149585. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy aszparagintartalmú csillagfürtcsíra előállítására
Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •& -íj-SZABADALM ORSZÁGOS TA!'.\T,MÁNYJ HIVATAL 149.585. SZÁM 45. b. 1-9. OSZTÁLY — AA—461. ALAPSZÁM Eljárás nagy aszparagin-tartalmú csillagfü/rtcsíra előállítására Ásvány László agronómus, Budapest A bejelentés napja: 1961. január 7. Ismeretes, hogy az aszparagin a vegyipar egyik fontos alapanyaga, és a pillangós virágú hüvelyes növények csírájában is előfordul. Előállítását vagy natív anyagokból, vagy pedig: szintetikus úton végzik. Natív anyagként főleg szójababot és marhamájat használnak. A szójabab csíráztatását úgy végzik, hogy a magokat polcokra terítik, és fénytői elzárva, nedves atmoszférában csíráztatják 25—30 napig. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy hosszadalmas, költséges, és nem alkalmas nagy aszparagin-tartalmú csíra előállítására. Mindmostanáig nem volt ismeretes olyan eljárás, amelynek segítségével valamely hüvelyes növény csírájának aszparagin-tartalmát olyan nagyra lehetett volna növelni, hogy annak kinyerése gazdaságosan lett volna megoldható. Vizsgálattal megállapítást nyert, hogy a keserű csillagfürt (Lupinus albus) csíráztatása különleges körülmények között olyan módon végezhető, hogy az eddigi csíráztatási időnél sokkal rövidebb idő alatt kapott csíra az eddigi módszerek esetében elértnél sokkal nagyobb mennyiségű, gazdaságosan kinyerhető aszparagin! tartalmaz. A találmány eljárás nagy ' aszparagin-tartalmú növénycsírák előállítására keserű csillagfürt magjainak fénytől elzárt helyen történő csíráztatása útján, amely abban áll. hogy a magokat korhadásra vagy penészedésre hajlamos anyagtól és savtól mentes kvarchomokból készített ágyasokba vetjük el, és a csírák kifejlesztését 18—30 C° közötti, előnyösen 26—28 C° hőmérsékleten a talajból elpárolgott' nedvesség és a növény légzéséhez szükséges oxigén állandó pótlása mellett a sziklevelek szétnyílásáig végezzük. Ilyen módon a csíráztatás időtartama átlagosan fele az eddigi módszerek által megkívánt csíráztatási időnek. A találmány eljárás egy előnyös foganatosítást módja szerint magként a fehérvirágú keserű csillagfürt szelektált, nagy csíraképességű vetőmagját használjuk. A vetőmagot célszerű vetés előtt beáztatni. Az áztatás időtartama öregebb, vagyis kb. éves vetőmag esetében 4—6 óra, fiatalabb vetőmag felhasználása esetén 2—3 óra. A magokat elvetés után célszerű 1/4—1 cm vastag, előnyösen 1/2 cm vastag kvarchomok réteggel egyenletesen betakarni. A csíráztatási; az első 4—6 napon 25—30 C°, előnyösen 27 C° hőmérsékleten, majd a csíráztatás további szakaszában naponta átlagosan 1 C°-kal csökkentett hőmérsékleten célszerű végezni. A hőmérséklet csökkentése azért célszerű, mert ezáltal mintegy lefékezzük a csíranövenyek fejlődését, hogy azok ne nyurguljanak túlságosan meg, és kellőképpen meg tudjanak vastagodni, erősödni. A fejlődés lassítása azért is előnyös, mert a csírák aszparagin-tartalmának megnövekedéséhez időre van szükség. A hőmérséklet csökkentésénck *Ccbbi o1 lo y c ne i,fi C ilo lésével i i U i ( S l 1 u, U71 1 g e mi m glehetőei l-.b )Ilit, 1 LP 1 I-' x ""1 fdi eiyez. "i ""1 >mi ti síi ' i° t 2 i i1< -> t isa so] L iii 1 -<i^ 1 i f p-1 n °q,bol kikelt i e "••> ai u -1 í •^t n ,11 >rofill-J <• , I ! -> t-Í + 1 i J 1 )f ma itasa sou 1 1 -1 el ma aszpah 1 1 •> O , ( \_, 1 U L 1 " "" 1 ii leg^ j~ c a 1c1 it "i nyílni Mlc Pi' " i. id'" "• keze'e .1 1 1 ' 4 l-l li t 3 '1 o 1 locsolás ><-h 1 * r-, s éhány i <. 11 1 ~ ~ 1 1 lehv t t1 ! 1 J " t ítható i 1 J ^ 1 1 1 *• álható £.11 f r i1 ^ • 120 m 2 i 11 )' P ) < i ^ ,f i V •< ú, 6— ° in ] C ^ -1 ° f 1 < 1 + d j tt pin-1 ml \ f „ i f C i n ' =\ ílűnően 1 h \ ^^lr 1 1 n ^ foga-1 c no ' i 1 u T ^ k kaptjük
