149677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új iminodibenzilszármazékok előállítására

149.077 3 A (11) általános képletű kiinduló anyagok példáiként a következőket említhetjük: 2-metoxi-iminodibenzil, S-henziloxi-ímmodibenzb, 3-metoxi-irninodibenzi], S-etoxi-immodibenzil, 3-[tetrahidropiranil-(2)-oxi]-imínodibenzil, 3~;netoxi - rneíoxi-iminodibenzil és 3~{«-etoxi~efoxi)-imin.odibenzil. A (III) általános képletű alkoholok reakcióképes észtereiként elsősorban a halogenídek jöhetnek tekintetbe; a felhasználható vegyületek példáiként a következőket említhetjük meg: ^-dimetilamino-etilklorid, /—dietilamino-etilkloricl, ^-metil-etilamino-etilklorid, />~dimetilaroino-propilklorid, /'-dimeiilamino-izapropiiklorid, y--dímetiiamino-propilklorid. y-dímetil amino-/^-rnetil-pripil-klorid, s--dirnetilarnino-butiiklorid, /"-(dí-n-propilamino)-et.iíklorid, /'-{N-metil-izopropilaniino)-etüklorid, /'-(di-n-butilammo)-etilklorid, #-(di-izobutilamino)-eíiikIorid, /j-pirrolidil-(l)-etilklorid, /b-piperidino-etilklorid, y-pirrolidil-:(l)-propilklorid, y-piperidino-propilklorid, y-hexametilénimino-propí!klorid, /^-rnoríolino-etilklorid, /'-[4-metilpiperazinil(l)]-propilklorid, /?-[4-acetoxietil-piparaíinil-(l)]-etilklorid, y~[4--acetoxieti.l~piperaziral-(l)]-propikklorid, í-metil-piperidil~(3)-rneti]klorid, í-fl-metil-piperidil-(2)]-eüíkloi,

id, /*~ri-metiI-pirrolidil-.{2)]-etilklorid, ;"-(N-formil-etilamino)-etilklorid, y-^N-karbetoxi-amino)-propilklorid, y-ZN-raetánszulfoniletilamino)-propilkIorid és y-(N-~p-tolaoIszulíomlammo)-propilklorid, valamint a megfelelő broraidok és jodidok. A' (\) alt I i k íloit \ «sakk 't il ! Itp <-ö?tnt t)l oh módon ' uiin iuk io bogv \ 1 n 1 c i •* '

UIL'I ' ' 3-heU 'etb^n 3C o - v. Í s. \ c c n ><n i i i-pr ] ti i1

\

<• i I i i i l ' oxi- vag k n h eh )pu ' -(^ r t- no i c Ucltet.it<=>*" műi! r beii/ú il'* bkiTo^ >P 1 <-' r

1 kdtngbki1

>

1 cio1

ÍO \ e oti\ i -• •- di( aztei enrol i as J i ' n' " >bi T 'kt4 1 elda kml i l ív 11 ív ik v ih'hehai I-K.] u-^-b on -cián 1 VOJ-3 bioni-tiopni lit 1 piO

> i' 1 2-dibtom-n c pan l-H-T-^-bnii-n-1 i 1

f

ihluom-biP i 1 b" n 2 i> c1

"!

1

"" lu-j ti t~ba i p i 1/ Tons v ? ' i< u ' •

1

t' av \ P' -m ifh i 1 1 J l1 Lloullil' MI 4

<

< ih'i il n ciil J c ° kiekc' pl < A kopp n i il 1

-fojl _ ,aft 1 o' »I 1]v Ív ' P t 1/ I kel LS 11 í !-\ " t i v C1

v.1 illXO '<-'! u k 1 ! '((11 *al \ ,' ">et i L" O*I hl k 'c

f mi

1

o i i »> In1

u j ) ' f kik i \ (ni i ii i f n ' j-h 1< ,énalkil~ nikiü cnil xi-i d_ i i H'.P n

] fon lo i-alk'l- •* kt

k-k

1

' ^v \ 'ah hn i / i 11] > i1

- J ) I j tje i cgvuletek^ 'ovin lit' n -\ ( \i' n, /oi non" m,'( p h ' i [i»o inroltp-1 us hí' ok» i'ih ni' ' npta < 'ib atu 11 l't vb u sr i "i < e i i Kain ' do ••hu b""t , ^t i ' ink inon« ei h1 r" . s < ! i i i 1 7 k-i

