149677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új iminodibenzilszármazékok előállítására
9 149.677 CH2 -CH 2 IV X—Am» kívánt esetben még oly (I) általános képletű vegyületté alakítjuk át, amelynek képletében Z hidroxilcsoportoí jelent; ez az átalakítás a Z' jelentésétől függően hidrolízis, célszerűen savas hidrolízis, vagy pedig átaeetálozás ill. hidrogenolízis útján történhet. Amikor (II) általános képletű vegyületeket (III) általános képletű bázisos alkoholok reakcióképes észtereivel reagáltatunk, ennek során alkalikus kondenzálószerként. főként nátriumamid, litiumamid, káliumamid, nátrium, kálium, butillitium, íenillitium, nátriumhidrid vagy litiumhidrid alkalmazható. A reakciót valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer, mint p1; benzol, toluol, xilol jelenlétében, vagy oldószer nélkül folytathatjuk le. A kívánt esetben lefolytatandó hidrogenolízis, tehát amikor Z' aralkoxi-csoportot hidroxilcsoporttá alakítunk át, akkor ez pl. szerves oldószeres, vagy előnyösen savas vizes szerves oldószeres, pl. metanolos sósavas oldatban, nikkelvagy nemesférnkatalizátor jelenlétében történhet. Így pl. a hidrogenolízist palládiumos aktívszénkatalizátor jelenlétében, szobahőmérsékleten, légköri ' nj^omáson folytathatjuk le, kb. moláris mennyiségű hidrogén felvételéig. Az (I) általános képletű vegyületekben az Y és Z pl. hidrogénatomot, metoxi-, etoxi-, n-propoxi-, izopropoxi-, n-butoxicsoporíot, Z ezeken kívül még hidroxil-, benzil- vagy benzhidroxicsoportot, X pl. etilén-, 1,2-propilén-, 1.3-propilén-, 2-metil-l,3-propilén-, 2,3-butilén-, 1,3-butilén-, 1,4-butilén-, 2,2-dímetil-l ,3-propilén-, 1.5-pentilén vagy 1,6-hexiléngyököt, Am pl. dimetilamino-, metiletilamino-, dietilamino-, di-n-propilamino-,' metílizopropilamino-, dí-n-butilamino-, diizobutilamino-, pirrolidil-(l), piperidino-, hexametilénimino-, morfolino-, 4-meíil-piperazinil-(l)-, 4-aceíoxietil-piperaziml-(l)- vagy 4-oxietüpiperazmil-(l)~ gyököt, X—Am együtt pedig pl. 1-metil-piperidil-(3)-metil, l-metil-piperidil-(2)-etil- vagy 1-metil-pirrolidil-(2)-etilgyököt jelenthet. A (II) általános követcépletű kiinduló anyagok előállítása pl. kező módon történhet: Valamely alábbi általános képletű vegyületet CH2 -CH ammo-NH, — ahol Y' egy könnyen lehasítható acilcsoportot, különösen acetilcsoportot jelent — valamely nemredukálő oxisav, mint pl. a kénsav megfelelő diazóniumsójává alakítjuk át és ez utóbbit vízzel vagy feleslegben levő mennyiségű vizes savval melegítve elbontjuk. Az ily módon kapott alábbi (VI) általános képletű hidroxil-vegyületet CH2 -CH 2 -OH VT a Z' és az Y jelentésétől függően, rövidláncú alkilgyököt tartalmazó alkilezőszerrel, aralkilhalogeniddel vagy "-halogéndialkiléterrel savlekötőszer jelenlétében, vagy pedig dihidropiránnal vagy valamely vinilalkiléterrel reagáltatjuk és a reakcióterméket az Y' csoport lehasítása céljából célszerűen alkalikus közegben hidrolizáliuk. Ez utóbbi csoport lehasítása adott esetben a hidroxilcsoport éterezését vagy aeetálódását megelőzően is történhet. A^ fentebb említett (V) általános képletű vegyületek viszont pl. Schmidt-reakció útján állíthatók elő olyan megfelelő vegyületekből, amelyek az aminocsoporf helyén acetilgyököt hordoznak. Ezt követően a kapott acetamino-vegyületeket részlegesen oly módon hidrolizáljuk, hogy az Y: 5-acilgyök, amely előnyösen aeetilgyök lehet, a helyén maradjon. A hidrolízis akképpen történhet, hogy a vegyületet 2 n sósavoldattal addig forraljuk, míg a vegyület a savoldatban teljesen fel nem oldódik. A (VI) általános képletű vegyületekben a hidroxilcsoportnak éterezése ill. az azokból alkoholos kálilúggal forralás útján kapott hidrolízistermékeknek éterezése pl. oly módon történhet, hogy a vegyületet káliumhidroxid jelenlétében valamely kismolekulájú alkanol reakcióképes észterével, mint pl. dímetilszulfáttal, dietilszulfáttal, mefiljodiddal, p-toluolszulfonsav - m etilészterrel, 2,4--dinitro-benzolszulfonsav-metilészterrel, etilbromiddal, etiljodiddal, n-propilbromiddal, n-butilbromiddal vagy izobutilbromiddal reagáltatjuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a vegyületet kismolekulájú alkilezőszerként diazometánnal reagáltatjuk. A fentebb említett alifás halogenidek helyett benzilhalogenidek vagy benzilhidrilbalogenidek is alkalmazhatók. Ha a hidrolízis a?, éterezés után történik, akkor az éter feldolgozása adott esetben nemcsak felesleges, hanem az éterezés során már esetleg bekövetkezett részleges hidrolízis következtében egyenesen célszerűtlen lehet. Ha a tulajdonképpeni éterek helyett acetáljellegű vegyületeket; állítunk elő — pl. ha a (VI) általános képletű vegyületeket dihidropiránnal vagy klórdimetiléterrel reagáltatjuk, akkor az ezt követő hidrolízis során különösen célszerű alkalikus szerek, mint pl. a már említett alkoholos kálilúg alkalmazása.
