149585. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy aszparagintartalmú csillagfürtcsíra előállítására

2 149.585 1. példa: 2. példa: Fehérvirágú keserű csillagfürt 95% csíraképes­ségű, szelektált és 3 órán át áztatott vetőmagját szerves rothadó anyagoktól megtisztított, agyag­os savmentes kvarchomokbői készített, 14 cm ma­gas, egyenletesen eldolgozott ágyasokba vetjük olyan módon, hogy az ágyások" szélét lapáttal le­döngöljük, majd a magot sűrűn elszórjuk úgy, hogy a táptalaj felületét teljesen elfedje. Ezután az ágyásokat m2 -enként 4 liter vízzel permetsze­rűen meglocsoljuk, majd a magokat kvarchomok­réteggel 1/2 cm vastagságban egyenletesen beta­karjuk. Ezután clZ cl gyásokat a fénytől elzárjuk, majd a helyiség hőmérsékletét infralámpák segít­ségével 26 C°-ra állítjuk be, és 6 nap eltelte után naponta 1 C°-kal csökkentjük. Az ágyásokat naponta egyszer permetszerűen meglocsoljuk, az első napokban m2 -enként 3—4 liter vízzel. Ezt a vízmennyiséget a hetedik naptól kezdve, amikor a hőmérséklet csökkenése következtében a párol­gás mértéke is csökken, 2—3 l/m2 -re csökkentjük. A helyiség szellőztetéséről ventillátor segítségével gondoskodunk. Az ilyen módon kezelt ágyasokból kikelt csírák nyolc nap eltelte után eldobják maghéjukat, majd a 13. napon a csírák sziklevelei is szétnyílnak, és az egyes növényegyedek a 14. napon kidobják zászlócskáikat. Ekkor a beérett csírákat m2 -en ként 5 liter vízzel meglocsoljuk, további 10 óra eltelte után a növényeket vörös zöld fényben gyö­kérzetükkel együtt felszedjük, és a homok lerázá­sa után vízzel lemossuk őket. A megtisztított csí­raanyagot benedvesített és lekötött zsákokban szállítjuk. A találmány szerinti eljárással előállított csírák aszparagin-tartalma 0,6—0,8 g/kg száraz anyag, vagyis kb. 50%-kal több, mint az eddigi eljárá­sokkal kapott csíráké. A bennük levő aszpargin kivonása és feldolgozása egyszerűen, gyorsan és kevés költséggel elvégezhető. A kapott aszparagin gyártási önköltsége mintegy heted része a szinte­tikusan előállított aszparaginénak. Amikor a fehérvirágú keserű csillagfürt csíráz­tatását nem a találmány szerinti, hanem a hagyo­mányos módon, vagyis polcokon történő szétterí­téssel végeztem, a csírák aszparagin-tartalma 0,4— 0,55 g/kg száraz anyag volt. Ezen túlmenően az azonos területről nyert csírák mennyisége, vala­mint a csírák kifejlesztéséhez szükséges idő is lényegesen kedvezőtlenebb volt a hagyományos módszer alkalmazása esetén: 1 nr területen 30 napi fejlesztés után 12—13 kg csírát, míg a ta­lálmány szerinti eljárással 14 napi fejlesztés után 24—25 kg csírát kaptam. Mindenben az első példa szerinti módon jár­tunk el, azonban fehérvirágú keserű csillagfürt helyett sárgavirágú édes csillagfürt 94—95% csí­raképességű, szelektált és 3 órán át áztatott vető­magját alkalmaztuk. A. csírák kifejlesztését a 11. napig végeztük, mert a csírák már a 8. "napon kezdtek elfeküdni, és a 11. napon már felszedhető állapotban voltak. A kapott csírák aszparagin-tartalma 0,4—0,6 g/kg száraz anyag volt, szemben a hagyományos módszerrel fejlesztett csírák 0,3—0,4 g/kg száraz anyag tartalmával. A nr-enként nyert csíra sú­lya a találmány szerinti eljárás alkalmazása ese­tén pedig ! 8—10 kg volt. A találmány szerinti eljárás további nagy elő­nye, hogy a foganatosításra szolgáló alapanyag, vagyis a keserű csillagíört magva korlátlan meny­nyiségben áll rendelkezésre. Az eljárás szinte min­den külön beruházás nélkül, viszonylag igen ke­vés munkával foganatosítható, és a termékeként nyert csíra aszparagin-tartalma komoly export­lehetőségeket biztosít. Szabadalmi igénypontok: 1. El] arás nagy aszparagin-tartalmú növény­csíra előállítására, keserű csillagfürt magok fény­től elzárt helyen történő csíráz tatása útján, amely­re jellemző, hogy a magokat korhadásra és pe­nészedésre hajlamos anyagtól és savtól mentes kvarchomokból készített ágyasokba vetjük el, és a csírák kifejlesztését 18—30 C° közötti, előnyö­sen 26—28 ° hőmérsékleten a talajból elpárolgott nedvesség és a növény légzéséhez szükséges oxi­gén állandó pótlása mellett a sziklevelek szétnyí­lásáig végezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, amelyre jellemző, hogy magként a fehérvirágú keserű csillagfürt szelektált, magas csíraképességű vetőmagját használjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás fo­ganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a magokat elvetés után 1/4—1 cm vastag, előnyösen 1/2 cm vastag kvarchomok-réteggel betakarjuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a csíráztatást az első 4—6 napon 26—30 C°, elő­nyösen 27 C° hőmérsékleten végezzük, majd a csíráztatás további szakaszában a sziklevelek szét­nyílásáig a hőmérsékletet naponta csökkentjük, előnyösen naponta átlagosan 1 C°-kal. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a vetőmagot elvetés előtt beáztatjuk. A kiadásprí felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó i 621S33. Ter'.' Nyomda, Budapest, V., Balassi Bálint utec

Next

/
Thumbnails
Contents