitáshoz nélkülözhetetlen 11-es helyzetű oxigén mikro­organizmusok segítségével előnyösen kialakítható. A fermentatív eljárásoknál a hasznos anyag kon­centrációja a fermentátumban az eljárás haszno­síthatóságának egyik döntő tényezője, A szteroi­dok azonban vízben nem oldódó vagy igen gyen­gén oldódó vegyületek és így a fermentátumhoz csak szerves oldószerben oldva adagolhatok. Old­hatóságuk azonban a vízzel elegyedő szerves oldó­szerekben is korlátozott, tehát magasabb szteroid­koncentráció esetében az oldószerként alkalmazott szolvens, pl. aceton, koncentrációja olyan értéket érhet el, hogy nemcsak lassítja, de meg is gátolja a beadagolt szteroid enzimatikus átalakítását (149 062 1. sz. magyar szabadalom). Idézett beje­lentés azt a megoldást választja, hogy a tenyé­szet beadagolása előtt kiűzi a fermen torból az alkalmazott oldószert. Minden olyan eljárás, amely az oldószer okozta előnytelen effektust csökkenti vagy megszünteti, komoly technológiai haladást jelent. A fenti megoldás nagyüzemi körülmények között is kivitelezhető ugyan, de nagy levegő­ég energiaigényű, esetleges fertőzési veszélynek jobban kitett technológiai fogás. Találmány lényegét az a felismerés képezi, hogy az oldószer okozta effektus az alábbi módszerek­kel kiküszöbölhető. Az első módszer lényege abban áll, hogy olyan oldószert választunk, melynek oldószer­jellege sóképzéssel megszüntethető. Ilyen oldó­szerként előnyösen jönnek számításba az alacso­nyabb szénatomszámú alifás karbonsavak, vagy szubsztituált alacsonyabb szénatomszámú alifás karbonsavak, illetve alifás vagy aromás aminők. Utóbbiak használhatóságát erősen korlátozza az a tény, hogy az átalakításra kerülő szteroid rend­szerint keton-jeli egű vegyület s így primer, sze­kunder aminekkel vegyületet képez. Fenti felismerésünk kivitelezésére az átalakí­tandó szteroidot az oldószerben oldjuk, oldott állapotban adagoljuk a fermentációs közeghez, az oldószerrel egyenértékű anorganikus vagy orga­nikus bázissal vagy savval sót képezünk és ezután végezzük el a mikrobiológiai átalakítást. Az alábbi 1. táblázatban közöljük a Reichstein-féle S-anyag és hidrokortizon néhány oldhatósági adatát külön­böző pldószerekben. (100 g oldatban levő szteroid g-ban!) 1. táblázat. RS HC 90%-os ecetsav 10,6 12,5 tejsav 5,0 piridin «-13,5 Az oldhatósági értékek jóval magasabbak az eddig széles körben alkalmazott metanolban, etanolban, aeetonban észlelt oldhatóságnál (v. ö. 2. táblá­zattal). A második módszer alapját az a teljesen új és meglepő felismerés képezi, hogy primer hidroxil­csoporttal rendelkező szteroidok oldhatósága alko-

Next

/
Thumbnails
Contents