1

-"! C P S disa 1 i x r1

' " i >- ' i < ' uh a1

' m

P P' i 1 " i j

n b ' \ i •vulet i v. \ p 7c Ko/be o i i'b i '-használható, hasonló tulajdonságokat mutató további vegyületek előállítására. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű vegyületek, szervetlen vagy szerves savakkal, mint pl. sósavval, brómhidrogénsavval. kénsavval, í'oszforsavval, metánszulfonsavval, atándisznlfonsavval, ecetsavval, borostyánkősavval, furnársavval, maleinsavvaí, almasavval, borkősavval, citromsavval, benzoesavval és ftálsavval sókat képeznek; e sók egy része vízben oldható. Az (I) általános képletű vegyületeknek a találmány szerint történő előállítását közelebbről az alábbi példák szemléltetik; meg kell azonban jegyezni, hogy e példák egyáltalán nem merítik ki e vegyületek különféle előállítási lehetőségeit. A példákban ,. részek", amennyiben másképpen nincs megadva, súiyrészebet jelentenek; ezek úgy aránylanak a térfogatrészekhez, mint a g : cm3. A hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. J. példa: á) 25,2 rész 3-amino-ö-acetil-iminodibenzilt 150 ti. rész vízben és 30 ti", rész tömény kénsavban oldunk, majd 0° hőmérsékleten 20 tf. rész vízben oldott 7 rész náíriumnitrittel diazotáljuk. Az elegyet negyed óra hosszat állni hagyjuk, majd 80° hőmérsékletre melegítjük fel. Miután a nitrogénfejlődés befejeződött, az oldatot lehűtjük és a gyantaszerű reakció terméket elkülönítjük. Ezt a terméket forró éterben oldjuk, az éteres oldatot a nem oldódó, vöröses színű melléktermék eltávolítása céljából leszűrjük és a szüredéket szárazra bepároljuk. A maradék kevés benzol hozzáadására átmenetileg oldódik, majd rögtön ismét kikristályosodik. Benzolból átkristályosítva olyan termékei kapunk, amely kb. 2/3 mól kristálybenzolt tartalmaz és 10-1—15i4,50

-on éles olvadás-r pontot mutat. Ha ezt a terméket rövid ideig olvadáspontja feletti hőmérsékleten tartjuk, akkor a benzolmentes 3-oxi-5-acetib-iminodibenzilhez jutunk, amelynek olvadáspontja 78—'82°. b) 25,3 rész 3-oxi-5-acetiI-iminodibenzilt éterben oldunk és ebhez az oldathoz 5 rész diazometán éteres oldatát adjuk, amikor is azonnal mirogénlejlődés indul meg. A reakcióelegyet huzamosabb ideig állni hagyjuk szobahőmérsékleten, majd a diazornetán feleslegét néhány csepp ecetsav hozzáadása útján elbontjuk. Az át nem alakult Soxi-o-aeetil-iminodibenzilt híg nátriumhídroxidoldaítal rázva eltávolítjuk az éteres oldatból." Az éteres oldatot ezután vízzel mossuk, szárítjuk, majd szárazra bepároljuk. A kapott zöldes színű, olajszerű maradékot 10 rész káliumhidroxidot tartalmazó 250 tf. rész alkohollal 4 óra hosszat forraljuk. Lehűléskor a reakciótermék kikristályosodik. Vízzel hígítjuk az elegyet, majd a kristályokat leszívatjuk, vízzel alaposan mossuk és megszárítjuk. Hexánból átkristályosítva sárgás kristályok alakjában kapjuk a 3-metoxi-iminodibenzilt, op. 9-4°, e) 22,5 rész 3-meíoxi-imínodibenzilt 250 tf. rész absz. xilclban oldunk és toíuolban porított 4,3 rész nátríumamidot adva hozzá, 3 óra hosszat keverés közben 30- 100°~on tartjuk. Ezután y-dimetilamintj-propilkloridot (amelyet e vegyület 16 résznek megfelelő mennyiségű hidrokloridjából