149576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyamatos gépváltás mellett külön vetített feliratszalaggal filmfeliratozás készítésére

Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.576. SZÁM 57. a. 33—63. OSZTÁLY — TO—555. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés folyamatos gépvál-íás mellett külön vetített feliratszalaggal filmfeliratozás készítésére Magyar Rádió és Televízió, Budapest Feltalálók: Tófalvy József villamosmérnök, Budapest, Istvánffy Sándor technikus, Budapest A bejelentés napja: I960, december 29. A találmány eljárás és berendezés filmfeliratozás készítésére, amelyekkel az idegennyelvű filmek feliratait jelentéktelen mennyiségű filmszalag felhasználással, egy-egy feliratnak csak egy filmkockára való felvitelével és a feliratot tartalmazó filmkockát a képszalaggal kényszerkapcsolatban együttmozgó vezérlőszalag segítségével meghatározott ideig a kapunyílásban tartva vetítjük rá a képek megfelelő helyére. A filmszakmában az idegennyelvű filmekről új kópiát, másolatot készítenek és a szükséges feliratokat e másolatokra megfelelő helyen benyomják (besütik), vagy fototechnikai eljárás segítségével viszik fel. Az ismertetett módon készíteti felhatok — ha a „kasolás" nem megfelelő > n -x^ i - cm olvashatók megfelelően. A * c

i t j-? ^ i i filmek feliratainak minőséit i K; nlr?i bo mértékben rosszabb, mert U > ÍJ e1

let t tősen kisebb és a kontra«/ _ i s/ közel egy nagyságrenddel k eb'"> Gyakran előfordul, hogy 1 i i vállalat a filmeket nem vátu^p i je t ~ttszében, hanem csak bizony n i 1° a ^ ]f gát veszi meg. Ekkor a film ± ^s i l

c szíthet. Ilyen esetben külöi _t í m az a feladat, hogy az eredé i lo" i1

>

\ 1 ^ reime, megrongálása nélkül keh a feliratokat elkészíteni, illetve azokat a megfelelő képekre vetíteni. E feladatok megoldására próbálkoztak (filmszínházi vonatkozásban) olyan eljárással, amelynél a képszalaghdz ezzel pontosan azonos hosszúságú feliratszalagot készítettek, és a két szalagot izokron, azaz összehangoltan azonos pontból indulva szinkron járatott két külön vetítőgéppel vetítették egymásra. Ezt a beállítást minden egyes filmszalagdarabnál el kellett végezni. Az említett, eddig ismert módszernek több olyan hátrányos tulajdonsága van, ami alkalmazását költségessé és megbízhatatlanná teszi. Így pl. két komplett vetítőgépet köt le egyidőben. Általában a filmszínházaknál két vetítőgép van, amelyek közül egyikkel a játékfilm első részét, a másikkal pedig az első játékrész befejezése után azonnal és ahhoz kapcsolódva indulva a játékfilm második részét vetítik. Ha a felirat vetítése az-egyik gépet leköti, akkor a film vetítése közben 5—10 percre meg kell állni, hogy az átfűzést végre lehessen hajtani. Ha a megszakítást el akarjuk kelti a1

( <- le rtt^o mellé még -tbb k t ot k°i +

a i a 'vuratok egy-1 i \ rt 1 it / * t- ' bn °t őgéppel vég^ t=p ii f^

°oei a két külön p g\ c, -> n Í ji +

i íen rundig biztoo mc

Vi-n e \ ^kr tében esetleg ) hn

í

' z. -• i

t£>felélő szöveg <-t L j. h s T i \ 1 a es lén. ^JJJTI T h g v t k ilmmel azonos c i i

1

h-~ a

i s ul '•(L a feliratok i ,o

">t

i _l iasználást és il Az ismeri televíziós leehnikabaii az ismertetett eljárás egyáltalán nem alkalmazható, mert a vetítőgépek áltálban egy felvevőkamerával dolgoznak, optikai váltók segítségével. A találmány célja filmfeliratozás készítésére olyan eljárás és berendezés létesítése, amelyekkel a feliratokat kis anyagfelhasználással, megbízhatóan a képszaiagről veAteif képek megfelelő helyei-